Ennek hátterében egyrészt a kéklézeres Blu-ray technológia alkalmazása állt, mivel az ilyen optikai meghajtókba szükséges részegységek ára eddig igen magas volt, másrész kicsit elbízták magukat a világ valaha volt legsikeresebb konzoljának gyártójaként, hiszen ez a modell szintén Sony termék, a PlayStation2. A konzolok piacán azonban nem igazán a hardver a kulcskérdés, ha haszonról van szó. Mivel a bevételek túlnyomó része az eladott játékokból származik, sokszor megéri akár veszteséggel is árulni a konzolt, hiszen néhány hónap múlva a hozzá vásárolt újabb és újabb játékok révén szinte bizonyosan behozza az árát.

Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja a Sony hardverpolitikája is. Az olcsóbb, 399 dolláros készülék ugyan csak 40 GB-os merevlemezt tartalmaz, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy nagyobb testvérével szemben nem képes a Playstation2 játékok futtatására. Ha tehát valaki ilyet vesz, még biztosabb visszatérő vásárlója lesz a Sony-nak, hiszen ha lenne is korábbi játékgyűjteménye, kénytelen teljesen újakat venni.