Ivan Goldsmidt, az NBÚ igazgatói irodájának vezetője nem tagadta a hálózatbiztonsági rendszer csődjének tényét, de szerinte a három szerverről elillant adatok nem voltak titkosítva, hiszen csupán a személyzet hivatali levelezésének állományát támadták meg.

A lap úgy tudja, hogy a hozzáféréshez szükséges kulcsszó gyermetegen egyszerű volt, mindössze az intézmény nevének rövidítéséből és a számsor első három számjeléből – 1-2-3 – állt. Kínosabb, hogy a szerverkalózok február derekától napokig zavartalanul figyelhették a hivatali ügymenet folyamatait, melynek során további szerverek kulcsszavaihoz férhettek hozzá.

A botrány kirobbanására reagálva az NBÚ azt állítja, hogy érdemi titkok nem szivárogtak ki: a hivatal személyzetének számítógépeihez sem férhettek hozzá, és egyetlen olyan adatnak sem kerülhettek a birtokába, amely a NATO-t vagy az Európai Uniót érintő titkosított információkat veszélyeztetné, „csupán a hivatal jó hírnevén esett csorba.”