Mindkét megoldás abból a célból került kifejlesztésre, hogy növelje a szilíciumlapkák teljesítményét. A feszített-lapkás szilícium eljárás lényege, hogy csökkenti a chipekben fellépő kóboráram mennyiségét. Ezt a megoldást először a 90 nanométeres processzoroknál használták, és a fontossága egyre nő, különösen a 65 nanométeres technológiára történő átálláskor. A méretek csökkenésével a vezetőrétegek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, így a korábban elhanyagolható kóboráram, vagyis a nemkívánatos áramszivárgás egyik vezetőről a másikra, egyre fontosabb problémává vált. Az Intel számára létkérdés a gondok leküzdése, mivel processzorai hírhedten sokat fogyasztanak, és rendkívüli melegedésük is egyre kezelhetetlenebb, így igen fontos lenne energiatakarékosabb, kevésbé melegedő termékekkel előállniuk.

Kapcsolódó linkek:
Intel Corporation