Aladdin filmkritika

2019. május 22.
76.8181
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
DNS profilja, adatai
DNS
Trendek, trendek, trendek. Mint a divatban vagy a nyelvben, a trendek a filmgyártásban is meghatározó szerepet játszanak. És itt most nem csak arról van szó, hogy a Disney minden korábbi rajzfilmsikerét élőszereplős verzióban is újraforgatja, de egyúttal modernizálni is igyekszik őket, a maga módján és elképzelései szerint a mai közönség ízléséhez igazítva.
Advertisement


Az Aladdin az 1992-es egészestés animációs film remake-je, ám a stúdió szándéka miatt nem éppen tradicionális megközelítésben. Ezen szándékot ráadásul olyannyira komolyan gondolták, hogy a vicces és maszkulin gengszterfilmjeiről elhíresült Guy Ritchie-t bízták meg a produkció tető alá hozásával, na persze a szokásos Disney-formulák betartásának előírása mellett. De vajon mi kerekedhetett ki ebből a felettébb szokatlan együttműködésből, melyhez még a szintén igen markáns karakterű Will Smith sztárszereplése is hozzáadódott?

Hősünk, Aladdin (Mena Massoud) egy pitiáner, ámde jólelkű tolvaj Agrabah városában, melyet az idős szultán (Navid Negahban) kormányoz. A bölcs uralkodó udvari varázslója és tanácsadója, Jafar (Marwan Kenzari) viszont nagyravágyó és hataloméhes: öntelt módon úgy gondolja, ő jobb vezetője lenne a népnek, ami többet érdemel, akár háborúk árán is. Gonosz tervének végrehajtásához már csak annyi hiányzik, hogy kezébe kaparintsa a misztikus csodalámpát, melynek határtalan ereje megállíthatatlanná tenné őt.

Aladdin azonban némi szerencsével - na és persze ügyes és enyhén kleptomán makija, Abu segítségével - megelőzi, és a saját szolgálatába állítja a lámpában lakó Dzsinnt (Smith). A fiú a rendelkezésére álló három kívánság kapcsán kizárólag az okos és szépséges hercegnőre, Jázminra (Naomi Scott) képes gondolni, akibe a köztük lévő rangbéli különbség miatt reménytelenül szerelmes. Miközben a Dzsinn útmutatásával Aladdinnak le kell győznie saját kapzsiságát, hogy meggyőzze a lányt, a trónért mindenre hajlandó Jafart is ki kell játszania.

Jázmin (Naomi Scott) és Aladdin (Mena Massoud) nem hivatalosan randiznak

Jázmin (Naomi Scott) és Aladdin (Mena Massoud) nem hivatalosan randiznak


Ha valaki a bevezetést követően úgy gondolja, hogy az új Aladdin esetében egy igen furcsa egyveleggel van dolga, az nem téved: a stúdió és az alkotók valóban igyekeztek egyszerre több szempontnak megfelelni, hogy minél szélesebb közönséget sikerüljön becsábítani a mozikba. Így a remake-ben továbbra is megvan a régi, Disney-féle éneklős klasszikus, illetve az egeres stúdióra jellemző mondanivaló-sulykolás az igaz emberi értékekről, a jó és a rossz küzdelméről, és így tovább.

A modernizálás részeként ugyanakkor a korábbi dalok mellett újabb, a "mai kornak megfelelő" számok is helyet kaptak (elsősorban Will Smith előadásában), illetve a nyelvezetet is az aktuális trendekhez igazították. Az effajta "kortárs kreténség", ami szinte minden téren - a szerelem és a kapcsolatok bemutatásában, a humorban stb. - tetten érhető a narratívában, igencsak ellentmond a klasszikus stílusnak, és nem hogy egybe kovácsolná, inkább megosztja a nézőközönséget.

Jafar (Marwan Kenzari) megbabonázza az öreg szultánt (Navid Negahban)

Jafar (Marwan Kenzari) megbabonázza az öreg szultánt (Navid Negahban)


Guy Ritchie kéznyoma viszont gyakorlatilag felfedezhetetlen, hacsak nem sejlik fel valamelyest egy-egy pillanatra az akciójelenetek dinamikájában, a nyelvezetben és az író-rendező gyerekbarátra igazított humorában. Will Smith egója sokkal inkább rányomja a bélyegét a produkcióra - e tekintetben is mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy az új Dzsini stílusa kinek mennyire jön be.

A többi szereplővel alapvetően nincsen gond, illenek a karaktereikhez, csak adott esetben a "kortárs kreténkedés" az ő alakításukat is nagyban meghatározza.

A már megszokott Disney-féle cukormáz természetesen most is megvan, és el kell ismerni, hogy a díszletek és a kosztümök elsőrangúak, melyek a színes, igen tetszetős mesebeli helyszínekkel együtt újfent képesek magukkal ragadni az embert. Csak hát a varázslat ezúttal mégsem lehet teljes, ha időnként pont az oda nem illő stílustalanságokkal rángatnak ki belőle, amit időnként még a cselekmény logikátlanságai is tetéznek.

Ha hercegnek akarsz tűnni, nem elég annak látszani

Ha hercegnek akarsz tűnni, nem elég annak látszani


Habár az Aladdin alapvetően ártalmatlan családi film, ezért akár nyugodtan el is lehet rá vinni a kisebb gyerekeket - mondjuk 6 éves kortól -, azért szülői szemmel meggondolandó, hogy milyen értékeket akar valaki átadni a következő generációnak. (Valóban ez kell legyen az etalon?)

A kisebb gyerekek ráadásul még kevésbé válogatósak, így a felelősség és a döntés is elsősorban a szülőkre hárul. Az pedig, hogy az idősebbek mennyire fognak jól szórakozni, lényegében tényleg csak egyéni beállítottság kérdése. A felsoroltak miatt így aligha túlzás kijelenteni, hogy az új Aladdin a kevésbé jól sikerült újrafeldolgozások közé tartozik.

Dalia (Nasim Pedrad) hű szolgálóként jól elökörködik a hercegnővel

Dalia (Nasim Pedrad) hű szolgálóként jól elökörködik a hercegnővel


A Disney elkövette azt a hibát, hogy túlságosan szeretett volna megfelelni mindenféle ízlésnek és korosztálynak, amivel viszont inkább azt érte el, hogy kvázi mindenkinek akadhat benne valami kifogásolnivalója. Lényegében tehát egy újabb felesleges remake-kel van dolgunk, ami ugyan nézhető és a maga módján szórakoztató, az igazi varázslatot azonban már hiába keressük benne.

Aladdin előzetes

 

Aladdin / Aladdin (2019)

egy jegyet megér. egyet.
  • Műfaj: Zenés
  • Hazai premier: 2019. május 23.
  • Rendezte: Guy Ritchie
  • Hossz: 128 perc
  • 2019-05-22 15:30:00 https://www.gamechannel.hu/pictures/cinemachannel/aladdin_1.jpg
  • Szereplők: Will Smith, Mena Massoud, Naomi Scott, Marwan Kenzari, Navid Negahban, Nasim Pedrad
  • Forgatókönyv: John August
  • Operatőr: Alan Stewart
  • Vágó: James Herbert
  • Zene: Alan Menken
6
Guy Ritchie 128 Alan Menken 2019-05-22 15:30:00 https://www.gamechannel.hu/pictures/cinemachannel/aladdin_1.jpg
8 hozzászólás

marco

4 éve, 9 hónapja és 22 napja

Most sikerült megnézném és hát... Nagyon bejött. Nagyon! mosolygó smiley

válasz erre

totyak

5 éve, 2 hónapja és 10 napja

Az az igazi baj ezekkel a Disney filmekkel, hogy mindenki ismeri az eredeti rajzfilmeket és azokhoz hasonlítja. Ha egy olyan ember ül be rá, aki nem látta még a mesét, értékelni fogja a filmet. De egy ilyen filmnek amúgy sem úgy kell nekiülni, hogy akkor most mekkora életbölcsességeket fogok hallani, hiszen mese az egész, csak élvezni kell.

válasz erre

muki

5 éve, 2 hónapja és 23 napja

Lehet hogy akkor erre sem megyek. röhögő smiley

válasz erre

zender

5 éve, 2 hónapja és 26 napja

Nem meglepő h nem egy nagy szám.

válasz erre

VaPe

5 éve, 2 hónapja és 26 napja

Ennek a filmnek nem volt létjogosultsága, ebből is látszik sajnos. szomorú smiley

válasz erre

DNS

5 éve, 2 hónapja és 26 napja

WickedSick írta:
Emlékszem, anno hasonló kritikák láttak napvilágot az Arthur király: A kard legendájáról is, ami nálam egy nagyon régóta várt film volt, me' há' Guy Ritchie. mosolygó smiley Beültem moziba, megnéztem, és abban az évben az egyik kedvenc filmem volt. Nálam Ritchie nem tud hibázni, Edgar Wright mellett korunk legvagányabb rendezőjének tartom, akinek a stílusa iszonyatosan rezonál velem. Ezt is várom már egy jó ideje, szóval van egy olyan érzésem, hogy ezzel sem lesz problémám. röhögő smiley
Hát, a magam részéről én alig, vagy inkább szinte semennyire sem tudtam felfedezni ebben Guy Ritchie-t, és úgy tűnik, nem voltam egyedül ezzel. Szóval ez sokkal inkább egy Disney film, még ha bizonyos szempontból nem is a szokásos módi, amit kvázi bárki rendezhetett volna. De ki tudja, ha olyan nagy Ritchie-fan vagy, akkor talán neked jobban átjön majd a stílusamosolygó smiley

válasz erre

[Tiltott felhasználó!]

5 éve, 2 hónapja és 26 napja

[Tiltott felhasználó!]

WickedSick

5 éve, 2 hónapja és 26 napja

Emlékszem, anno hasonló kritikák láttak napvilágot az Arthur király: A kard legendájáról is, ami nálam egy nagyon régóta várt film volt, me' há' Guy Ritchie. mosolygó smiley Beültem moziba, megnéztem, és abban az évben az egyik kedvenc filmem volt. Nálam Ritchie nem tud hibázni, Edgar Wright mellett korunk legvagányabb rendezőjének tartom, akinek a stílusa iszonyatosan rezonál velem. Ezt is várom már egy jó ideje, szóval van egy olyan érzésem, hogy ezzel sem lesz problémám. röhögő smiley

válasz erre
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profilja