Evolúció
Az iskolában nem igazán rajongtam a futásért, mégis rendszeresen szednem kellett a lábam. A kötelező körök sosem kellemesek, mégis úgy vélem, hogy a legtisztább dolog az, ha pár mondatban végigrágjuk magunkat a Steam keletkezéstörténetén. A rendszert 2002-ben jelentették be, és szintén ebben az évben indult meg a bétatesztelése is. Igazán népszerűvé akkor vált, amikor a Counter-Strike 1.6-os verziója megjelent, a játék ugyanis már megkövetelte a Steam használatát. Mai szemmel nézve ekkor még egy eléggé fapados rendszerről beszélhettünk, de már körvonalazódott a benne rejlő potenciál.

2004 őszén megjelent a Half-Life 2, amely Valve termékként természetesen szintén a Steam használatát követelte meg. Igazán nagy lépés a rendszer fejlődését illetően 2005 decemberében következett be, amikor a Strategy First csapata bejelentette, hogy társul a Valve-vel, így az ő játékaik is megjelennek a Steam kínálatában. 2007-ben már számos játékkészítő csatlakozott a rendszerhez, s még ebben az évben pályára állították a Steam Community-t, amelynek segítségével az oldal már nem csak szimplán piactér volt, hanem közösségi hely is.

Ezt követően folyamatosan érkeztek a különböző apróbb finomítások, átalakítások. 2008-tól elérhető a Steamworks, amelynek segítségével a fejlesztők integrálhatják játékaikba a Steam egyes népszerű funkcióit, mint amilyen például a VAC, a Steam saját csalók ellen kifejlesztett rendszere. 2009-től van jelen a Steam felhőalapú szolgáltatása, a Steam Cloud, amelynek a segítségével a játékaink mentéseit és beállításait szinkronizálhatjuk a fiókunkkal, így több gép használata esetén sem kell vacakolnunk például az egérérzékenység beállításával.
2010-ben jelent meg a kliens Mac OS X változata, melyet számos – elsősorban Valve – játék Mac-re való átültetésének a kiadása követett.

2011-ben a Steamworks megjelent a Sony konzolján is a Portal 2 személyében, amelynek köszönhetőn a PC-s, a Mac-es, valamint a PlayStation 3-as Portal 2 játékosok immár együtt játszhattak, megvalósítva ezzel a cross-platform, azaz a platformok közötti játékot.

2012-ben számos nagy változás jelent meg a rendszerben. Megkaptuk mobilra a Steam kliensét, bevezetésre került a Steam Greenlight, valamint az elmúlt hónapban mindenki számára elérhetővé vált a Big Picture Mode, aminek aktiválásával a kliensünk átváltozik egy nagyképernyős tévékre szabott rendszerré, amelyet kontrollerrel is könnyen lehet irányítani.

Azt, hogy mit hoz a jövő, nem tudni biztosan, a madárkák azonban egy dedikált Steam-konzolról suttognak, amely a jövő évben el is érkezhet közénk. Mivel azonban konkrétumot nem sokat tudunk, ezért ezzel jelen cikkben nem is foglalkozok, egy biztosabb információt azonban érdemes megemlítenem. Nyáron megkezdődött a Steam Linux változatának a tesztelése, amely alaposan megbolygathatja az operációs rendszerek piacát, mivel jelenleg a fő érv a különböző Linux disztribúciók használata ellen az, hogy játszani rajtuk meglehetősen korlátozottan lehet a Windowsokhoz képest. Az új irány tehát roppant érdekes, és bízok benne, hogy sikeres is lesz.
Előnyök és hátrányok
A Steamet lehet szeretni, és lehet utálni, a szerepe, valamint a játékos életbe való beépülése azonban megkérdőjelezhetetlen. A Steamnek számos előnye van, azonban tény és való, hogy vannak olyan tulajdonságai is, amelyek kevésbé szimpatikusak. Kezdjük először az előnyök megismerésével!

A Steam egyik előnye egyértelműen a rendszer mobilitása. Miután megvettünk egy játékot, azt a fiókunkba lépve egy kattintással bárhol a világon letölthetjük. Ha tehát elköltözünk otthonról, de a gépet a családi házban hagyjuk, nem szükséges magunkkal vinni az összes lemezt, vagy éppen a HDD-t, ha játszani szeretnénk, elég csak az új gépünkre letölteni a klienst, és miután kiadtuk az ukázt, a Steam már rángatja is le a szoftvert a világhálóról, majd elvégzi a telepítést, illetve az elérhető javításokat, valamint DLC-ket is installálja, már ha rendelkezünk ez utóbbiakkal.

Szintén dicséret illeti azt, hogy a Steam immár nem csupán egy játékdisztribútor, hanem egy közösség hely. Persze a rendszer esetében nem beszélhetünk Facebook-szintű szociális életről, mivel a közösség itt csak másodlagos, míg a játékok az elsők, ellenben Zuckerberg gyermeke esetében pont fordított a helyzet.

A Steam egyik legjobb tulajdonsága az árszabása. Az újonnan megjelent játékok ára ugyan a bolti változatokkal azonos szinten mozog, azonban mivel a kiadókat terhelő gyártási költségek kiesnek, azért elég hamar lecserélődnek a kezdeti árcédulák. Nem beszélve arról, hogy ha egy játék egyszer felkerül a Steam kínálatába, akkor az idők végezetéig ott marad, így nem eshet meg az, mint számos bolti kópia esetében, hogy a régi játék beszerezhetetlenné válik néhány év múltán.

Említést érdemel még a Steam Greenlight, magyarul Zöldút névre keresztelt szolgáltatása. Korábban a játékkészítőknek problémát jelentett a játékuk kiadása, mivel az roppant költséges folyamat volt, így a készítőknek majdhogy a lelküket is el kellett adniuk ahhoz, hogy kiadót találjanak egy-egy friss alkotásuknak. A Steam segítséget nyújt nekik, mivel a fejlesztőknek csupán 100 dolláros díjat kell befizetniük ahhoz, hogy utána korlátlan mennyiségben tölthessék fel a játékaikat a rendszerbe. A leírások, képek, valamint videók alapján a játékosok döntik el, hogy a feltöltött alkotások közül melyek kerüljenek bele a Steam tényleges kínálatába, magyarul zöld utat adnak a jobbnak tűnő játékoknak, amelyek kis idővel (tapasztalataim alapján jó pár hét után) megjelennek a virtuális polcokon.
Mint azt már korábban említettem, a Steamnek megvannak a maga árnyoldalai is. Először is, a Stemhez internet kell. Ezzel kapcsolatban nincs mese, és bár egyes játékokat be lehet szerezni lemezes változatokban, megkímélve magunkat a hosszú letöltési időtől, ettől függetlenül az internet szükséges komponens a teljes értékű játékhoz. Szerencsére, ha nem jelentkezünk be a Steambe, az nem jár olyan szankciókkal, mint például a UPlay esetében, de így nem tudjuk élvezni a rendszer előnyeit.

A másik nagy hátrány az, hogy akkor rendelkezünk egy játékkal, hogyha az a fiókunkon aktiválva van. Problémamentesen játszani kizárólag abban az esetben tudunk, ha belépünk a Steam-fiókunkba. Ebből kifolyólag teljesen mindegy, hogy honnan szerezzük meg a játék fájljait, legyen az lemez, torrent, vagy éppen egy a másik számítógépünk, addig nem fogunk tudni a játékkal játszani, amíg az nincs aktiválva a fiókunkon. Ha tehát valami miatt elveszítjük a fiókunkat, legyen az lopás, elfelejtett azonosító, vagy éppen kitiltás, buktuk az összes játékunkat. Hiába van meg nekünk lemezen például a Left 4 Dead, vagy a The Orange Box, a fiók nélkül nem tudunk játszani velük, szóval maximum díszként, esetleg a gyümölcsfákra kötve madárijesztőként tudjuk használni őket.

Maga a Steam kliens sem a legjobb szoftver, amivel valaha találkoztam. A fő probléma vele az, hogy „nehéz”. Lassú, egy-egy művelet sokszor indokolatlanul sok időt vesz igénybe. A fülek közötti váltás sokszor hosszú másodperceket vesz igénybe, de ha az asztalon jobb gombbal kattintok a kliens ikonjára, van, hogy egyáltalán nem történik semmi, vagy csak nagyon soká (6-7 másodperc) jelenik meg a gyorslista. Ha a kliensen belül böngésszük a fórumokat, nincs lehetőségünk egyszerre több oldalt is lehívni, így folyamatosan „ki-be” kell kattintgatnunk, ha keresünk valamit.
A Steam egyik legnagyobb hibája valószínűleg az, hogy a Steam mélyen egy disztribúciós rendszer. Ez azt jelenti, hogy a Steam eljuttatja hozzánk a játékokat, ám azokat nem módosítja, így egyáltalán nem garantált az, ami például a Good Old Games esetében biztosított; a játékok futása az újabb operációs rendszereken. Nyilvánvalóan elsődlegesen régebbi játékok vásárlása előtt érdemes utánanéznünk annak, hogy egyáltalán támogatja-e a játék a mi operációs rendszerünket, vagy pedig már túlságosan fiatal OS-t futtatunk. Persze ez nem gyakran fordul elő, de jobb félni, mint megijedni – mondjuk ezzel a mondással nagyon nem értek egyet, de az angol változata mindenképpen helytálló, miszerint „better safe than sorry”.

Az, hogy a Steam csupán elosztórendszer, és nem alakítja úgy a játékokat, mint az előbb említett GoG, felvet egy másik problémát is: az itt vásárolt játékok nem DRM-, azaz másolásvédelem-mentesek. „Na és?” – gondolhatnátok joggal. „Megvettem a játékot, nem érdekel, hogy az egyes játékkészítők milyen agyafúrt módon lépnek fel a kalózkodással szemben, mivel az én példányom eredeti.” A használt DRM-ek valóban nem igazán érintik a játékosokat – legalábbis eddig így volt. Az utóbbi időben azonban egyre több kiadó köti „házon belüli” regisztrációhoz a játékhasználatot, nem csak a másolást megakadályozva így, hanem a dobozos verziók eladását is. Az azonban, hogy egy játék Steam-használathoz van kötve, nem jelenti azt, hogy más regisztrációt nem igényel, így például ahhoz, hogy játszhassunk a Steamen megvett Far Cry 3-mal, ugyanúgy regisztrálnunk kell a UPlayra, míg például a Batman: Arkham Asylum esetében a Games For Windows – Live-ba kell folyamatosan bejelentkezve lennünk. Ha tehát elveszítjük a hozzáférésünket ezekhez a „külső” fiókokhoz, akkor nem fogunk tudni játszani a játékkal, hiába vásároltuk meg. Hogy személyes példával is éljek, és ne csak elméleti síkon játsszam a mentort, nem tudok játszani a GTA 4-gyel, hiába vettem meg anno, mivel nem tudom, hogy mi a Rockstar Pass-es fiókom, így nem tudok bejelentkezni sem, hiába virít a játék mind a Steam-, mint a GFWL listámban.
Botorság lenne azt állítanunk, hogy a Steam hibátlan rendszer, mert egyáltalán nem az. A félreértések elkerülése végett muszáj leszögeznem, hogy én megértem azokat, akiknek problémájuk van a rendszerrel, csupán nem értek egyet velük mindenben, mivel úgy vélem, hogy sok esetben az elvakult Steam-ellenesek nem hajlandóak kismértékben sem formálni a véleményükön a józan észérvek hatására sem. Sokan problémáznak például azon, hogyha a Steamen vásárolunk egy játékot, akkor semmilyen kézzelfogható bizonyítékunk nem lesz arról, hogy miénk a játék; se egy doboz, kézikönyv, vagy hasonló tárgy. Azt mindenkinek maga kell eldöntenie, hogy ez mennyire jelent nagy problémát neki, én azonban úgy vélem, hogy ez igencsak kis ár azért, hogy a játékokat is kisáron kapjuk meg.

Ünnepnapok és akciók
Tisztában vagyok az angolszász ünnepekkel. Tudom, hogy mikor melyik következik, és már hetekkel előttük lázas készülődésbe kezdek. Hogy miért? Nos, nem maguk az ünnepek miatt, hanem azért, mert a Steam akciózik. Rendszeresen, legritkább esetben néhány havonta feltűnik egy-egy huzamosabb ideig (jellemzően egy, maximum két hétig) tartó akció, amelyek során potom összegekért lehet nagyon jó játékokat beszerezni. Egyes esetekben az akciókban résztvevő játékok teljesen vegyes képet mutatnak, míg máskor az olyan szoftvereket vehetjük meg kedvezményesen, amikor kapcsolódnak az adott akció témájához. Halloweenkor például a zombis, vámpíros, és egyéb, ehhez az ünnephez kapcsolható játékoktól „próbál megszabadulni” a Steam, míg a nyári szünetben abszolút vegyes a lista. Mivel mindjárt itt a karácsony, ezért érdemes követni az ajánlatokat, mert bár a Game Channelnél próbálunk minél több kihagyhatatlan akcióról értesíteni titeket, az olcsó kínálat folyamatosan frissül, változik.

Ha ráakadtunk egy nekünk tetsző játékra, már csak meg kell azt vásárolnunk, mielőtt játszhatnánk. A vásárlással nem sok problémánk akadhat, mivel a Steam számos fizetési módot elfogad, név szerint a következő tranzakciós szolgáltatásokat támogatja: WebMoney, Visa, MasterCard, American Express, Discover, JCB, PayPal, ClickandBuy. Miután kiválasztjuk a szolgáltatást, már csak néhány adatot kell megadnunk, majd megerősíteni a vásárlást, és a játék meg is jelenik a fiókunkban.

Összegzés
A Steamről lehet egyaránt pozitív és negatív dolgokat mondanunk, azt azonban el kell fogadnunk, hogy a rendszer ma már szerves részét képezi a játékiparnak, éppen ezért jobb megbarátkozni vele, mint az egyes hibái miatt ignorálni. Remélem, hogy ez a cikk eloszlatta a rendszerrel kapcsolatos pletykákat és fél információkat, s meghozta a kedvet az online áruházban való böngészéshez. Ne feledjétek, mindjárt itt a karácsony, lesz milyen akciókból szemezgetni!