WWE 2K Battlegrounds teszt

Ha megnézzük ezen játékok számosságát és sikerességét, akkor bizony forgathatjuk fejünket elégedetlenségünkben. Azt hiszem bőven elég csak a tavalyi, finoman szólva is nevetségesen sikerült WWE 2K20-at felhozni példaként, ahol a fejlesztők elkövettek mindent, de tényleg mindent, hogy egy életre megutáljuk ezt a franchise-t.

Többek között mi is egy vaskos 3,5 ponttal jutalmaztuk a produkciót. Valószínűleg ezért sem kaptunk idén közvetlen folytatást, ugyanakkor kitaláltak egy másik, talán szerethetőbb koncepciót amivel feledtetni akarják a tavalyi fiaskót. Ez lenne tesztünk alanya, a WWE 2K Battlegrounds, ahol rajzfilmes, abszolút cartoon jellegű verekedések zajlanak majd.

Igen! Volt egy kettesem a lottón!

Ha megnéztétek a pontszámot, akkor abból már sejthetitek, hogy kategóriákkal jobb, mint az előző förmedvény, ugyanakkor a közmegegyezéses átlagnál csak egy picit sikerült jobban, de a további rizsázás helyett nézzük a részleteket. Már a főmenü is sejtetni engedi, hogy itt a komolyságot egészen nyugodtan hagyjuk is kint az ajtón.

Első utunk szerintem a karrier menübe vezessen, ahol megismerkedhetünk anyagunk single tartalmával. Sztori, mint olyan, nem nagyon létezik, mindössze arról van szó, hogy új tehetségeket akarnak felfedezni a sportág egyik régi legendája segítségével. A körítés amúgy teljesen okés, az egyes állomások között képregényes formában nézhetjük végig az eseményeket, majd pedig nekiveselkedhetünk az aktuális feladatnak.

Egy viszonylag egyszerű grid-en válogathatunk a kihívásokból: ha egyenesen előre haladunk, akkor a "sztorit" görgetjük előrébb, de lehetőségünk van opcionális feladatokat (meccseket) teljesíteni unlockolható extrákért cserébe. Ahogy elindítunk egy menetet, egyből látni fogjuk a különbséget a tavalyival ellentétben. Míg azok inkább megpróbálták szimulálni a sportágat és az őrületbe kergettek minket a komplex fogás - dobás - folytási kombinációkkal, itt egyből látszik, hogy az azonnali sikerélmény, valamint az árkád megközelítés volt felírva egy sajtpapírra.

Hogy akkor most ki a Pókember?

Bemegyünk a rignbe, pár mondatban összefoglalják, mit kell csinálni aztán hajrá, már csépelhetjük a másikat. Nagyon egyszerűen megjegyezhető kombók, valamint különféle, más-más szituációban bevethető power up-pok jellemzik a játékmenetet. Lesznek csíkok, amiket bizonyos támadásokkal feltölthetünk, majd pedig ellőhetjük karaktereink speckó mozgását.

Ahogy a képeket látjátok, ezek a valóságtól nyilvánvalóan teljesen elrugaszkodottak, dehát nincs is baj ezzel, a Battlegrounds tulajdonképpen a karikírozásról szól. Szintén friss tulajdonság, hogy a menetek mindössze pár percig tartanak, nem kell tehát tizenöt-húsz minutumot szenvednünk hogy kétvállra fektessük az adott delikvenst. A single részen kívül egyébként tudunk saját szereplőt generálni, de ha ennél kreatívabbak vagyunk, akkor új ringet is kitalálhatunk.

Akadnak napi, heti, havi kihívások is, amik teljesítésével virtuális pénz üti markunkat - erre picit később visszatérek, mert nevetséges, hogy nem tudnak elszakadni a mikrotranzakcióktól a kiadónál. A Battlegrounds Challange felel meg talán leginkább a korábbi Showcase módhoz, bár annyi trükk van benne hogy egy szabadon generált karakterrel kell a csúcsra feljutnunk.

Csitt, múzeumban vagyunk

Külcsín tekintetében nyilvánvalóan nem tartozik a generáció élmezőnyébe, viszont amire szánták, arra tökéletes: rajzfilmszerűen elnagyolt szereplők, túlzó mozdulatok és vicces beszólások jellemzik. Legjobban talán a második megnyitható egyedi szereplővel tudnám jellemezni. Ő egy aligátorokkal verekedő egyén, akinek a pályája szélén egy szép nagy kroki két lábon állva szurkol, valamint ha felé hajítunk valakit, akkor még egy kicsit meg is csócsálja nekünk. Ha emlékeztek még az NBA Jam-re, akkor picit ahhoz hasonló a hangulata.

Technikailag szintén rendben vagyunk, nincsenek fagyások, nem is tölt sokat, nem bugos, de azért úgy gondolom hogy ezek az elvárható minimumok 2020 utolsó negyedévében. A negatívumok listája azonban még így sem rövid. Egyrészt rettentően kevés a játékmód, másrészt az elérhető, szupersztárnak minősülő karakterek még ennél is kevesebben vannak. Nem tudom, hogy terveznek-e kiegészítőt a játékhoz, de azért ilyen karcsú listával nyitni már-már a pofátlanság határát súrolja.

Ejh, ma sem mostál talpat

Úgy meg pláne, hogy a fentebb emlegetett mikrotranzakciók segítségével sem lehet újakat megnyitni, hanem mindössze a már jelen lévőknek lehet a gardróbját feldobni, mondjuk narancs helyett piros alsógatyával. Ha esetleg nagyon belehabarodnál tesztalanyunkba és nincs türelmed a grind-hoz, akkor minden további nélkül vásárolhatsz valódi pénzért is ilyen hacukákat.

Szóval egyfelől nem sikeredett rosszul a WWE 2K Battlegrounds, mert jó az árkádos játékmenet, cukik a szereplők és a képregényes átvezetőket is adom. Viszont a tartalom igencsak karcsú az elérhető szereplők számával egyetemben, valamint a leginkább FTP jellegű mobiljátékokra jellemző rendszert igazán elfelejthetnék már a 2K-nél, mert oké, hogy nem teljes tárú a cucc, de így sem nevezhető éppenséggel olcsónak.

Ha elvonási tüneteid vannak, azért tehetsz vele egy próbát, pár kósza órára valószínűleg le fog kötni. Viszont abba meg nem jó belegondolni, hogy mennyivel többet kihozhattak volna ebből az egészből.