The Sims 3 teszt

/>Rengeteg oldalról meg lehetne közelíteni a játékot, én egy aranyközéputat választottam magamnak, miszerint az elejétől szépen végigvezetnélek az alkotáson, hogyan és miből építkezik, és a többi. Az igazi fanatikusok úgyis tudják, hogy mi az újdonság és mi nem. Stíluselemzést és hasonlókat talán felesleges megejteni, ugyanis a Sims tényleg az az alkotás, amelyet nem kell bemutatni senkinek sem. Hogy te nem ismered? Akkor te bizonyára videón élsz, vagy egy másik bolygón. Ha készen állsz, akkor vágjunk is bele, azt azonban nem garantálhatom, hogy minden egyes apró zeg-zuga felderítésre kerül a játéknak, hiszen azt előre leszögezhetjük, hogy nagyjából annyi opciót találhatunk benne, amelyet egy élő ember sem tudna kihasználni a mindennapjaiban.


A játék indítása után semmi cicoma és felesleges magyarázkodás, egy kis intró és már kattinthatunk is az "új játék" feliratra, miután a városválasztás következik. Sok választásunk nem lesz, a település adott, tehát indulhat is a móka, egy viszonylag hosszú töltőképernyő bámulása után pedig már madártávlatból kémlelhetjük a várost, amely első ránézésre nem nagy, de annál több lehetőséget kínál. Első dolgunk lehet általában a simek létrehozása (persze választhatunk előre kreált famíliákat is). A sim létrehozás opció rengeteg változáson esett át, sokkal színesebb és sokrétűbb lett az előző verziókba látottakhoz képest. Az első képernyőn kiválaszthatjuk simünk nevét, nemét, életkorát, bőrszínét és alkati tulajdonságait, ezt követi a haj, szempilla és egyéb testszőrök formázása, ahol máris hiányosságokat fedezhetünk fel, ugyanis egy kicsit kevés frizura található az alapcsomagban, előre megadott fazonok közül válogathatunk és csupán a színt módosíthatjuk. Ha ezzel megvagyunk, karakterünk fejét, szemeit, orrát, száját szabhatjuk saját szájízünkre, igényesebbek még szépségpöttyöket és sminket is tehetnek kedvencükre, hogy tökéletes legyen az összkép, azonban túl részletesre ez a részleg sem sikerült, mindenből egy kicsit kevesebbet találhatunk, mint kéne.

Én személy szerint jobban örültem volna egy olyan külső formálónak, mint amilyent például a Saints Row 2-ben láthattunk. Sem nehezebb, sem átláthatatlanabb nem volt, mégis olyan részletesen lehetett megformálni karaktereinket, amelyre itt sajnos nincs lehetőségünk. Persze a hiányosságok csak most hiányosságok, majd a kiegészítőkben ezeket biztosan pótolni fogják az illetékesek, vagy a folyamatos online támogatással bővítik ki, azonban, hogy jót is mondjak, az előző epizódhoz képest tényleg valóban sokkal több opció fedezhető itt fel, tehát fanyalgásra semmi okunk. Főleg, hogy még hátravan a karaktergenerálásból néhány opció, ugyanis csak most érkezett el a pillanat ruháink kiválogatására. Ötféle ruhakollekció között válogathatunk, melyek között mindennapi, elegáns, éjszakai és sportos viseletet, valamint fürdőruhákat találunk. Ha esetleg itt rosszul döntenénk, nem kell kétségbe esnünk, hiszen később bármit megváltoztathatunk.

Ruhákból elég szép számmal pakoltak nekünk a programozók, tényleg rengeteg viselet közül válogathatunk, melyeket aprólékosan, sokrétűen át is színezhetünk, a sim-alkotás egyik legrészletesebb opciója ez, szinte biztos, hogy mindenki meg fogja találni a neki tetsző kollekciót. A legvégére már csak apró simítások maradtak, karakterünk személyiségét kell ugyanis meghatároznunk, amely a legaprólékosabb része lesz azoknak, akik adnak az ilyesmire, hiszen rengeteg tulajdonság közül válogathatunk, amelyek mind-mind kihatással lesznek a játékban betöltött státuszunkra, szerepünkre és kapcsolatainkra, tehát érdemes lesz jól meggondolni minden egyes választásunkat. Itt állíthatunk be továbbá kedvenc színeket, ételeket, zenéket magunknak, de még saját hangunkat is belőhetjük, sőt, akár hangszínt is állíthatunk, hogy a legtökéletesebb összképet kapjuk. Ha ezzel is megvoltunk, akkor készülhet is a családi fotó, majd indulhat a költözés.

#tv#


A hatalmas városban első körben egy nagy rakás telek és kész ház vásárolható meg, itt választhatunk előre bútorozott vagy bútorozatlan épületek közül, értelemszerűen értékbeli különbségek is lesznek ezek között, de lakberendező jelölteknek nem hinném, hogy komoly gondot okozna a választás. Ha megvan álmaink otthona, akkor már tényleg indulhat a teljes móka. A kezelőfelület szinte mit sem változott a második epizód óta, mondjuk úgy finoman, hogy kibővült néhány hasznos és kevésbé hasznos opcióval. Balról jobbra haladva nagy vonalakban nézzük át azért, hogy itt mikkel találkozunk. Bal oldal legszéle maradt a régiben, egyedül a város és sim nézet opciója került oda újdonságként, mellette találhatjuk a háromféle játékmódot (élő, vásárló, építés), majd a vágyak / álmok helyeit tekinthetjük meg, ahová simünk aktuális óhajait tehetjük be és ígérhetjük meg. Az ígéret ugyebár szép szó, ha megtartják akkor szerencsénk van, a játékban pedig pláne, ugyanis ezért bónuszpontokat kapunk majd, amelyeket életre szóló jutalmakra válthatjuk be.

A vágyak mellett karakterünk életcélját tanulmányozhatjuk át (ezt kel ugye elérni a játék folyamán), alatta az időt és az idő manipulálására szolgáló gombokat találhatjuk. Ezt követően az ismerős hangulati csík, majd a legösszetettebb menürész, a sim panelek találhatók. Ezen a fülön érdemes hosszú perceket kutakodni, hiszen itt fedezhetjük fel a simológiát, kapcsolatainkat különböző emberekkel, hivatásunkat, jártasságainkat, eszköztárunkat (immáron tárgyakat is hurcolászhatunk magunkkal), lehetőségeinket, az életre szóló boldogságot, valamint a legismertebb opciót, a szükségleteket. A menürészek nevei árulkodóak lehetnek, így ezek mélyebb ismertetésébe nem mennék bele, egyedül az eszköztár funkciót lehetne legjobban kiemelni, mivel itt található meg mobiltelefonunk, ami röhejesen eredeti lett.

Nem csak telefonálásra jó, hanem fényképezésre is, de mint a valóságban változtathatunk rajta csengőhangot, de még el is némíthatjuk, ha nem akarjuk, hogy kellemetlen pillanatban csörömpöljön, mert nem csak mi tudunk hívni, hanem minket is fel tudnak hívni barátok, ellenségek, hivatalos felek. A menü kezelésének elsajátítása még egyszer hangsúlyoznám nem lesz nehéz feladat, hiszen alapjait tekintve az előző részből lett átmentve, csak éppen kibővült néhány új opcióval, amelyek számomra csak a totális zűrzavart idézték elő, de hardcore Sims rajongók minden bizonnyal percek alatt kiigazodnak rajta, én sokszor csak néztem, mint Jenő a moziban.

Ha bútorozatlan lakásra esett választásunk a kezdő képsorok után, akkor az egyik legjobb része következik a játéknak, amely a berendezés lesz. Egy kis kezdőtőkéje minden játékosnak van, tehát az alapdolgokat már a kezdet kezdetén meg tudjuk vásárolni magunknak. Ennél a résznél is számos újdonság megfigyelhető. Megvásárolható objektumaink letisztultan és frappánsan lettek elhelyezve az arra alkalmas menüpontban, kavarodás tehát nem igazán lesz, viszont érdemes itt is elidőzni néhány percet, hiszen valami elrettentően nagy mennyiségű tárgy került a vásárlólistára. A legjobb az egészben az, hogy bármit is veszünk, az újabb és újabb opciókat fog előhívni a játékban. Kezdésnek is számtalan lehetőségünk van (akár a városban, akár otthon), a szórakozásra, de ha elkezdjük berendezni lakásunkat, akkor még több lesz. Példaképpen megemlíthető a hi-fi megvásárlása. Ha megvesszük nem csak zenét hallgathatunk, hanem edzhetünk, de még táncolhatunk is.

Vagy ott a számítógép. Ha beruházunk egyre, rögtön a világhálón leszünk, szörfölhetünk, játszhatunk, beszélgethetünk, de még állást is kereshetünk, sőt akár könyvet is írhatunk. Egy tárgy tehát már ennyi plusz opcióval ruházza fel a játékot, így elképzelhető, hogy mondjuk 20-30 esetében ez már hány meg hány tevékenységet jelenthet. Rengeteget! Külön jó pont egyébként, hogy az autók mellett már kerékpárt is vehetünk magunknak (a motort hiányoltam, milyen nagy lett volna motoros bandát csinálni...), de engem elkápráztatott a kertben véghezvihető folyamatok sokasága is, ültethetünk növényeket, csinálhatunk tavat, kerítést húzhatunk rezidenciánk köré, egyszóval minden olyan szinte, mint a való életben. A szokásos tisztálkodás, evés-ivás, szórakozás és az eddig ismert opciók mellett tényleg rengeteg újdonsággal gazdagodott a Sims 3, melyeket felsorolni is nehéz lenne, így a nagy felfedezéseket inkább meghagynám mindenkinek saját magának, lesz mit leleplezni a négy fal között, vagy a saját birtokunkon is szép számmal.


Na, de mi van akkor ha elhagyjuk a birtokot? Hatalmas szabadságérzetet ígértek nekünk a játék fejlesztői, amit én sajnos nem éreztem át. Kimehetünk a városba ugyan, akár taxival, akár saját autóval, vagy ahogyan csak szeretnénk, de olyan túl szabadnak valamiért nem éreztem magam. Ehhez például hozzátartozik az is, hogy ha kocsiba ülök, azt nem én irányítom, hanem maximum kamerával követhetem, de a város is túl kihaltnak tűnt számomra ahhoz, hogy annyira szabadnak érezhessem magam. Szinte százfelé elindulhatunk kisvárosunkban, átruccanhatunk a szomszédokhoz, ellátogathatunk ismerősökhöz, ahol a kultúra határain belül bármit megcsinálhatunk, ha olyan asszonnyal van dolgunk, akár még a férj szeme láttára ki is kezdhetünk vele, de elmehetünk bevásárolni, hogy mindig legyen étel a hűtőben, vehetünk magunknak könyvet, új recepteket, ha zenész pályán vagyunk, új kottákat, elmehetünk edzőterembe, uszodába, kiállításra, a parkba sétálni, a színházba megnézni egy előadást, egyszóval szinte tényleg bármit, amit csak szeretnénk, száz meg száz opció és úti cél várja a gyanútlan játékosokat.

Ezeknek hála természetesen sokkal színesebb az állásajánlatok felhozatala is, mehetünk politikusi vagy tudományos pályára, lehetünk rendőrök, de még bűnözők is (ezt én kihagytam volna), de lehetünk szakácsok, zenészek, és a többi. Emellett kereshetünk magunknak részmunkaidős állásokat, de még tanfolyamokra is járhatunk, tanulhatunk gitározni, kertészkedni, horgászni, de a legjobb az egészben az, hogy simünk már nem csak eltűnik otthonról, ha munkába megy. Ha eljön az idő, és érkezik az autó karakterünkért, akkor akár elmehetünk vele munkába (persze az eseményeket csak épületen kívülről szemlélhetjük sajnos), és akár megmondhatjuk neki, hogy a munkahelyén mit tegyen. Például dolgozzon keményen, vagy vegye lazán az egészet, csevegjen a munkatársaival, vagy vegye kezelésbe a főnöke talpát az előreléptetés reményében, tehát már nem csak az unalmas magunk elé nézés lesz a munkaidő alatt, hanem akár (ha csak kicsit is), de bekapcsolódhatunk az eseményekbe.

#tv2#


Visszatérve a négy fal közé, (hiszen a játék legnagyobb részét mégiscsak ott fogjuk eltölteni, szabadság ide vagy oda), simünk szerezhet jártasságokat, az élet szinte minden területéről, lehet jó gitáros, jó szakács, jó szerelő és még kismillió más, hogy milyen irányba fejlődünk, azt általában meghatározza az is, hogy hogyan játszunk, és milyen karaktert indítunk, mert az igazi poén az, hogy más és más karakterekkel előhívhatunk első végigjátszáskor soha nem látott opciókat is. Ha magányosan költöztünk be egy házba, vagy kezdtük alakítani karrierünket, akkor előbb utóbb megkísért minket a családalapítás gondolata, amelyre ugyebár a harmadik Sims is lehetőséget nyújt. Ha a karaktergenerálásnál olyan jellemzőket adtunk meg magunkról, amelyek szinte ellehetetlenítik a párkapcsolat gondolatát, sem lesz lehetetlen összebútoroznunk valakivel. Szinte mint a való életben, itt is először flörtölgetnünk kell, majd érdekes, hogy ahogyan egyre közelebb kerülünk egymáshoz a hölggyel (vagy úrral, attól függ ki milyen karakter ugyebár, azonos neműek szerencsére nem csinálhatnak egymással semmit), úgy jönnek elő újabb és újabb opciók.

Míg a kezdet kezdetén csak bókolhatunk, addig később már megmaszírozhatjuk, megcsókolhatjuk szívünk választottját, majd jön az etyepetye. Általában már előbb fel lehet vetni az együtt járás gondolatát, amit később az eljegyzés és a házasság követ, aztán az összeköltözés (és a szürke hétköznapok, meg az átkocsmázott esték). Ha életünk párja már tökéletesen ellenállhatatlannak tart bennünket, akkor meg lehet próbálkozni a gyermekáldással (nem, nem fog látszódni semmi, csak a takaró meg a hangok ugye, hát mazochistáknak lehet ez is elég). Néhány játékbeli nap elteltével már jön is a baba, akinek berendezhetünk egy szép kis gyerekszobát, majd 18 évig fizethetünk rá mindent, iskoláztathatjuk, egészen addig amíg fel nem nő, onnan pedig elkezdheti elölről ugyanazt, amit a fentiekben taglaltam. Persze közben mi megöregszünk, már ha hagyjuk. A játékba ugyanis bekerült egy olyan opció, amivel megállíthatjuk az időt, így nem leszünk vén trottyosok, hanem akár örök ifjúk maradhatunk, de ha maradnánk a "realizmusnál" csak éppen ki szeretnénk bővíteni életünket, azt is megtehetjük.

Persze mindeközben mint a valóságban jönnek a befizetetlen számlák, a családi problémák, a takarítás, az alapvető szükségletek elvégzése, de ha például nem foglalkozunk gyermekünkkel kellőképpen, akkor elviszik tőlünk, mint azt már megtapasztalhattuk az előző epizódban is. Ilyenkor simjeink szomorúak, de rendezhetünk egy bulit, hogy jobb kedvre derüljenek (jaj de morbid), vagy akár vehetünk nekik néhány apróságot, hátha attól fekvidulnak. Apropó pénzkeresés és költés. A játék egyik legnegatívabb pontja számomra éppen ez volt. Persze felfoghatjuk realizmusként is, mert az ember csak hajt és gürcöl és semmire sincs ideje, na de, hogy ez a játékban is megjelenjen, azt már kicsit sokallom. A Sims 2 kapcsán is szerintem nem volt olyan ember a földön, aki ne nyomkodta volna állandóan a pénz csalást (működik a harmadik részben is, ugyanúgy), hiszen anélkül szinte unalomba fulladt a játék, na ez tökéletesen megfigyelhető a harmadik epizód esetében is.

Reggel 7-kor kelés, pisi vagy ha durvább a helyzet akkor ugye adott, evés, fürdés, bár jobbára csak egyik fér bele, majd délután 3-4 óráig munka, hazaérés, újabb alapvető szükségletek, majd simünk fáradt, le kell vele feküdni aludni. Nagyjából így néz ki egy napunk (kivéve amikor nem dolgozunk), szóval erre az illetékesek valamit kitalálhattak volna, mert roppantmód realisztikus, és sokszor sírunk a valóság hűség hiánya miatt, most mégis inkább ellene voksolnánk. Számomra emiatt is, de néhány nap tesztelés után unalomba fulladt a játék. Egy darabig aranyos, hogy jaj, most apuci elmegy dolgozni, anyuci otthon marad a kisbabával, majd közben nem csinál semmit, apuci hazaér és jól megölelgeti a családot, eszik, pisil egy nagyot, aztán alszik, de a későbbiekben ez már inkább frusztráló és monoton lesz, tehát hiába a rengeteg új opció, az egész összkép számomra egy felturbózott Sims 2-nek tűnik, sajnos.

Az azért eléggé megfigyelhető, hogy ugyan sok az új lehetőség, van, illetve lenne még mit bővíteni. A Sims 3 tehát csak a kezdet kezdete annak a sok mindennek, amit a következő években kihozott kiegészítők még bele fognak varázsolni, hiszen ezt a lehetőséget a mögöttes srácok biztosan most sem fogják elhalasztani, és néhány apróság is erre utal a játékban, szóval aki abban reménykedett, hogy most aztán minden belekerült a Sims 3-ba, az sajnos csalódni fog, ugyanis az az elképzelt sok minden majd valószínűleg az expanziókból fog idekerülni.


A játékmenet és az újdonságok nagyjából a fent leírt néhány karakterben tisztázva lettek, bizonyára néhány apróság kimaradt, hiszen tényleg nagyon szerte ágazó a játék struktúrája, lehetőségei pedig nagyon sokszínűek, egy dolgot azonban még nem említettem meg vele kapcsolatban, ez pedig a kinézete. Nos... Ismét egy színes, idilli, a valóságban szinte elképzelhetetlen világ tárul elénk, amely grafikáját tekintve szép, azonban nem sokkal szebb, mint elődje volt. Egy nagyon kis változás észrevehető természetesen, de a Sims 2 utó érzés nagyon visszaköszön e tekintetben is, a hangokról és zenékről meg nem is beszélve.

Számomra mindig frusztrálóak voltak a Sims játékokban hallható hangok, ez most sincs másképpen, ellenben ha veszünk magunknak egy magnót, azokból már korrekt dallamokat csalhatunk elő, nekem hiányzott a rock (de inkább a metal) meghatározás, de ez csak szőrszálhasogatás értelemszerűen, negatívumnak nem lehetne nevezni. Másik fontos pont még kicsit visszakanyarodva a grafikához, hogy a minimum gépigényt az jobb ha elfelejtjük, ugyanis teljes pompájában a játéknak sokkal erősebb számítógép kell, felső kategóriás tesztgépünkön például produkált néhány akadást, amit nem igazán tudtam hová tenni a lelki szobámban, főleg a gépigény tudatában.

Lassan, de biztosan elérkeztünk a végéhez. Egy vérbeli Sims fanatikus nyilván nagyon közeli kapcsolatba fog kerülni a játékkal, hiszen előrelépés tapasztalható az előző epizód óta, azonban sajnos visszalépés is történt, olyan tekintetben, hogy akinek például megvoltak a Sims 2 kiegészítői, azok hiányolni fogják mondjuk a kisállatokat, és hasonló apróságokat. Számomra korántsem nyújtott akkora szabadságot a program, mint azt előzetesen elvártam volna, és sajnos olyna újdonságokat sem találtam benne, amitől eldobtam volna magam. Persze ezt egy hatalmas fanatikus cáfolni fogja értelemszerűen, ennek ellenére én is azt állítom, hogy a Sims 3 egy nagyon jó játék, de korántsem hozott akkora újdonságokat, mint amekkorákat előzetesen elvártuk volna tőle. Ennek ellenére biztosan siker lesz, mert miért ne lenne az...

#tv3#