Shadow Warrior 3 teszt

2022. május 27.
98.3581
Gargameth profilja, adatai
Gargameth
Ugyan jómagam nem játszottam vele, rengeteget láttam kedvenc videómegosztónkon közzétett alkotásokban a Shadow Warrior legelső részét. Itt most a klasszikus játékra gondolok, nem pedig a 2013-as kiadásra, mely folytatásként szerepel, de igazából újragondolásként is lehet rá nézni, lévén, hogy a 97-ben kiadott indítása a franchise-nak nem igazán fektetett nagy hangsúlyt a sztorira.
 


A Shadow Warrior (1997) tagja a Build motorral készített nagy trilógiának, a Blood és a Duke Nukem 3D mellett, és jelentős helyet foglal el a videojátékos történelemben is, mint a kilencvenes évek egyik legjobb lövöldözős mókája (többek között az imént említett másik két cím mellett). Akkoriban a történetre úgy tekintettek a játékkészítők, mint John Carmack (nagy változást a Half-Life okozott ilyen téren, egy évvel később), úgyhogy a Shadow Warrior sem volt több egy rendkívül jól összerakott FPS-nél.

Míg a Blood az akkoriban (és most is) ikonikusnak számító horrorfilmek előtt tisztelgett és a Duke Nukem 3D pedig az akciófilmeknek, úgy a Shadow Warrior az eszement és gyerekes humorral ellátottakból merített ihletet, mely már a főszereplő nevén is látszik (Lo Wang; szleng a kukacra... igen, arra ott lent). A koncepció eléggé megosztó, persze, engem például egyáltalán nem tudnak megnevettetni már az infantilis poénok, de hát valakinek biztosan tetszett, vagy csupán mindenki túl tudta tenni magát ezen és inkább a meglepően szolid játékmenetre koncentrált.

A bal felső utasítás nagyon leíró. Lájkolom.

A bal felső utasítás nagyon leíró. Lájkolom.


Aztán jött 2013-ban a Next-gen változata a játéknak, melyet 2016-ban követett a folytatás. Most pedig eljött a harmadik rész, melyet nagyon vártunk, lévén, hogy az előző epizód egy retek nagy sárkánnyal, illetve az őt követő apokalipszissel zárt, ami, lássuk be, egy olyan "Cliffhanger", hogy azt hittük, DLC lesz a vége. Tévedtünk. Úgyhogy ennek a legújabb installációnak igazán nagyot kellene szólnia, ha azt akarják a készítők, hogy hat év várakozás után ne küldjük el őket a manóba. Spoiler alert, ez nem jött össze.

A bevezető videó Lo Wang-et mutatja be, ahogyan kissé megkattanva beszélget egy démoni maszkkal (Hoji), egy romos bárépületben, egy alsógatyában. Szépen elmondja nekünk az előző rész befejezését, és hogy mennyire nem sikerült mit kezdenie a sárkánnyal, aki, nagy valószínűséggel, eltakarította talán a világ, de Japán nagy részét biztosan. Szóval készüljünk fel arra, hogy csak ez a buggyant bébi lesz kalandunk főszereplője.

Szerencsémre Orochi Zilla is tiszteletét teszi, egy démoni megjelenésű nővel, aki úgy néz ki, mint egy megelevenedett baba, illetve Hoji-val kiegészülve, ám ettől függetlenül az egész játék során Lo Wang-et hallgatni nagyobb kihívás volt, mint bármely főellenséget legyűrni. Természetesen, a móka célja a sárkányt kinyírni, vagy elzárni, mert nem nagyon optimális a jelenléte ebben a világban. Az ehhez vezető út pedig tele van vérrel.

Wang bácsi magyarázza, miért tört el a csülke ajtónyitás közben.

Wang bácsi magyarázza, miért tört el a csülke ajtónyitás közben.


Szóval az alapvető premissza mit sem változott 1997 óta. Főhősünk feladata a színes fegyverarzenáljával bedarálni az ellene induló démoni ellenfeleket. Rendkívül pergős akcióhoz lesz szerencsénk, a karakterünk gyorsan mozog, van dupla ugrása, "Dash"-se (rövid távú kilövellés előre), becsúszása és rengeteg idióta beszólása. Arénáról arénára haladunk, köztes ügyességi részekkel összekötve mindet. Rendkívül lineáris, hamar hozzá fogunk tudni szokni a struktúrához, de a démoni hordákat mindig jó érzés cafatokra lőni és szabdalni.

A fegyverkollekciónk a megszokott eszközökből áll. A szamurájkardunk mellett ott figyel a dupla uzi, a revolver, az auto-shotgun (Riot Gun), a gránát vető, a rail-gun (Basilisk) és a... shuriken köpő? Ám legyen, bár ez inkább körfűrészeket öklendezik magából, de nem rossz fegyver a húsból készült rosszaságok ellen. A nukleáris töltetet dobáló ágyút hiányoltam, főleg, hogy teljesen mindegy már a környezetnek és a nemlétező emberiségnek, de nem lehet minden tökéletes.

Az ólomköpő mókákon kívül egy csáklyalövőre is szert fogunk tenni, melyet leginkább az ügyességi részeknél lehet alkalmazni, ám harc közben is van lehetőség vele akrobatikázni, ha találunk az adott arénában zöld karikákat, melyeken használni tudjuk. A fegyverekhez nagyon limitált mennyiségű lőszer jár, még, ha fel is fejlesztettük eszközeinket, hogy másfélszer annyi skulót bírjanak el, akkor is gyakran fogunk töltényhiányban szenvedni. Szerencsére kardból sosem fogyunk ki, hiába van csak egy belőle.

Jó, hát azért vannak látványos pillanatok is.

Jó, hát azért vannak látványos pillanatok is.


Tehát arénaharcok, limitált töltény, ügyességi részek és rendkívül pergős mozgás; hmmm, mintha ez az új Doom-okra hasonlítana. Még démonok is vannak, de legalább saját készítésűek, és kellően groteszkek, még, ha olyan sok féle nincs is belőlük. Jól gondoljátok, egy igencsak sovány Doom-klónhoz van szerencsénk. Nincsenek bónusz arénák, titkos, gyűjtögethető izébizék, még fegyverből, illetve ellenfélből sincs annyi. De vannak kivégzőmozdulatok is, bár azok sárga golyóbisokhoz vannak kötve, melyek az ellenfelekből esnek ki, miután elég golyóval illettük a testüket.

Egy két részből álló mércét kapunk, mint kivégző mutató. Ha az egyik megtelik, akkor a legkisebb démonokat tudjuk egyből begyalulni, a nagyobbakhoz viszont mindkettőnek telinek kell lennie. A kivégzés, azon kívül, hogy életet ad, egy másodlagos hatással is jár; fegyverré változtatjuk a célpontunk hullájának egy darabját. Így időlegesen szert tehetünk fagyasztó gránátokra, diszkó bombákra, minigun-okra, követő, daráló szemekre és egyéb nyalánkságokra.

Mondtam a fejlesztés lehetőségét: ezt két féle gömb gyűjtögetésével lehet elkövetni. A fehérekkel fegyvereinket, a lilákkal pedig magát Wang-et lehet jobbá tenni. A fegyverbónuszok általában a tölténymennyiséget és a sebzést javítják, illetve elemi bónuszokkal is megáldják a támadásainkat. A karakterfejlesztések pedig a Chi csapásnak adnak extrákat, no meg passzív és fizikai bónuszokat, esetlegesen nagyobb nyersanyag újratöltést adnak.

A legelső fejlesztés mindegyik fegyverhez elengedhetetlen (plusz töltény).

A legelső fejlesztés mindegyik fegyverhez elengedhetetlen (plusz töltény).


A Chi támadás egy egyszerű lökéshullám, mellyel fel lehet borítani, illetve szakadékokba lehet küldeni az ellenlábasainkat. Nem használtam túl gyakran, mert sok fejlesztés kell ahhoz, hogy igazán jóvá váljon, de ott van, ha megtetszik a játékosnak.

A kontrollert használóknak biztosan jobban kézre fog esni, de nálam megáll a tudomány, ha egy billentyűzeten a "wasd"-n kívül háromnál több gombra kell odafigyelnem. Szóval így elmondva, a Doom klónozgatás, és az elvárt extrák hiánya ellenére egész jónak hangzik a Shadow Warrior 3, és belátom, én relatíve jól elvoltam, ameddig tartott.

Kihívásokat, "Achievement"-eket is lehet teljesíteni, magasabb nehézségi fokot is kipróbálhatunk, ha túl könnyűvé teszi a játékot a halál utáni újraéledés (Hero módban, ha kifogyunk a maximum 3 életünkből, vége a kalandnak). Aztán majdnem hét óra bénázás után meg van nyitva majdnem minden öcsívment, ráadásul ennek az időnek egy része úgy telt, hogy "Alt+Tab"-bal a tálcámon figyelj a játék.

És vannak jeges pályák is. Jajdejónekünk.

És vannak jeges pályák is. Jajdejónekünk.


Egy hosszabb este alatt végig lehet tolni a kampányt, és ennyi. Nincs multi, nincs másik fejezet, vagy kiegészítő kaland, ennyi volt. A grafika elfogadható, bár azért nem vitték túlzásba a részletességet, illetve néhány bug is felvetette a fejét. Továbbá furcsálltam, hogy egyedül Lo Wang-nek van keleties akcentusa, a többiek nagyon jól elvannak az úgy-ahogy tiszta angollal.

Gyenge sztori, repetitív játékmenet, minimális felfedeznivaló, irritáló beszólások, és úgy általánosságban lelketlenség; ez sugárzik a Shadow Warrior 3-ból. Megpróbálták a Doom sikeres receptjét implementálni, de ez látványosan nem sikerült. Ráadásul mindezt borzalmasan drágán óhajtják lepasszolni a vevőknek, úgyhogy jobban járunk, ha megmaradunk az előző részeknél, vagy inkább a 97-es klasszikusnál. A csalódásért nem éri meg ennyit fizetni.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Ez a játék egyelőre nem kapható a Play 24/7 kínálatában.Klikk ide több ezer másik játékért!

Shadow Warrior 3 / Tesztplatform: PC

egynek jó...
  • Stílus: Akció
  • Megjelenés: 2022. március 01.
  • Ár: 17.100 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Elfogadható prezentáció
  • Az akció pergős, jól összerakott
  • Néhány poén azért betalál
  • De a nagy része hasra esik
  • Nevetségesen rövid
  • Gyatra sztori, nem túl érdekes karakterekkel
  • Rendkívül lineáris
  • Egy olcsó Doom-klón, túl drágán
  • Hang
    7
  • Grafika
    7
  • Játszhatóság
    5
  • Hangulat
    6
6.3
5 hozzászólás

fighterlaci

2 hónapja, 3 hete és 2 napja

A teszt alapján azt hittem, a hangula kb 3 pontot kap.

válasz erre

Ronalddo

2 hónapja, 3 hete és 2 napja

Az első két részt imádtam. Meglepő hogy ez ilyen gyenge. Jó, mondjuk a játszhatóság húzta le...

válasz erre

Mordorer

2 hónapja, 3 hete és 4 napja

De jó hogy nem vettem meg.. Pedif nemrég volt egy nagy frissítés, azt hittem az majd helyrerakja..

válasz erre

muki

2 hónapja, 3 hete és 4 napja

Azt hittem ez sokkal jobban sikerül. Mindegy legalább hamar lesz olcsó.

válasz erre

Patrik94

2 hónapja, 3 hete és 4 napja

Nem kapkodtátok el a tesztet! Mondjuk nem is nagyon volt miért ahogy látom.

válasz erre
Shadow Warrior 3
17.100 Ft-tól
kövesd a játékot!

 
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

marco profilja