Grim Fandango Remastered teszt

Egészen pontosan azért, mert egy rég letűnt korszak, a point and click kalandjátékoknak az egyik legragyogóbb ékköve volt. Nem tudom, emlékeztek még az olyan címekre, mint a Day of the Tentacle, Monkey Island, Sam and Max, Full throttle, Blade Runner, Beneath a steel sky? Bizony, ezek mind jó kis agyalós kalandjátékok voltak, még a hősidőkben, a PC-k megjelenésének hajnalán, a Lucasarts égisze alatt. Igen, igazatok van abban, hogy a zsáner már nem tündököl olyan fényben, azért mostanában is jelentek meg szórakoztató darabok, noha ezek közül egyik sem képes még a cipőfűzőjét sem bekötni a fentebb említett címeknek. Ugyanakkor a Grim Fandango már a megjelenése idején is úttörőnek számított.

Itt az egész brigád

A grafikai prezentáció volt az első ilyen dolog. Képzeljetek el egy olyan art-deco stílust, ami csontvázakkal és az elmúlással keveredik. Elég ehhez megnéznünk a történet főhősét, Manny Calaverát: kifogástalanul elegáns a srác, csak egy apró bibi van vele, hogy eléggé halott. A játék hossza is kilógott a sorból, ugyanis négy teljes évet ölelt fel, mindezt tette iszonyatosan változatos helyszíneken. A kamera kezelése is teljesen új volt, ugyanis fix pontokon volt rögzítve, mint például a Resident Evilben. Ezeken kívül valami olyan beteges, fekete és szarkasztikus humor lengte körül az egészet, hogy szem nem maradt szárazon a párbeszédek alatt.

És hogy ezekből mit sikerült megőrizni a Remastered változatban? A legőszintébb örömömre, mindent! Természetesen, ahogy az ilyenkor lenni szokott, a grafikát ráncba szedték egy kicsit, ugyanakkor nem is estek át a ló másik oldalára. Ha akarjuk, akkor a jobb analóg kar benyomásával válthatunk a régi és a mostani design és felbontás között, ami egy jópofa fícsör, mert láthatjuk eredeti állapotában is a cuccot, valamint a 4:3-as és 16:9-es arányokat is tesztelhetjük. Itt egy picit azért morgok, mert ha már ennyi időt fordítottak a külcsínre, akkor az átvezető videókra is rámehettek volna, mert azok még az 1998-as eredetiek, eléggé low felbontásban.

Most fogják szétrúgni a hátsónk

Szintén egy nagyon állat dolog a készítők kommentárjai. Ha ezt bekapcsoljuk, akkor az L1-el a legtöbb szituációban előcsalhatjuk a készítők gondolatait, amin bevallom, szinte sírtam a nevetéstől folyamatosan. Ezeken kívül kapunk még egy tank irányítást, tudjátok, amikor a megfelelő irányba kell forgatni hősünket, aztán indulhatunk csak el. Egyébként a cucc Cross Buy, azaz bármikor válthatunk a PS4 és a Vita között, ott folytathatjuk, ahol abbahagytuk előzőleg a másik konzolon. Mondanom sem kell, hogy Vitán az igazi a cucc, mert úgy abszolút adja a régi hangulatot az érintőképernyő maszatolásával.

Viszont a párbeszédeken, a történeten és a feladványokon hála a jó égnek semmit sem változtattak! Ugyanakkor ez nem biztos, hogy mindenkinek jó hír, mert a GF istentelenül elgondolkodtató és nehéz. Felejtsétek el a nagy nyilakat, amik mutatják az objektívát és a célt. Itt nincs olyan gomb, ami minden használható és felvehető tárgyat megmutat az adott szobában, csak és kizárólag a saját agyunkra hagyatkozhatunk. Bevallom, voltak olyan helyzetek, amikor konkrétan napokra elakadtam, mert egyszerűen nem tudtam rájönni, hogy mi és hogyan gördítheti előre a sztori menetét.

Mátrix, mi?

Viszont, amikor rájöttem! Nagyon rég nem éreztem ilyesmi örömöt egy játékban, ami sajnos annak a jele, hogy rettentően felhígult a mai játék kínálat, de ez a gondolat messzire vezetne. Valamennyi angoltudás mindenképp szükséges egyébként, mert az esetek nagy részében a párbeszédekkel próbálnak segíteni nekünk, aztán ha ezeket nem értjük, nagyon sokat veszít a stuff az értékéből. Már csak azért is, mert hihetetlen mennyiségű sötét humor van elrejtve, valamint az egész Halottak Földjét olyan szatirikus állapot lengi körül, hogy azt vétek lenne nem érteni. Ha jól emlékszem, a szinkronhangokhoz nem nyúltak, ami szintén szerencsés, mert már 98-ban is tökéletesen eltalálták a karakterekhez passzoló színészeket.

Szóval a pénzünkért cserébe letölthetünk egy szeletet a régmúltból, ami konzolos fronton ráadásul PS exkluzív. Nem hibátlan a játék, de most őszintén, ez a rajongókat abszolút nem fogja érdekelni, szó nélkül kicsengetik érte a pénzt. Ugyanakkor, ha szeretnél egy rendkívül beteg történettel és humorral megáldott, nem kicsit nehéz kalandjátékot, ami garantáltan eltér bármitől, amit a műfajban eddig láttál, valamint rendelkezel megfelelő angoltudással, akkor biztos lehetsz benne, hogy nem fogsz csalódni a Grim Fandangoban.