Deus Ex: Mankind Divided teszt

Kivételesen nem Ádámtól és Évától kezdeném a cikket, hiszen egy olyan sorozatról beszélünk, ami a kétezres évektől része az életünknek. Majdnem napra pontosan öt évvel ezelőtt jelent meg a Human Revolution alcímmel ellátott darab, aminek tesztünk alanya, a Mankind Divided közvetlen folytatása. Ha esetleg kimaradt volna az előzmény, akkor egyrészről mindenképp a pótlását javaslom, mivel nagyon jól összerakott sztorija mellett megismertet minket az új főhőssel, Adam Jensennel. Itt is természetesen az elég fenyegető fizimiskával megáldott katona lesz a főszereplő.

Másrészt a MD elbeszélése egy önálló sztori, amit bárki élvezhet, ugyanakkor az igazi mélységét, a tettek és indokok mögött húzódó mélyebb értelmezéshez szükségünk lesz az előd által lefektetett tudásra. A játék egyébként nagyon jófej módon összefoglalja 12 percben azokat az infókat, amiket tudnunk kell egy új kampány elindításakor.

Kistigrincs

Képzeljetek el egy olyan cyberpunk alapokkal rendelkező világot, ahol a robotikus implantátumok már nem a múltat, hanem a jövőt jelentik. Ezek amellett, hogy segítenek egy teljes élet leélésében, hihetetlen képességekkel ruházzák fel viselőjét adott esetben. Már nem csak a gazdagok privilégiuma lesz a művégtag, hanem bárki számára elérhető minimalista álom.

Egészen sokáig normális mederben zajlanak az események, mígnem 2027-ben sikerül egy elmebetegnek vírust csempészni a legtöbb ilyen protézissel megáldott emberbe, akik teljesen megőrülnek emiatt és brutális vérengzésbe kezdenek. Jensen ezt állítja meg, de sajnos túl későn: a társadalom már egészen máshogy tekint azokra az emberekre, akik beültetéssel rendelkeznek. Megkezdődik az igen erős szegregációjuk, elkülönítésük az egészségestől. Ezzel a meglehetősen kiélezett helyzettel kezdődik tulajdonképpen a játék.

Az a félelmetes a fentebb vázolt szituációban, hogy ez hiába egy kitalált univerzum, tulajdonképpen a való élet sem jár túl messze már ettől. Egészen döbbenetes és félelmetes az az ütem, ahogy fejlődik a robotikában, különféle mesterséges intelligenciákban elérhető tudásunk. Szóval ez nem csak a felütés miatt érdekes és fenyegető egyben, hanem azért, mert a benne lévő valóságalap már egyáltalán nem a messzi jövő. Két évvel járunk a HR eseményei után. Jensen belépett egy TF29 nevű, az Interpol égisze alatt tevékenykedő, félig-meddig black ops küldetéseket teljesítő egységbe.

Éppen Dubaiba repülnek, ahol a helyi alvilágba beépített ügynökük találkozik partnerével, hogy egy tisztességes méretű fegyverszállítmányt adjon át neki. Ez két lépcsőben is meghiúsul, mert egységünk sikeresen lekapcsolja a csempészeket, ugyanakkor a semmiből arany maszkos katonák ugranak a nyakunkba, akik szeretnék az egész brancsot hidegre tenni. Ezt megakadályozzuk, de egy brutális homokvihar csap le ránk és így ismeretlen ellenfeleink elmenekülnek.

Keréknyomás és olajcsere, légyszi

Két héttel később Prágába utazunk, hogy egy jóbarátunkkal találkozzunk, valamint aktív szolgálatra jelentkezzünk. Egy pokolgép robbanása után azonban ez megváltozik, mert mint kiderül, fél éven belül ez már a harmadik támadás volt. Jensen azt a feladatot kapja, hogy derítse ki, mi állhat az egész hátterében.

Szóval ezzel az egyszerűnek tűnő alapfelállással nyit a program. A Deus Ex játékok egyik sarokköve a rendkívül jól és gazdagon felépített univerzum és ez alól szerencsére tesztünk alanya sem kivétel. Elképesztő mennyiségű információhoz juthatunk hozzá, ha egy kicsit szemfülesebbek vagyunk. Ez nem csak a sztori megértése miatt lesz fontos, hanem az egész játékot befolyásoló tényező, mivel a kapott feladatainkat ezek birtokában nagyon sokrétűen tudjuk elvégezni, de ne szaladjunk ennyire előre.

Az alapok nem sokat változtak, továbbra is egy belső nézetes lopakodásra és rejtőzésre kihegyezett akciójátékot kapunk, amiben rendkívül sok szerepjátékos elem is megtalálható. Viszont egy olyan negatív dologgal kell indítanom, ami a játék konzolos portjára eléggé erőteljesen rányomja a bélyegét: messziről ordít, hogy itt a PC változat volt az etalon, minden más csak ahhoz igazított port, butított formában. Az egész a grafikus prezentációval kezdődik. Szerencsére messze van a rondától, de sajnos az igazán széptől is. Lesznek kiemelkedően sikerült lokációk, de inkább a visszafogottság jellemző, megtámogatva temérdek technikai hibával.

Olyan FPS gondokkal küszködik sokszor az anyag például, amit nem sűrűn tapasztaltam PS4-en még, pedig erőforrásnak nincs híján a masina. Ehhez társulnak az alacsony felbontású textúrák, a tükröződés teljes hiánya, a semmiből felépülő környezet valamint a falakba simán begyógyuló szereplők. Sosem válik játszhatatlanná a dolog, csak akkor lesz dühítő, amikor megnézünk egy videót, mondjuk a számítógépes high felbontásról, mert azt a minőséget simán kellene hoznia a konzoloknak.

A szép, új jövő, mi?

Az is igaz viszont, hogy ez az első néhány órában lesz csak zavaró. Amint felpörögnek az események, jobban elmerülünk a stuff által generált, eléggé ijesztő világban, úgy fog ez minket totálisan hidegen hagyni. Egészen egyszerűen olyan mélység lakozik a Mankind Divided-ban, ami az erre a műfajra fogékonyak Mennyországnak éreznek. Elsődleges és másodlagos feladataink is lesznek, ahol egyedül a kiindulási pont lesz adott, a megoldáshoz vezető utat ránk bízzák. Ha akarjuk, teljesen elkerülhetjük a konfliktusokat, szellemként közlekedve a rendszerben.

Különleges képességeinket használva lehetünk egyszemélyes halálosztó brigád. Ötvözhetjük esetleg a kettőt, igazi Predatornak érezvén magunkat. A megoldott feladatokért és szituációkért tapasztalati pont jár, ami ha elér egy bizonyos mennyiséget, kapunk egy pontot, amivel különféle implantátumainkat nyithatjuk meg.

Alapból eléggé csökevényesek vagyunk, de ahogy haladunk előre, úgy nyílnak meg az igazán kemény dolgok. Mérges gázokat lélegezhetünk be, láthatatlanná válhatunk, falakon törünk át, pengék nőnek az alkarunkból, időt manipulálhatunk, hang nélkül osonhatunk, extra életerőre és energiára tehetünk szert, EMP hullámokat generálhatunk, pajzsot vonhatunk magunk köré és még sorolhatnám a fejleszthető dolgokat. Garantálom, hogy mindenki megtalálja magának a stílusához leginkább passzoló kombinációt. Ami számomra a legkiemelkedőbb amúgy az egész játékéban, az a birtokunkban lévő információ. Nem sűrűn találkozom olyan stuffal, ahol a megszerzett vagy megszerezhető tudás ekkora fórt jelentene.

Ha nincs időnk vagy energiánk egy-egy missziót alaposabban körüljárni, akkor sincs baj, mivel úgy lettek megalkotva, hogy egy minimális tudással a birtokunkban is kiemelkedőek legyenek, de ahhoz, hogy igazán megismerjük a program mélységét, bizony el kell vesznünk a mocskos világában. Ez a másodlagos, opcionálisan elérhető küldetéseink alatt lesz igazán feltűnő. Minden egyes helyzetnek többféle megoldása van, viszont a program nem a fekete - fehér árnyalatban gondolkodik, azaz nem csak jó vagy rossz döntés lehet. Egészen pontosan nincs is ilyesmi, teljesen ránk bízza a gép a választást, ő csak adatokkal és tényekkel segíti kutakodásunk.

Nocsak, ők tán engem keresnek?

Információt főleg laptopok, széfek feltöréséből, valamint különféle kézi számítógépek felkutatásával nyerhetünk ki. Előbbi egy nagyon jópofa minijáték, ahol meghatározott node-ot kell feltörnünk hogy sikeres legyen a hack. Ezt nehezíti, hogy bizonyos százalékunk lesz az antivírus riasztására, ami ha esetleg megtörténik és nem lépünk ki a rendszerből időben, akkor éktelen lármázásba kezd, valamint lockolja magát és így bukjuk azt, ami benne van.

Felszerelésünket is mi válogathatjuk össze. Többféle halálosztó lőfegyver áll rendelkezésünkre, amik eléggé sablonosak (pisztoly, shotgun, mesterlövész puska, gránátvető), de több lépcsőben fejleszthetőek, valamint másodlagos kiegészítőket is aggathatunk rájuk. Ezeken kívül különféle gránátok, aknák, meg persze a szokásos életerőt és energiát visszatöltő kütyük állnak még a rendelkezésünkre speciális lőszerek mellett. Ezeket kereskedőknél tudjuk beszerezni, meg persze a leterített ellenfelek átkutatásával, környezetünk figyelmes tanulmányozásával.

Elsőre, (ha nem csak átrohanunk a játékon hanem rámegyünk az opcionális missziókra is) olyan 30-40 órát simán igénybe fog venni a végigjátszás. Természetesen a választható döntések miatt legalább kétszer érdemes nekifutni a programnak, mert simán lehet, hogy észreveszünk egy olyan dolgot, ami esetleg elkerülte a figyelmünket, így egy teljesen más befejezést is kaphat például az egész sztori.

A helyszínek talán nem annyira erősek, mint az elődjében, ugyanakkor a szinte gettósodott Prága nagyon kemény. Hiába vagyunk speciális ügynökök, lépten nyomon igazoltatnak majd, amit Adam is nehezményez már egy idő után, de hiába, a helyi zsaruknak mi is csak egy implantátumokkal teletűzdelt izé vagyunk.

Itt valószínűleg nem vesznek össze a csatornákon

A sima story mód mellett kapunk még egy jópofa lehetőséget, ami a Breach névre hallgat. Ezt érdemes minél később elkezdeni, mert egy konkrét mechanikára épül, amit nagyjából az alapjáték közepén látunk majd először. A spoilerek elkerülése végett nem is nagyon beszélnék róla többet, de egy nagyon jópofa, inkább ügyességi szegmens lett, amit majd érdemes lesz kipróbálnia mindenkinek. Akad még egy Jensen Stories névre hallgató menüpont, ahol majd a később elérhető bővítményeket találhatjuk.

Amennyire féltem, attól, hogy ez a játék is a hype áldozatává esik, olyan kellemesen csalódtam benne. Persze az eleje nagyon nyögvenyelős és nehéz, mert rögtön arcon is vernek a már említett technikai dolgok (konzolon), amiken valahogy tegyük túl magunkat, mert utána teljesen be fog szippantani mindenkit a Deus Ex: Mankind Divided, azt garantálom.

Egy igazi cyberpunk kalandot kapunk, ahol nagyon erős az elbeszélés, de mi alakítjuk saját utunkat a játékstílusunkkal. Emellé van egy összetett fejlődési rendszer, egy jópofa kódfeltörős kiegészítő, valamint egy olyan sztori, ami szerintem a műfajra igazán fogékonyakat minden téren ki fogja elégíteni. Persze ehhez a közepesnél erősebb angoltudás is kell.

Na, végre egy kis hó

Egyszóval, egy zseniális epizóddal gazdagodott a Deus Ex univerzum. Mindenképp adjatok neki egy esélyt, mert kifejezetten ritka az ennyire mély tartalommal és mondanivalóval kiadott játék. Igen, hibák vannak, amik miatt nem kaphatott ennél többet, de ez ne tántorítson el senkit, garantáltan meg fogja szolgálni a ráköltött Forintokat.