Dead Space 2 teszt

/>Hősünket rémálmok gyötörték kedvese elvesztése és az Ishimurán átélt borzalmak után. Az események annyira megviselték, hogy a jövőbéli üzemorvos nyugalmat és pihenést írt neki elő. Ebben persze nem Isaac magas vérnyomása és koleszterinszintje játszott szerepet, hanem a kormányzat, amely mindenáron el akarta titkolni az ügyet. Egyszerű megoldást választottak: hogy "segítsék" a túlélő mentális felépülését, bedugták egy kórház idegosztályára. Itt aztán főszereplőnk időnként felriadt és nyugtalan tekintettel a Szaturnusz-felkeltét bámulta. Könnyen megtehette, mivel az űrbázis épp ennek a bolygónak a holdján épült. Miközben a gyűrűs planéta lassan előbújt a Titan takarásából, hősünk egyre sűrűbben tette fel magának a kérdést: hogyan juthattam ide? Ekkor még nem is sejtette, hogy hamarosan ennél sokkal fontosabb kérdésre kell megoldást találnia: hogyan juthat ki innen?

Márpedig a bázison nem maradhat, mert valóra vált az, amit eddig csak rémálmaiban látott. Senki sem tudja hogyan történt, de a nekromorfok az űrbázison is felbukkantak. Ennyit az orvos által előírt pihenésről! Isaac Clarke élete ettől a pillanattól fogva a mi kezünkbe kerül. Egy legyengült, elkeseredett és megtört ember felett vesszük át az irányítást, aki talán kiszolgáltatottabb, mint az előző epizód elején. Ám van valami, ami akkoriban még nem volt: a tapasztalat. Isaac most már tudja, hogy mivel áll szemben, és azt is, hogyan kell elbánni velük. Biztosan mindenki ismeri a mondást: "Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon!" A Dead Space 2 világában azonban ez nem érvényes. Inkább ez legyen a mottónk: "Csak a csápját, hogy meg ne mozduljon!" A játékmenet tehát nem változott sokat, ezúttal is a ránk támadó csápos mosolyú szörnyek végtagjait kell célba vennünk. Ne hagyjuk a dolgot kezeletlenül, hiszen kevésbé veszélyesek kezetlenül, és a lényeg, hogy a lábukat vesztett lények, lábatlanul nem lábatlankodnak többet. Minden alkalommal azonban nem hagyatkozhatunk a tapasztalatunkra. A régi jó ismerősök mellett ugyanis találkozhatunk új ellenfelekkel is. Bővült a család! Sajnos egyetlen nekromorffal sem tölthetünk el egy meghitt délutánt a családi fotóalbumuk nézegetésével, így az új lényekkel élesben fogunk először találkozni. Meglátszik az azonos neveltetés, mert a rokonokhoz hasonlóan ők is azonnal életünkre törnek. Az egyik messziről köpköd egészségünkre ártalmas matériát, a másik szó szerint kóstolgat, és akad hirtelen robbanó természetű is. Lesz olyan, amelyik bújócskát játszik, hogy aztán szinte a semmiből előbukkanva támadjon ránk. Mindezt általában sötét helyeken, váratlanul teszik, amely nincs jó hatással sem Isaac, sem a játékos idegrendszerére.

Többféle csonkoló eszköz lesz segítségünkre abban, hogy elnevezésükhöz méltóan csonka családot varázsoljanak a nekrókból. Egy részük ipari felhasználásra készített szerszám, mint például az első részben is használt plazmavágó, de találhatunk többek között lángszórót vagy puskát is. Isaac valószínűleg nem látta a Rambo filmeket, ezért egyszerre csak négy fegyvert hajlandó magával hurcolni. A többit azonban a bázis különböző pontjain megtalálható boltokban eltehetjük későbbre. Ugyanitt vásárolhatunk is fegyvereket, de a kínálatban energiagócokat és sztázistölteteket is találunk. És ha már szóba jöttek, nézzük meg mire valók: a Power Node, azaz energiagóc a páncélruházatunk és fegyvereink fejlesztéséhez szükséges. Isaac maga végzi el a munkát, feltéve, ha talál hozzá megfelelő célszerszámot. Semmiképpen ne egy olajos fémeszterga gépet keressünk, mert az a modern űrbázisokon már nem divat. Látogassunk meg inkább egy munkapadot, ahol az energiagóc segítségével kedvünkre tuningolhatunk. Hatékonyabbá tehetjük a fegyverek sebzését, növelhetjük a tárkapacitásukat és az újratöltési sebességüket is. A ruházatunkkal kapcsolatban pedig javíthatjuk a páncélt és életerőnket, valamint bővíthetjük az oxigénkészletünket. A sztázistöltetek is rendkívül hasznosak, mert megbénítanak mindent, ami él és mozog. Pontosabban azt is lelassítják, ami nem él, de gyorsan mozog, mint például ajtók, ventillátorok. Így aztán jó szívvel ajánlom a sztázist nagyobb létszámban érkező nekromorfok elegáns levadászására, illetve a továbbjutást akadályozó tárgyak leküzdésére. Aki játszott az első résszel, annak mindez ismerős lehet.

A Dead Space 2 hangulata és atmoszférája az Alien filmek legjobb pillanatait idézi. Kellemesen borzongat, folyamatos feszültségben tart és olykor megijeszt. Isaac magánya eleve nyomasztó, ám ezt tovább fokozzák a beszűrődő hangok és effektek. Sokszor hallunk morgást vagy kaparászást, néha egy elfulladó sikolyt vagy minden idegszálunkat felborzoló suttogást. És ott van mellette a tudat, hogy bárhol, bármelyik pillanatban a nyakunkba ugorhatnak a nekromorfok. Nincs egy biztonságos hely sem, ahol békésen elkávézhatunk. Fényes nappal vagy társaságban még csak elvan vele az ember. De éjjel, egyedül, sötétben? Jobb, ha bekészítünk ez doboz Xanax-ot, vagy más szorongásoldót. A gyengébb idegzettel rendelkező játékosoknak mindez persze nem hangzik bizalomgerjesztően, de nekik üzenem, hogy az élmény miatt megéri! Akik pedig még így is félnek tőle, azoknak talán a Hello Kitty Seasons című mézédes alkotást érdemes beszerezni. Remélem azt nem kell tesztelnem, mert lehet, hogy nekem is szükségem lenne egy marék Xanax-ra.

Véleményem szerint párhuzam vonható az előbb említett Alien filmek és a játék első két része között. Ahogy az első filmben, úgy az első játékban is megismerkedtünk az alaphelyzettel, a főszereplővel és az ellenséggel. Kicsit féltünk mindkettőben, de kíváncsian vártuk mi lesz a történet vége. Azután jött a film második része. A horror hangulat megmaradt, de James Cameron mesternek köszönhetően jóval több akció és látvány várt ránk. A Dead Space második részénél ugyanez a helyzet. Felpörgött a ritmus, még többet kell használni a fegyvereket, dinamikusabbá vált a játékmenet. A látvány is változott, méghozzá előnyére. A program ugyanazt a grafikai motort használja, mint az előző epizódban, de egy kicsivel minden szebb lett. Ráadásul ezúttal nem egy űrhajó fedélzetén vagyunk, így sokkal változatosabb pályákkal és nagyobb terekkel találkozunk. Őserdőre vagy sziklákkal szabdalt homokos tengerpartra azért senki se számítson, hiszen ezek elég életidegen helyszínek egy űreposzban.

Nagyapáink még nem ismerték az otthonról multizást, csak a kocsmában ultizást. A népszerű kártyajáték mellett szerencsére mi már kipróbálhatjuk ezt a nagyszerű online lehetőséget is. A Dead Space 2 fejlesztői úgy döntöttek, hogy a játék főmenüjében ezúttal megjelenik a multiplayer opció. Ha már odaírták, kreáltak mögé egy kis tartalmat is, de nem ez lett a program erőssége. Nem lenne rossz, ha ez lenne az egyetlen multiban játszható játék a világon, de rengeteg ismert cím van, amellyel nem veheti fel a versenyt. Amennyiben mégis belevetjük magunkat, a következőre számíthatunk: először is el kell dönteni, hogy az emberek vagy a nekromorfok oldalán harcolunk. Amennyiben emberként küzdünk, egy pár fős csapatba kerülünk, minden pályán más-más feladattal. Értelemszerűen ezeket kell végrehajtanunk, összedolgozva a társakkal. Ám biztosan lesznek olyanok, akik megfogadták a tanácsomat és Xanax-ot vettek be, mert csak ilyen letompult állapotban választhatja valaki a nekromorfokat. A lényeg tehát, hogy az embereknek célt kell érniük, míg a nekrókat irányító játékosoknak megakadályozni ezt. Ez még jó is lehetne, sőt, az emberek oldalán élvezetes a meccs, de a másik oldal nem szól másról, mint a folyamatos újjáéledésről a pálya valamelyik pontján. Nekem tehát ez a rész nem tetszett, de ez persze a személyes véleményem. Lehet, hogy sok rajongó még evés helyett is ezzel a multival tölti az idejét. Csak nehogy ugyanolyan csont és bőr váljon belőlük, mint a nekromorfokból.

Néhány újdonságot még felfedezhetünk a játékban az elődhöz képest. A továbbjutást elősegítendő, tudunk majd hackelni, használhatunk jetpack-et, amely főleg a nullgravitációs térben válik hasznunkra, új fegyvereket próbálhatunk ki és persze maga a történet is az újdonság erejével hat. Legalábbis az első végigjátszás során. Érdemes-e többször is végigjátszani? Amennyiben csak a sztori folytatására vagy kíváncsi, akkor nem biztos, de ha lelkes achivement gyűjtő vagy, akkor nekifuthatsz a legnehezebb fokozaton is. A játék gond nélkül hozza az első rész színvonalát, túl is szárnyalja azt. Sok újítást nem tartalmaz, de egy bevált dolog és elképesztően eltalált hangulat mellett talán nincs is szükség rá. Igaz ugyan, hogy talán egyikünk sem fogja felvenni a Dead Space 2-ből megismert Unitológia vallást, de egy tartalmas alkotáson keresztül ismerhetjük meg hogyan alakul tovább Isaac sorsa, három évvel a titokzatos Red Marker körüli események után.