Cities: Skylines PlayStation 4 Edition teszt

Jelen tesztünk eredetije nem mostani darab, hiszen 2015 első negyedévében jelent meg, akkor még csak PC-re. A sajtótól egészen kiváló kritikákat kapott, többek között imádták, hogy végre egy igazi, hamisítatlan városépítő stuff, amiben nincsenek váratlan események, szörnyek, természeti katasztrófák, hanem tényleg arra koncentrál, hogy egy egész metropoliszt hozhassunk létre a lehető legszórakoztatóbb módon.

Persze azért nem volt tökéletes (mint ahogy ez a változat sem az), de ha kedveled az ilyen szimulátorokat, bizony nem nyúlhattál mellé vele. Nézzük, hogyan tudták megvalósítani a Sony masináján ezt a kifejezetten egér-központú dolgot.

Hogy mennyi bajuk van egyeseknek

Mivel már gondolom megnéztétek az értékelőben szereplő számot, ezért nem lövök le túl nagy poént, ha elárulom: kiválóan sikeredett a mechanika átültetése! Sőt, még talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy ez az egyik legjobb ilyen jellegű anyag, bár ez önmagában véve nem túl nagy erény, hiszen meglehetősen lyukas a konzolok portfóliója ebben a szegmensben. Szóval készüljetek fel, várost fogunk építeni, menedzselni.

Mindenféle flikkflakk nélkül indítunk egy új játékot. Először is ki kell választanunk, hogy milyen területen szeretnénk megkezdeni a kalandot, mennyi erőforrás álljon rendelkezésünkre. Itt amúgy meg is adhatjuk, hogy az összes milestone (ezekről később) nyitva legyen-e, illetve egyéb könnyítést is megadhatunk, de ilyenkor ugranak a megszerezhető trófeák. Szóval, van egy tök üres négyzetünk, illetve alul egy viszonylag hiányos dashboard-unk.

Az első és talán legnagyobb hiba már itt meg is mutatkozik, ugyanis tutorial, mint olyan szinte egyáltalán nincs a játékban. Tippek és trükkök formájában kapunk néhány mondatot, de azok sem teljesen világosak, főleg akkor, ha nem tudunk elfogadható szinten angolul.

Alakul a molekula

Jó lett volna, ha egy demo pályán végigvezet minket a lehetőségeken a játék. De ne essünk kétségbe, nem olyan bonyolult, legalábbis az alapok. Először is utakat kell létrehoznunk. A legtöbb felhúzható épület ugyanis ezek mellé települ, legyen szó lakóházakról, kereskedelmi egységekről vagy pedig gyárakról. Másodszor valahogy energiát kell biztosítanunk kicsiny településünknek.

Ez lehet szél, víz vagy szénerőmű. Nagyon sok aspektust kell megvizsgálnunk, például a vízerőművet össze kell kötnünk a szennyvíz elvezetéssel, így nem mindegy, ezeket hova rakjuk. Áramot generálhatunk szélerőművekkel, ami tiszta energiát biztosít, lakosságunk legnagyobb örömére.

Nagyon fontos faktor az idő. Hiába hozunk létre egész pöpec kis lakónegyedeket, azonnal nem fog betelepülni senki. El kell telnie pár napnak és voilá, már szépen húzzák is fel a házakat. Csövek segítségével biztosítanunk kell a friss ivóvizet, áramszedők segítségével juttathatjuk el a "világosságot" a háztartásokba, üzletekbe. Ha ez megvan, akkor munkahelyeket kell teremtenünk gyárak építésével.

Viszont figyelnünk kell arra, hogy ezek messzebb legyenek lakosságunktól, különben elégedetlenek lesznek. Kezdetben elég limitált, hogy miket hozhatunk létre, viszont itt jönnek be a képbe a már emlegetett milestone-ok. Populációnk az idő előre haladtával növekszik, a sarokpontok pedig ehhez vannak kötve. Például ha elérjük a bűvös 440-es lélekszámot, akkor megnyílnak az iskolák, kórházak, valamint a szemételszállítás is.

Ott a távolban egy gödör a trágyának

És tulajdonképp ez a lényeg: minél nagyobb létszámú közösséget megalkotni, menedzselni. A legutolsó checkpoint 90.000 egységnyi ember után nyílik meg, ilyenkor már tényleg egy metropolisz fölött uralkodunk. Persze minél hatalmasabb a dolog, annál több problémával kel szembenéznünk: bűnözés, halálozási ráta, tanulmányok, munkahelyek, anyagi források, satöbbi. Pont, mint a való életben.

Ha kedveled az adatokat, szeretsz kimutatások között bányászni, akkor a Mennyországban fogod érezni magad. Nyilván akkor tudunk előre haladni, ha profitot termel az egész buli. Minden új épületet, amit felhúzunk, fenn is kell tartani, ami jelentős költséggel jár. Bevételt a munkahelyek teremtésével, iskolázottságunk növelésével, pénzköltési helyekkel tudunk teremteni, de ha nagyon megszorulnánk, akkor kölcsönt is fel tudunk venni. A lényeg az egészben, hogy a mechanika kiválóan működik.

Miután pár óra alatt nagyjából ráérzünk az egészre (és van affinitásunk az ilyen játékokhoz) akkor rendkívül jól fogunk szórakozni. Technikai oldalról nézve abszolút funkcionális a Cities, főleg az elején. Később, amikor már egy több ezres városunk van, nagyon látványossá tud válni, főleg éjszakánként.

Nyilván atomstabil, egy deka röccenés sincs benne, folyamatos a képfrissítés. Bugokkal sem találkoztam, ami külön dicséretes, hiszen Day1 patch nyista.

De jól néz ki. Kéne egy új adófajta.

És igazából ez lenne a Cities: Skylines PS4-es változata. Egy sallangmentes, szórakoztató városépítő szimulátor, ami mindenféle kilengés nélkül, beton keményen hozza, amire számítunk. Érdemes megbecsülni, mivel nem sok ilyen stuff ruhangál a polcokon, ráadásul külön öröm, hogy nagyon minőségi lett a végeredmény. Ha szereted ezt a stílust, tényleg csak ajánlani tudom, már csak a rendkívül barátságos árcetli miatt is.