Vannak, aki még ma is az eredeti, az interneten történő tájékozódást objektív szempontokkal segítő oldalként fogják fel a blogokat, ám ez a meghatározás minden bizonnyal idejemúlt. Talán az eredeti funkciónak is köszönhető, hogy a blogok amilyen népszerűek lettek, olyan nehezen indultak. 1998-ban mindössze 23 ilyen létezett az egész interneten, majd ahogy kezdett online naplóírássá változni a blog, lendületes növekedésnek indult. A blog egy eddig nem ismert nyitott naplóformában a legközkedveltebb. Ilyen formában részben a hagyományos napló személyességét ötvözi a kicsit személytelen, így a szégyenlőseket sem eltántorító elérhetőséggel.

A blogok íróiban jellemzően egyszerre két igen emberi folyamat munkál, és itt mindkettőt kiélhetik, ami a siker zálogának bizonyult. Az egyik a naplóírás belső lelki folyamatának igénye. Ha valamire gondolunk, akkor talán magunk sem veszzük észre, hogy elképzeléseink, emlékeink, véleményünk mennyire körvonalazatlan. A megfogalmazás során azonban történik valami, élményeinket újra átéljük, gondolatainkat automatikusan rendszerezzük, és közben új gondolatok is támadhatnak. A másik fontos szempont a nyilvánosság elé tárás, hiszen az ember alapvetően társas lény, erős igénye gondolatai megosztása.

A blog mindkét igényt képes kiszolgálni, sokszor mások számára is érdekes vagy éppen szórakoztató formában, így egy teljesen új kommunikációs szokást alakított ki az online társadalom segítségével, melyben az egyén egyszerre önmagával és a világgal is kommunikál, az információs társadalom világában megszokott sebességgel, akár naponta többször.