Hasonlóan az automatikus váltókhoz, blokkolásgátló rendszerekhez és sebességszabályozó rendszerekhez, a speciális járművezető-segítő technológiák is a vezető dolgát könnyítik meg azáltal, hogy elvégeznek egyes manuális műveletek a bonyolult vezetési helyzetekben. Az intelligens jármű a környezetétől kapott információ alapján képes lesz reagálni a gyorsan változó helyzetekre, csakúgy, mintha ?reflexei? lennének.

Az ilyen elektronikus ?reflexek? gyorsabbak az emberi reakcióknál, és lehetővé teszik, hogy a járművek egymáshoz közelebb haladjanak az úton, javítsák a forgalmat, de a biztonság veszélyeztetése nélkül. Az emberek persze továbbra is jobbak maradnak a gépeknél az összetett helyzetek elemzésekor. ?Az elv az, hogy mindig a vezető az úr, de további információt kap a helyzetek megítéléséhez? ? nyilatkozta Dan Chevion, az IBM haifai kutatólaborjában a kísérleti kutatási projekt kezdeményezője.

Amikor az autó korrigáló műveletet hajt végre, a vezető kaphat visszajelzést, például megváltozik a gázpedál nyomása, vagy valamilyen erő visszacsatolás jelentkezik a kormányon. A vezető ezen felül hallható és látható figyelmeztetéseket is kaphat. A járművek egymással és az úthálózattal is kommunikálnak, információt nyújtanak saját helyzetükről, műveleteikről, valamint a változó környezetről, tehát ha például csúszós utat vagy hirtelen torlódást észlelnek. ?Csak a nyugati világban félmilliárd autó van az utakon: nagyszerű lehetőség áll előttünk a forgalom jobb szabályozására és a torlódások csökkentésére? ? jegyezte meg Chevion.

Az Egyesült Államokban az autóbalesetek költsége évi 230 milliárd dollárra, Európában pedig 160 milliárd euróra rúg ? nem szólva a kórházi kezelések és halálok miatti traumákról. A közlekedési minisztériumok a világ minden országában szeretnék javítani ezeket a statisztikákat.