Maga a kötelezettség a lényegét tekintve szigorúbban hangzik, mint amilyen valójában. Aki generatív AI-t használ a játékában, annak a Steam áruházi oldalon fel kell tüntetnie, hogy pontosan mire. Nem tiltásról, nem minősítésről szól, csak leírásról: a vásárló megnézheti, hogy a fejlesztés melyik része készült AI-segítséggel.

Hogy milyen ténylegesen egy ilyen nyilatkozat, arra friss példa is van: az október 22-én megjelent Call of Duty: Modern Warfare 4 áruházi oldala azt írja, hogy a csapat generatív AI-eszközöket használ egyes játékon belüli elemek fejlesztéséhez. Ennyi. Egy mondat, semmi több, és a játék így is kiadható volt a Steamen.

Sweeney mégis ebben lát támadást a fejlesztők ellen, és nem ez az első alkalom: már 2025 novembere óta hadakozik a kötelezettség ellen, júniusban pedig a „skarlát betűhöz” hasonlította. Az ő érvénye az, hogy mivel szerinte a jövő gyártásának szinte egésze AI-t fog bevonni, egy ilyen címke egyre több játékot fog elérni, anélkül hogy bármit mondana a minőségről.

Az ütközés mögött üzleti érdek is húzódik: az Epic a múlt héten számolt be arról, hogy a megújított Epic Games Launcher-t nagyrészt AI-val „vibe kódolta”, vagyis a cég maga is a technológia mellett kötelezte el magát. A Valve reagálása egyelőre nem ismert, a nyilatkoztatási kötelezettség pedig változatlanul érvényben van.