Mikor az új gondolat megcsendült az emberek fülében miszerint milyen jó lenne egy otthoni IBM PC, mindenképpen el&245;kkel ellátott négyszín&245;ket nézegethettünk, és olyan, mint hang, szinte nem is létezett, holott a Commodore gépein ezeken már jóval túlmutató képességeket használhattunk, és ezeket a nagyon el&245; lehet&245;sség&245;dött 486-os gépekig szinte meg is tartotta (igaz ilyenkor még játékok is alig voltak). A PC-ken hang még akkor is alig volt a sztereó min&245; Sound Blaster kártyák gyártása, és itt indult be a Creative hódító útja. Voltaképpen az egyetlen otthoni kommersziális célokat megcélzó hangkártyák voltak melyek sokáig szinte egyeduralmat szereztek gyártójának. Sajnos közben a Commodore üzletpolitikájának köszönhet&251;nt, és utód nélkül a Commodore név is kihalt. Tulajdonképpen ekkorra már tényleg konkurencia nélkül maradt a Creative, és nagyon szépen fejlesztette, a körülbelül ez id&245; kártyacsaládját, ezzel egyedi utat törve az otthoni számítógépes hangkeltésben. Tulajdonképpen az els&245;dés, inkább egy járható út kitaposása volt a nulláról indulva, szépen lassan beérve a konkurens Commodore képességeit. Viszont annak halála után már csak a Sound Blaster (ez nem 100%-ig igaz de nem akarok még ennél is hosszabban írni a történelemr&8230;) létezett és saját elgondolása alapján fejl&245;tte, voltak kik utálták, de egy biztos: szinte csak ez volt, és mindenki ismerte! Ezek alapján nagyon nagy hírnevet szerzett és nagyon nagy piaci el&245;t mindenképp célszer&245;l is lett a Sound Blaster. Hosszú szinte egyeduralommal jellemezhet&245;l.

A legújabb termékcsalád már nem nevezhet&245;nek, mint valaha volt, de ennek igazán nem Önmaga, hanem az integrált alaplapi hangvezérl&245;l is beszélhetünk, és az nVidia-nak is volt már nagyon jó paraméterekkel ellátott integrált hangkelt&245;bbi mit takar? Semmi különöset csak 8 darab 24bit/192kHz-es D/A konvertet a nagyobb dinamikáért, melyek min&245;ség&251;ségükkel, hanem inkább min&245;ség&245;nyben legyenek, és megérkeztünk a jelenbe, mikor is az integráltak is képesek többcsatornás nagyfelbontású hang leképezésére. Mivel jelenleg minden alaplap rendelkezik valamilyen hangkelt&251;köd&251;, de err&245;lapi panellel ellátott ŽPlatinumŽ kártyát, melyek hardvere ugyanaz, csak a kiegészítõkben térnek el, de abban nagyon.

A referencia rendszert egy Gigabyte 8I955X Royal alaplap jelentette a saját integrált Realtek ALC882M hangprocesszorával, amely kivívott magának sok elismer&245; eszközökhöz)) törekvésnek, és sokan az egészet teljesen butaságnak tartják. El&251;, vannak nagyon nagy odafigyeléssel kevert és felvett CD-k és ennek ellentéteként botrányos min&251; nagyfelbontású felvételek, de ezek a negatív példák nem különösebben mozgatják meg azt a tényt, hogy igenis szükség van a HD audiora. És innent&245;, hogy ha a hallgatóságnak is szüksége lehet rá, és a hangkártya gyártó cégek is folyamatosan jönnek ki a nagyfelbontást profin kezelõ eszközeikkel, akkor az integrált chip-eknek is szüksége volt a váltásra, hiszen a több-csatorna már régóta nem különlegesség. Az ALC882 mint írtam nem tökéletes, de az egyik legjobb integrált HD hanggenerátor, melyet nem véletlen használnak lassacskán szinte minden alaplapon. Viszont vannak azért dolgok, amiben – hiába jó – nem tud versenybe szállni. Ez egyik oldalról a szoftvertámogatás, illetve a hozzáadott programok, ezentúl, a processzor terheltsége, illetve az hogy az X-Fi tartalmaz ASIO meghajtóprogtramot, és nem csak a 2.0-ás EAX-et hanem az 5.0-ás advanced HD-t is támogatja.

Tehát min&251;, viszont tudnunk kell hogy nem sokkal van mögötte lemaradva, ezen tekintetben az ALC882, és én konkrétan semmilyen különbséget nem vettem észre min&245; különbség a gyári ASIO 2 meghajtó-program, ami az amat&245;ny lehet (bár nem hivatalosan vannak ASIO driver-ek az integráltakhoz is de semmiképpen nem ilyen kultúrált). Ez tulajdonképpen egy nagyon kicsi késéssel dolgozó szoftver interfész, ami a jelenlegi DirectX csatolófelület helyett használandó zeneszerkeszt&245;ny, ha egy-egy hang generálása (bármi hatására) 30-40ms csúszással jön létre. Ezzel a relatív közvetlen csatolófelülettel elég minimálisra tornászhatjuk ezt az id&245;djénél is megjelent a saját DVD-Audio lejátszó program, mely a video tartalomtól mentesen csak zene oldaláról közelíti meg, ezeket, a lemezeket, egyszer&8211;12 lemezes (elég nagy hódolója vagyok a HD zenének) DVD-Audio anyagomból 1 lemezt egyátalán nem volt hajlandó lejátszani, de a többivel semmi problémám nem volt és sokkal dinamikusabban lehetett használni, mint az esetlegesen ugyanerre képes PowerDVD-t vagy WinDVD-t. Hangja kellemes volt megfelel&251; azoknak az effekteknek a programozhatósága, amik játék közben a hangot torzítani tudják. Úgy képzeljük el például, hogy egy játékban a falról visszaver&245; torzult, vagy esetleg falon, ajtón átsz&245;d&245;en a hangkártya alakítja megfelelõre ezeket, igazán külön programozás nélkül, hiszen az effektek, és azok paraméterezése külön ŽsajátŽ szabványt alakítottak ki.

A mellékelt programok, meghajtóprogramok elég korrekt mennyiséget képeznek, bár szerintem a vezérl&251;en használható. Utoljára maradt viszont a kártya legnagyobb el&245; zenei m&245;dleges el&245;, és mint írtam ez egy igazi játékos számára nagyon fontos. Normál használat mellett a kártya szinte 1%-al növelte meg csak a terheltségét a számítógépnek, ami nagyon szép eredmény. A saját 3D teresít&245;sebb, teresebb lett, viszont nem tudtam eldönteni, hogy ez csak az egészében érvényes, er&245;en jött-e létre.

A kártya többféle kivitelben kapható: a kártya önmaga X-Fi XtremeMusic néven kiskereskedelemben bruttó 32.280 Ft-ért, illetve a Platinum kiadás 49.720 Ft-ért, a Creative SB X-Fi Fatal1ty amely 63.880 Ft-ba kerül, és a Creative SB X-Fi Elite Pro, amely 89.690 Ft-ba kerül. Ezen kártyák nem olcsók, de olcsóbbak mint a régebbi verziók bevezet&245; csak a kártya maga, addig a második egy 5,1/4-es el&245;nyös választás. A Fatal1ty ugyanazzal a körítéssel bír, mint a platinum, csak inkább a hardcore játékosoknak készült, illetve játékra lett kihegyezve a kártya. Az Elite Pro pedig a fels&245;je, és f&245;ség érdekében-, valamint kapunk hozzá (az 5,1/4-es b&245; helyett) egy asztali ki/be vezetéseket tartalmazó dobozt is. A kártyák alap marketingeleme az új processzor, ami már régóta nem a megszokott EMU chip, hanem egy saját óriási teljesítményekre képes, nagyon nagy tranzisztorszámmal ellátott motor, és végül is, elég jól szerepelt a processzorterheltség tekintetében is. Korrekt csomagolásban árúsított min&245; zenerajongóknak elõnyös, és az aktív játékosoknak is hasznos holmi.