A nyomtató egyike a leggyakrabban használt kiviteli egységeknek. A gyártók a legkülönbözőbb modelleket kínálják, amelyeknek nyomástechnikája és teljesítőképessége nagyon eltérő. A printerekkel szemben igen komoly feltételeket támasztanak a felhasználók. A legfontosabb feladatuk, hogy az információt nyomtatott, az ember által olvasható formában jelenítsék meg. Megkívánjuk, hogy a printer által kinyomtatott jelek jól olvashatók legyenek, és a gép gyorsan is dolgozzon.
Sajnos ez a két utóbbi feltétel egymásnak ellentmondó, így amelyik nyomtató gyorsan képes írni, az általában nem ír szépen, amelyik meg szépen ír, az meg lassú. A modern nyomtatóknak saját memóriájuk van, hogy ne tartsák fel a náluk nagyobb sebességen működő processzort: amikor a nyomtató nyomtatni kezd, a processzor már átválthat más feladatra.
A nyomtatóknak rengeteg változata létezik: 10-15 alapvető fajta van, és ezen belül több száz típus, altípus, s ezek között pedig néha átfedések is vannak. Ennek megfelelően több szempont szerint is lehet őket csoportosítani. Íme ezek közül kettő:
A nyomtatók csoportosítása a nyomtatás elve szerint:
1.)az egyszerre kinyomtatott karakterek száma szerint
- pontelvű nyomtató: a képet pontonként nyomtatja ki
- karakternyomtató: betűnként nyomtatja a szöveget
- sornyomtató: egyszerre egy sort nyomtat ki, miután a memóriájában összegyűjti az egy sorhoz tartozó információkat, és a kinyomtatandó karaktereket összegyűjti egy betűhengeren, vagy betűláncon.
- lapnyomtató: a nyomtatás előtt az egész laphoz tartozó információt összegyűjti a memóriájában, majd a teljes lapot nyomja ki.
2.)a papírra kerülés módja szerint
- ütő: a kép kialakítása mechanikai érintés útján történik (pl. mátrixnyomtatók). Több példányban is nyomtathatnak.
- nem ütő: ezek a festéket a papír érintése nélkül juttatják a lapra (a nyomtatók többsége ebbe a csoportba tartozik). Egyszerre csak egy példányt tudnak nyomtatni.
A nyomtatók típusai:
A professzionális személyi számítógépek megjelenésével a nyomtatók iránti igény itt is megjelent, de jelentkezett a hordozhatóság (kis súly, kis térfogat) igénye is. A fenti kívánalmaknak megfelelő nyomtató-berendezések egyik csoportját képezik a mátrixnyomtatók. A mátrixnyomtatók a jeleket nem folyamatos vonalakból, hanem igen sok pontból rakják össze. A jelek a papíron mátrixszerűen sorokba és oszlopokba rendezett pontokból rajzolódnak ki. Nincs kötött karakterkészlet, pontokból nemcsak számokat, betűket, írás- és műveleti jeleket lehet előállítani, hanem tetszőlegesen bonyolult alakzatokat is. A definiált karakterek bármilyen formában megjeleníthetők: dőlt, aláhúzott, kövér, nagyított, kicsinyített, stb. illetve ezek tetszőleges kombinációja. Ugyancsak megjeleníthetők grafikák is a mátrixelven működő nyomtatókkal.
A mátrixnyomtatók egyik megvalósítása a tűmátrixnyomtató. A tűmátrixnyomtatók fő része a nyomtatófej. Ez 1/72 inch átmérőjű nyomtatótűkből és elektromágneses tekercsekből épül föl. Minden tűhöz egy tekercs tartozik. A tűket a karaktereknek megfelelő villamos impulzusok működtetik. Az elektromágneses impulzus hatására mágneses tér keletkezik, amely elmozdítja a tűt. A tű előtt festékszalag, a szalag mögött papír van. A tű a festékszalagon keresztül üt a papírra. A nyomtatófejben 9, 18, 24 tűt helyeznek el egymás fölött. A nyomtatott jelek annál szebbek lesznek, minél közelebb tudják a tűket egymáshoz képest elhelyezni: nem elkülönült pontokat, hanem vonalakat látunk. A nyomtatótűket - mechanikai okokból - nem lehet a kívánt mértékig közelíteni egymáshoz. Oly módon lehet megoldani a problémát, hogy a tűket nem egy oszlopba, hanem egymás mellett, egymáshoz képest eltolt helyzetű oszlopokba gyűjtik.
Az írásminőség és a nyomtató ára összefügg. Egy alapbetű vagy szám felismeréséhez elég már egy 5x5-ös mátrix, vagyis függőlegesen öt tű. Ha hét van, akkor már ékezeteket is elhelyezhetünk. A 9 tűs írófejek már képesek NLQ nyomtatásra, ugyanis ha a nyomtató néhány tizedmilliméterrel elmozdítva a papírt megismétli a betű kirajzolását, közel folytonos vonal jön létre. Ez természetesen jóval lassabb, mint a draft (vázlat) minőségű nyomtatás, ahol a fejnek csak egyszer kell végighaladni a sor fölött. Teljesen folytonosnak, vagyis LQ-nak bizonyultak a 18-24 tűs írófejjel ellátott nyomtatók.
A tűmátrixnyomtatók előnyére írható a kis súly, a könnyű kezelhetőség, a programozható, változtatható karakterkészlet, a többféle írási stílus. Normál lapra és leporellóra is írnak, több példányos nyomtatásra is képesek. A tűmátrixnyomtatók hátránya a viszonylag kis nyomtatási sebesség és - mint minden érintéses nyomtatónál - a működés közbeni nagy zajszint.
Nem ütő, pontelvű nyomtató. Egy jel kialakításához sokkal több pontot használ, mint a mátrixnyomtató, ezért (is) szebb az írásképe. A tűmátrix-nyomtatóhoz hasonlóan, ez is mátrix-elvű, egy pontsort nyomtat, miközben a nyomtatófej mozog a papír előtt.
Apró porlasztókon át finom tintacseppeket juttat a papírra, de nem festékszalagról, hanem tintapatronból. Ezek a pontok kisebbek, mint a tűmátrix-nyomtató esetén, de nagyobbak, mint a lézernyomtatónál.
A tintasugaras nyomtatókon belül több típus létezik aszerint, hogy a tinta milyen módszerrel kerül a papírra. Egy teli patronnal kb. 2000 szöveges oldal kinyomtatása lehetséges. Mivel nem ütő, ezért csak egypéldányos nyomtatásra alkalmas. Viszonylag drága az üzemelése, képes lehet színes nyomtatásra is.
Aki tintasugaras nyomtatót választ céljainak magvalósításához, annak le kell mondania a többpéldányos nyomtatás lehetőségéről. Ez csak egy hátránya ennek a módszernek, mégis egyre többen döntenek mellette. Nem utolsó sorban azért, mert már az olcsóbb, otthoni használatra is javasolható változatok is képesek a 300 dpi-s felbontásra.
A tintasugaras nyomtatók között léteznek cirkulációs rendszerűek, melyek a felhasználandó festéket belsejükben keringetik addig, amíg parancsot nem kapnak a nyomtatásra. Ekkor a tinta a nyomtatófejen keresztülhaladva cseppecskékre szakad, amelyek elektródák előtt elhaladva töltötté válnak. Ezután mozgásuk iránya már könnyen vezérelhető. Hogy a papírt a pozitív vagy negatív töltésű cseppek érik-e el, az a modelltől függ.
A leggyakrabban azonban ez a technika alulmarad a többi módszerhez képest, főleg a nyomtatás lassúsága és a színes nyomtatás esetén felmerülő nehézségek miatt.
A bubble-jet elv szerint működő tintasugaras készülékek lelke a tintacartridge, mely magába foglalja a nyomtatófejet (a felbontástól függő számú tintacsatornával) és a körülbelül 20 mg tintát tartalékoló szivacsot. A csatornácskákhoz tartozó fűtőelemeket közvetlenül a nyomtató központi egysége vezérli. Vezérlőjel érkezése esetén az elem nagyon magas hőmérsékletre melegíti fel a tintát, melynek egy része hirtelen elpárologva lökéshullámot kelt, mely az elemtől távolabb elhelyezkedő festéket az apró nyíláson át kipréseli. A jel szünetében az addig fennállt buborék összeesik és a keletkező vákuum beszívja a következő jel érkeztekor felhasználandó tintát.
A piezoelektromos nyomtatók tintacsatornáiban erre alkalmas kerámiadarabkák nyomják ki a tintát az elektromos impulzus hatására. A fejek élettartama itt nagyon magas, hiszen az alkatrészek nincsenek gyors és nagy hőmérsékletváltozásoknak kitéve.
A tintasugaras nyomtatók nemcsak olcsóbban üzemeltethetők, mint a lézernyomtatók, hanem felépítésük is egyszerűbb, így kisebb a meghibásodás veszélye és az esetleges javítási költség is.
Ezekre a nyomtatókra jellemző, hogy a papír felülete nagyon káros befolyással lehet a nyomtatási képre: a durva felület a tinta megfolyására, a rossz nedvszívó képesség a papír hullámosodására vezet. A kémiailag kezelt felületű papír (ilyen fólia is létezik) még színes nyomtatáskor is (amikor több alkalommal fújják be festékkel a lapot) megfelelő képet biztosít.
A patronok cserélhetőségét sokféle módon oldják meg a gyártók: találkozhatunk olyan patronokkal, melyek tartalmazzák a fúvókákat és a nyomtatóművet; egy patronon belüli több festéktartállyal, és a legpraktikusabb megoldással is: amikor a színes festék patronjait külön is lehet cserélni.
A számítógéphez való csatlakoztatásuk megszokott helye a párhuzamos port. Léteznek SCSI csatlakozóhoz alkalmas tintasugaras nyomtatók, de általánosabb ennél a soros kapcsolat. Hálózati csatlakozás lehetősége is gyakori, hiszen a nagyobb teljesítményű készülékeket így lehet kihasználni.
A tintasugaras nyomtató mai gyors terjedésének oka többek között az, hogy színes nyomtatást reális áron szinte csak ez kínál, a lézernyomtatók sebességfölénye (a tintasugarasok percenkénti 6-7 lapos, másodpercenkénti 200-300 karakteres sebességével szemben) általános esetben nem fedezi a velük járó többletköltségeket, a nyomtatási kép pedig elérheti a fényképminőséget (az irodai változatok akár 720 dpi felbontásra is képesek és palettájuk 16,7 millió színt is tartalmazhat).
Alkalmasak lapok, leporellók, borítékok, fóliák és címkék nyomtatására. Kiváló levelek, reklámtervek, diagramok és grafikák készíthetők velük.
Az a technológia, mely végleg visszaszorítaná őket, még nem jelent meg, vagy a háttérben várja a maga idejét.
Az első igazi forradalmi változást a nyomtatók között a lézernyomtató hozta a kb. 20 évvel ezelőtti megjelenésével. Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a legelterjedtebb "nem ütő" nyomtató.
A lézernyomtató a fénymásolókhoz hasonló működési elvű eszköz, teljes oldal egyidejű nyomtatására alkalmas. A másoló berendezés és a lézernyomtató között egyedül az a különbség, hogy a másológép fény és lencsék felhasználásával hozza létre a képet, míg a lézernyomtató a számítógéptől közvetlenül kapja azt meg. Gyenge lézersugárral vagy LED-sorral a számítógép irányításával elektromosan feltöltött szelén félvezetőréteggel bevont henger felületére rajzolja pontokból a jeleket és a grafikákat. A koncentrált fény hatására a megfelelő helyen megszűnik a henger felszínének töltése. A műanyag alapú festék a töltéssel rendelkező helyeken a forgódobra tapad, majd onnan a hozzásimuló papírra átragad, amelyre pedig mintegy 200 Celsius fokos hőmérsékleten ráégeti egy mángorlószerű hengerpár. A felbontása általában 300-1200 dpi körüli. Csak egy példányt készít. Az átlagos sebessége 4-24 lap/perc. Elterjedésének akadálya az eszköz viszonylag magas ára, de az energia- és festékpor-takarékos új megoldásoknak köszönhetően alacsony a fajlagos költsége.
A lézernyomtató jól elkülöníthető részekből épül fel.
1. A Lézerfény-forrás:
2. Az eltérítő rendszer:
Mivel a nyomtatási szélesség A4-es lap esetében 8 inch, s a teljes tartományban ennek a lézersugárnak kell a képpont információt biztosítania, ezért ezt a sugarat ilyen szélességben kell a az idő függvényében eltéríteni, hogy minden képpont a megfelelő pozícióba kerüljön. Az eltérítő egység egy nyolcoldalú, hasáb alakú forgó tükör, amely 8 inch szélességű pásztázó nyalábot állít elő. A tükröt általában üvegből készítik, a nyolc oldalát igen jó fényvisszaverő anyaggal vonják be. A tükör forgatását egy szénkefe nélküli egyenáramú motor végzi elektronikus fordulatszám-szabályozással. A tükör nyolc oldalának az eltérítés síkjában tökéletesen egybe kell esnie, különben a két sor egymásra rajzolódik, vagy túl nagy távolságban rajzolódik ki egymástól.
3. Az optika:
Az optika feladata a lézersugár fókuszálása, és a torzulások kiküszöbölése.
A lézernyomtatás azon alapul, hogy egy hengerrel a papírlapra sztatikus töltést viszünk fel. Ez magához vonzza a töltés nélküli festékport, amit később a lézersugár melegít fel a megfelelő hőfokra, amitől a festék ráég a papírra. A rá nem égett festékport egy ellenkező töltésű hengerrel távolítjuk el a papírról. Az utóbbi hengert mechanikusan tisztítjuk. A hengerről a tisztítás után a felhasználatlan festékport újra feldolgozzák.
A nyomtatók további típusai:
Gömbfejes nyomtató
Az ütési elven működő nyomtatók közé tartozik.
Teljes karaktert nyomtat, a karakterkészlet a gömb alakú fej felszínén található, a gömbfej és a papír között festékszalag található, nyomtatás folyamán a fej a papír előtt mozog, és közben forog.
Karakterkészlet váltása a gömbfej cseréjével lehetséges.
Szép a nyomtatási képe, de alacsony a sebessége.
Margarétakerekes nyomtató
Ütő nyomtató. A nyomtatható kerekek egy betűhengeren találhatók, mely az ütőfej előtt forog, amikor a megfelelő betűhöz ér, az ütőfej leüt és a festékszalag segítségével megjelenik a karakter képe a papíron. Szép a képe de alacsony a sebessége.
Íróhengeres nyomtató
Ütő elvű sornyomtató.
Az íróhenger felületén a teljes jelkészlet annyiszor szerepel egymás mellett, ahány karakter a sorban elfér. Minden nyomtatási pozíción (helyen) található egy ütőfej (kalapács), az íróhenger folyamatosan forog, amikor az adott pozíción a kalapács elé kerül a megfelelő jel, akkor az összes olyan kalapács leüt a sorban, amelyik az adott karaktert akarja nyomtatni (ha a sor egyforma betűkből áll akkor az összes kalapács üt). Egy sor kinyomtatásához legfeljebb 1 teljes körbefordulás szükséges.
Jellegzetesen erős hangja van, stabil, megbízható nyomtató, de a jelkészlet cseréje igen körülményes.
Íróláncos nyomtató
Ütő sornyomtató.
A karakterkészlet egy vízszintesen körbefutó láncon helyezkedik el. A teljes láncon a jelkészlet 3-5-ször szerepel.
A kalapácsokat bonyolultabb szerkezet vezérli, mint az íróhengeres nyomtatónál.
Lassabb nyomtatás, de a betűk vízszintesen nem csúsznak el, a jelkészlet könnyen cserélhető.
Hőnyomtatók
Nem ütő, pontelvű nyomtatók. A hőnyomtatók típusai:
Hagyományos hőnyomtató
Speciális hőérzékeny papír szükséges, amely hő hatására elszíneződik. Alacsony nyomtatási sebesség. Idővel a papír elszíneződik ill. a szöveg kihalványul.
Modern hőnyomtatók
Hőérzékeny festékszalag alkalmazása, melyet a nyomtatófej a papírhoz szorít. A fejben keltett hő hatására a szalagra felhordott festékréteg megolvad és nyomot hagy a papíron.
Előnye, hogy nem igényel speciális papírt, és a dokumentumok is időtállóak. Színes nyomtatásra is alkalmas.
Elektrosztatikus nyomtatók
Nem ütő nyomtatók csoportjába tartoznak. Az elektrosztatikus nyomtatók típusai:
Ionsugaras nyomtató
Működési elve hasonlít a lézernyomtatókéhoz, de itt szelénhenger helyett különleges bevonatú alumínium henger segítségével történik a nyomtatás. A henger minden egyes pontját vezérelt ionnyaláb tölti fel, ezek a pontok magukhoz vonzzák a festéket, és azt egy nyomóhenger sajtolja a papírra.
Mágneses nyomtatók
A mágneses nyomtatás elve az elektrosztatikus nyomtatási elvhez hasonlít: a kép egy mágneses dobra kerül pontonkénti mágnesezéssel. A mágneses festékpor megtapad a kívánt helyeken, majd sajtolással kerül a papírra.
A nyomtatók főbb tulajdonságai:
hány lapot képesek percenként kinyomtatni. Ez az érték nagyon széles skálán mozog. Vannak nyomtatók, melyek egy sima szöveges oldalt is csak több perc alatt nyomtatnak ki, de olyanok is, melyek percenként akár 200 oldalt is kinyomtatnak. A sebesség azonban attól is függ, hogy mit akarunk kinyomtatni, s hogy milyen minőségben. Színes oldalak kinyomtatásához mindig több idő kell.
Felbontás: ennek csak pontelvű nyomtatók esetén van értelme. Itt a felbontás azt jelenti, hogy milyen apró pontokból tevődik össze a kép, azaz hány pontot helyez el egy hüvelyk hosszon. Mértékegysége a DPI (dot per inch). Minél nagyobb ez az érték, annál szebb a nyomtatás.
Parancsnyelvek: milyen parancsnyelve(ke)t ismer a nyomtató, azaz milyen számítógépes programmal vezérelhető.
Szín: képes-e színes nyomtatásra a nyomtató.
Papírkezelés:
- külön lapokra vagy leporellóra nyomtat,
- van-e papíradagolója, s abba mennyi lap fér,
- képes-e A/3-as lapra, borítékra, fóliára nyomtatni.
Csatlakozás a számítógéphez:
- soros porton át
- párhuzamos porton át (ez a leggyakoribb)
- infravörös porton át
- SCSI csatoló segítségével
- USB portom át, stb.
Az egyes nyomtatási eljárások előnyei és hátrányai:
Impact(ütéses elven működő nyomtatók)
Karakternyomtató
+ nagyon jó szövegminőség
- lassú
- drága
- hangos
- grafika nem nyomtatható
- korlátozott betűtípus
Mátrixnyomtató
+ gyors(több példányos nyomtatás esetén, egyszerre max. 3 példány)
+ olcsó fenntartási költség
+ különböző betűtípusokkal tölthető
+ univerzálisan használható
+ grafika is nyomtatható
+ színes nyomtatás lehetősége
+ kielégítő nyomtatási minőség
- hangos
Non-impact(nem ütéses elven működő nyomtatók)
Hőnyomtató
+ grafika nyomtatható
+ jó nyomtatási minőség
+ nagyon jó színes nyomtatási lehetőség
- lassú
- drága anyagfelhasználás
- speciális festékek szükségesek
Tintasugaras nyomtató
+ gyors
+ olcsó
+ halk
+ grafika nyomtatható
+ jó minőség
- drága tintapatronok (fejjel egybeépített változatnál)
- nem megfelelő használatnál zavarra hajlamos
Lézernyomtató
+ halk
+ felbontástól függően jó és nagyon jó minőség
+ grafika nyomtatható
+ gyors
+ PostScript-kezelés
- magasabb beszerzési és nyomtatási költségek(színes változatnál)
Nyomtató-vásárlási szempontok:
Egyéb szempontok, melyeket nyomtató vásárlásakor figyelembe kell venni
- ár és az üzemelés költsége
- méret
- terhelhetőség (pl. hány lap kinyomtatása után várható az elhasználódás)
- havi terhelhetőség (havonta maximálisan, a készülék károsodása, illetve meghibásodása nélkül kinyomtatható oldalmennyiség)
- energiaigény
- kezelés egyszerűsége (pl. van-e kezelőpanel)
- bővíthető-e egyéb eszközökkel, funkciókkal
- van-e beépített lapolvasója
- mire akarjuk használni:
- ha sokat kell nyomtatnunk, s nem számít a minőség, jó a mátrixnyomtató
- ha keveset kell nyomtatnunk, s elég a közepes minőség, elég a tintasugaras nyomtató
- ha sokat kell nyomtatnunk, jó minőségben, akkor lézernyomtatóra van szükségünk.
Javaslat tintasugaras nyomtatófej beszáradás ellen: legalább egy-két hetente 1-2 olyan oldal kinyomtatása, ahol megtalálható az összes alapszín és a fekete, és legalább egy A4-es oldal felét érje el a nyomat!
