Eddie Murphy úgy tűnik véglegesesen leragadt az ilyen típusú vígjátékoknál. Mi nem is nagy baj, hiszen ebben a stílusban tudja legjobban eladni magát és filmjeit. Most egy apukát alakít, aki úgy dönt, nyit egy óvodát, néhány barátjával. Férfiak, akik óvodásokra vigyáznak? Egy kicsit furcsa. De lehet, hogy beválik, hisz nem kell más, minthogy megértsük a gyerekeket és úgy álljuk hozzájuk ahogy azt elvárnánk egy óvonénitől, aki a saját gyerekünkre vigyáz.
A történet:
Charlie meghitt családi életet elő férfi. Van munkája, felesége és egy kisgyereke. Sajnos ilyen esetekben igen gyakori, hogy a munka nemcsak a mi listánkon szerepel az élen. Charlie igen keveset tölt családjával, mivel neki dolgoznia kell, hogy a család ne szenvedjen hiányt semmiben.
De egy pillanat alatt felborul az egész, mikor Charlie munkája megszűnik és nincs helyett semmi más. Vagy mégis? Mivel most Charlie ráér, így ő vigyázhat kisfiára. Egyik reggel a játszótéren észreveszi, hogy a gyerekekre is érdemes odafigyelni. A környéken csak egy óvoda működik, de ahogy a kiderül, inkább egyetemi színvonalat akarnak ráerőltetni a gyerekekre, minthogy játékra és egyéb gyerekekre vonatkozó időtöltéssel foglalnák le a lurkókat. Charlie ekkor megvilágosodik. Mért ne nyithatna ő és barátja egy új óvodát, ahol a gyerekek végre igazán jól érezhetnék magukat. Ki hallott már olyat, hogy néhány férfi nyit egy óvodát, és hogy ők fognak a gyerekekre vigyázni.
Az első érdeklődők igen szkeptikusan álltak a dologhoz, de a szerencse úgy hozta, hogy mégis beindult az ovi. De ekkor Charlie és Phil még nem tudta, hogy igen nagy fába vágták a fejszéjüket.
Mi lehet abba nehéz, hogy pár kiskrampuszra vigyázni kell. Megmondjuk nekik, hogy hol, mikor és mivel lehet játszani, és már működik is minden a maga kerékvágásában. De lehet hogy a gyerekek nem így gondolják.
Az első nap után jön a keserű felismerés. Ez nem lesz egy könnyű megoldás.
Persze a megoldás kézenfekvő. Annyi kell, hogy Charliék és a gyerekek egy hullámhosszon legyenek. Úgy tűnik egy pár nap alatt sikerül is. De itt a következő akadály.
Ahogy gyarapodnak az ovisok, úgy kell az ovinak is fejlődni. Mint kiderül egy újabb ellenőrzésen, ahhoz, hogy több gyereket tarthassanak az oviban, nagyobb helyre lesz szükségük. Ezért rendezvényt szerveznek, hogy a befolyt összegből, kibérelhessek, egy erre a célra tökéletesen megfelelő helységet, melyet anno a Star trek funok uraltak. A rendezvény viszont kisebb kudarcot vallott, mivel az ellenséges igazgatónő kisebb szabotázst követett el.
A befolyt összeg így nem volt elé, hogy beindítsák az új helyet. Közben Charlie is kapott egy új munkát, de ott gyorsan rádöbben most már fontosabb a gyereke mint a munkája, vagyis jobb ha kettő egy és ugyanaz.
A végén persze a gonosz igazgatónő veszít és az új ovi beindul, ahol a gyerekek önfeledten kergetőzhetnek, és játszhatnak azzal és úgy ahogy csak akarnak.
Pozitívumok:
Aki szereti a gyerekeket annak az a film maga lesz a mennyország. A családi szeretet is fontos szerepet kap a filmbe. Lehet valaki bármilyen jól kereső és bármilyen jó poszton a család mindennél fontosabb.
Negatívumok:
Egy ilyen vígjáték esetén (hacsak nagyobb rendező vagy színészi hibák nincsenek) nem lehet sor rosszat mondani. Aki ezeket a filmeket szereti az biztos megnézi ezt a filmet, aki viszont az akciót kedveli, annak mindegy hogy mit mondok, hiszen úgysem olvassa el a cikket.
A mai világban, a sok akció és horrorfilm között, kell egy kis időt szakítani az ilyen filmekre. Esetleg, hogy gyermekeinkkel együtt elmenjük és megnézzünk egy ilyen kedves filmet.
Oviapu
Nemzetiség: Amerikai
Jellemző: Vígjáték
Hossz: 93 perc
Készült: 2003
Premier: 2003. augusztus 7.
Forgalmazza: Intercom
Eredeti cím: Daddy Day Care
Rendező: Steve Carr
Szereplők: Steve Zahn, Eddie Murphy, Jeff Garlin
Fényképezte: Steven B. Poster
Díszlet: Chris L. Spellman
Írta: Geoff Rodkey
Producer: John Davis, Matt Berenson
