Ahogy azt minden bizonnyal már mindannyian észrevehettétek, karácsony van. Ismét eltelt egy év, ismételten ünnepel az egész világ - vagy legalábbis azok a nyugati kultúrák, ahol egy bizonyos (tudjuk melyik) vallás elég mély gyökereket tudott verni, na és persze azon területek lakói, ahol a globalizáció és egyéb nagyerejű, irreverzibilis folyamatok behatásainak köszönhetően a szokások módósultak, adaptálódtak mieinkhez. Ez a családias hangulat, a szívmelengető érzések, az együttérzés, az együttlét és ajándékozás időszaka. Jelentős mértékben ez utóbbi sajátosságából következően nem véletlenül éppen ez a leginkább fogyasztás- és pénzközpontú, legszélsőségesebb módon elkommercializálódott ünnepünk is. Csoda hát, ha a kereskedelmi televíziózás, mint a konszumerizmus, a popkultúra és nem utolsó sorban a szórakoztatás legfőbb közvetítője/eszköze, abban a pillanatban, hogy felütötte fejét rögtön lecsapott rá?
A médium több mint 60 éves történelme során megszámlálhatatlanul sok különkiadás, show-műsor, tv film, és rövidfilm készült a fesztív témában, és még talán ennél is több sorozat állt elő annuális vagy csak egyszeri karácsonyi epizódokkal. Születtek igazán emlékezetes, humoros vagy éppen megindító munkák, örök klasszikusok, melyek már több nemzedéket átéltek és végigkísértek, és természetesen pocsék, nézhetetlen gagyik is. A szeretet és béke jegyében ez utóbbiakról most inkább nem emlékeznénk meg, fókuszáljunk most csak a szépre és jóra: íme a valaha készült legjobb karácsonyi sorozatepizódok!
Alkonyzóna: "Night of the Meek" (1960)
A Rod Sterling által kreált horror/sci-fi/fantasy antológia sorozat is előállt a maga egyedi stílusában egy hátborzongató karácsonyi epizóddal, melynek főszereplője nem más volt, mint Art Carney, a korszak legkedveltebb komikus színésze. A Night of the Meek minden ízében megfelel azoknak a kritériumoknak, amik a legjobb Alkonyzóna részeket jellemzik: kísérteties atmoszféria, bravúros alakítások, izgalmas, fordulatokkal teli és kreatív ideán alapuló forgatókönyv és egy velőtrázó, nem várt csattanó (na jó, ez kimarad, de nem bírtam nem megemlíteni, mert fontos eleme volt a szériának). Henry Corwin (Carney) egy részeges áruházi Mikulás, akit kirúgnak, mikor beállva és későn érkezik meg munkahelyére. Az utcán tántorogva Henry észrevesz egy ajándékokkal teli zsákot az egyik sikátorban. Hamarosan rájön, hogy a zsák képes bármilyen karácsonyi ajándékot előteremteni, amit csak az ember kíván. Nem egy szokványos Alkonyzóna sztori, happy end-del a végén, de ahogy említettem, így is rengeteg Sterling-féle sajátosságot magán visel, Carney játéka pedig egyszerűen zseniális. Felejthetetlen TV-s klasszikus, azok közé az epizódok közé sorolható, melyek a címet legendássá tették.
Animációs örökzöldek (1964-1970)
Egy kalap alá vesszük ezeket a klasszikus, saját kultusszal rendelkező amerikai rajzfilmeket, mert pár év eltéréssel mutatták be őket, és mert mindegyik egyformán fontos, elengedhetetlen hozzávalója a karácsonyozásnak az Egyesült Államokban. Magyarországon nagyon ritka, hogy bármelyikbe is belefutnánk a tévécsatornák közt szörfözve, és nálunk magától értetődő módon egyáltalán nincsenek olyan nemzeti kincs státuszban, mint a tengerentúlon, de egytől egyig kiváló, örömteli alkotások, és ezért bűn lenne kihagyni őket, főleg így, hogy az internet segítségével manapság már bármikor könnyedén beszerezhetőek.
1964-ben Rudolph the Red-Nosed Reindeer címmel mesélte el Larry Roemer és Kizo Nagashima stop motion animáció segítségével a mára világszerte közkedvelt karácsonyi szimbólummá vált bajkeverő vörösorrú rénszarvas történetét. A Snoopy és a karácsony (A Charlie Brown Christmas) 1965-ben készült és meglepően érett módon közelítette meg a téli ünnepek kérdését, több oldalról is, miközben felállította a későbbi karácsonyi animációs show-k számára a követendő konvenciókat, mintákat. 1966-ban következett a How the Grinch Stole Christmas, Dr. Seuss azonos című verses gyerekkönyvének adaptációja, majd 1969-ben a Frosty the Snowman, melynek főszereplője egy életre kelt hóember volt. A Fred Astaire narrációjával megfűszerezett 1970-es Santa Claus Is Comin' to Town zárja a sort, amely annyira nem ismert mint az előbb említett produkciók, de sok gyerek (és felnőtt) kedvence volt évtizedekig.
M.A.S.H.: "Levél haza" (1972)
Robert Altman 1970-es azonos című filmjének sorozat-adaptációja a maga nemében formabontónak számított, hiszen ugyanúgy támadta, folyamatosan dekonstruálta a televíziós sitcomokban használt szokásokat, mint korábban egészestés párja tette azt a mozis megfelelőkkel a nagyvásznon. Ez a rész volt az egyik első, amelyik a dramatikus és komikus elemeket egymást követően, felváltva vagy éppen keverve adagolta. Karácsony van, a koreai katonai sebészeti kórházban dolgozó hőseinknek azonban a háború kellős közepén (az ostromvonalak mögött) kell töltenie az ünnepet, távol szeretteiktől, családtagjaiktól, közben attól tartva, hogy bármelyik pillanatban meghalhatnak. A narratíva Sasszem (Alan Alda) apjának címzett levelére van felfűzve, amiben a kórház mindennapi karácsonyi eseményeit meséli el. Az epizódban több aranyat érő momentum is felfestésre kerül Sasszem írásában: Radar egy dzsipet darabokként ad postára Amerikába; Frank Burns fantasztikus előadást tart szexről és moralitásról; na és a finálé, amely során Sasszem Mikulásnak öltözve hajt végre egy operációt. Egy összetett, több szinten is magával ragadó epizód, megráz, megnevettet, elgondolkodtat.
Star Wars Holiday Special (1978)
Hogyan is készülhetne egy karácsonyi tévés összeállítás anélkül, hogy a Star Wars ünnepi különkiadása ne kerüljön megemlítésre? Oké, oké, tudom, kilóg a sorból, aki csak látta már, az tanúsíthatja, hogy ez az egyik legszörnyűbb, legelviselhetetlenebb dolog, aminek a szeretet ünnepéhez valaha is köze volt, és amihez George Lucas nem éppen rövid élete során a nevét adta. Igen, rosszabb a Howard, a kacsánál, rosszabb az ewokos tévéfilmeknél, és rosszabb az új trilógiánál is. Ám paradox módon óriási nagy móka is végignézni, a Holiday Special a földkerekség és geek-ség legbűnösebb élvezeteinek listáján előkelő helyet foglal el. Az internet előtti korban egyfajta legendaként keringett a legelvakultabb rajongók körében, a rossz minőségű, kismilliószor átmásolt VHS kazettákat kézről kézre adták egymásnak, hogy megbizonyosadhassanak róla, a Holiday Special igaz, létezik és a Star Wars mítosz legszégyenletesebb foltja.
Ez a 97 perces film 1978-ban, az első Csillagok háborúja megjelenése után egy évvel készült, és november 17-én vetítette le a CBS csatorna. Luke, Leia, Han, Chewie és a többiek mind az Élet Napjának megünneplésére készülődnek, ami tulajdonképpen a karácsony megfelelője a SW galaxisán belül. A cselekmény elképesztően szürreális, össze nem függő, inkoherens részletekből áll és például megismerjük belőle mindenki kedvenc wookie-jának családját, látunk egy bizarr animációs betétet is és hallhatjuk Leiát énekelni. Az egész olyan, mint ha bevennénk egy nagy adag LSD-t és imádott sci-fi karaktereinkkel közösen indulánk a tripre. Lucas nem akar tudomást venni róla, szíve szerint bezúzatná a film valamennyi példányát, és az emlék írmagját is eltörölné a világ összes emberének fejéből, aki elmondhatja magáról, hogy látta. De késő bánat, a Holiday Special örökre fennmarad, letölthető formában kering a világhálón és senkinek sem szabad kihagynia.
Egy rém rendes család: "Ajándékmentes karácsonyi ünnepeket" (1989)
Két részt felölelő karácsonyi tombolás, ami eredetileg egy 1 órás epizódként került bemutatásra. Az Egy csodálatos élet Bundy-féle értelmezése, ahol Al őrangyalát az utánozhatatlan Sam Kinison játssza (hangos, szókimondó, durva stand-up komikus volt, aki egy szerencsétlen baleset miatt sajnos túl korán hagyta itt ezt a ronda sárgolyót, melyet mi csak Földnek hívunk), aki azt a feladatot kapta, hogy megmutassa ügyfelének, milyen lenne az élet nélküle. A bemutató persze nem úgy sül el, ahogy az meg volt tervezve, úgy látszik Al nélkül lényegében mindenki boldogabb, intelligensebb és gazdagabb lehetne. A jól megszokott Egy rém rendes család-féle keserédes befejezés ezúttal sem marad el. Külön érdekesség, hogy ebben a részben az a Ted McGinley is feltűnik, aki két évvel később Marcy új férjét, Jeffersont fogja megformálni.
Folytatása következik!
Hát förtelmes tényleg!
