Abban a pillanatban, ahogy elindítjuk a kiegészítőt, újfent rájövünk arra, hogy miért is imádjuk ilyen rettentően az alapjátékot. A Frozen Wilds egy teljesen önálló sztorit mutat be, ami a Banuk törzs nehézségeire fókuszál egy új ellenféllel, a Daemonnal szemben.

Noha nem annyira epikus az elbeszélés, mint az eredetiben, de a hangsúly sokkal személyesebb és emiatt úgy érezzük, hogy az itt jelenlévő szereplőknek nagyon sok minden forog kockán. Ez egy abszolút új elem, ami a fagyos vidéken élő embereket valódi személyiséggel ruházza fel – javítva ezzel az alapjáték nagyobb városaiban megismert papírmasé öntudattal rendelkező NPC-it.
A gonosz helyi leszármazottai ezzel együtt megváltoztatják a gépállatok viselkedését, lehetőséget teremtve a fejlesztőknek, hogy új támadási formákat adjanak kezükbe, amivel még a veterán játékosokat is alaposan megizzaszthatják. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek új ellenfeleik, akiket tűpárnának tudnánk használni.

Már ha sikerül. Ott van például a hangzatos Frost Claw névre keresztelt medve jellegű dög, ami garantáltan a frászt hozz nem csak DiCapriora, hanem ránk is. Amikor csak egy áll velünk szemben az még hagyján, de a sztori folyamán lesz olyan pillanat, amikor egyszerre három ilyen ront ránk.

Szóval muszáj lesz alkalmazkodnunk a megváltozott körülményekhez, de ez hosszabb távon ki is fizetődik, mivel új módokat találunk arra, hogy tudjuk ártalmatlanná tenni a ránk támadó hordákat. Vegyük például a már említett macikat: ha felrobbantjuk a vállukon található zacsit, vagy a gyomruk környékén található csöveket, akkor a körülöttük tartózkodókat is megfagyasztja a robbanás.

Amúgy jó lesz, ha nem vesszük félvállról őket, mert a jeges támadásukkal, puszta erővel simán elsöprik Aloy-t. Aztán ott lesznek még a Scortcher-ek, ezek a macskaszerű gépek, amik egy pillanatig sem haboznak sanyargatásunkkal, ha esetleg túl közel merészkedünk fészkükhöz.
Kapunk egy kazalnyi új loot-ot is, közöttük friss fegyvertípusokkal, amik mondjuk meglehetősen hasonlítanak azokra, amiket eddig használtunk, de ez nem feltétlenül baj, mivel más taktikákhoz kell nyúlnunk a siker érdekében.

Érdekesség, hogy több másodlagos feladatunk lesz, mint az alapjáték esetében volt – ezeket pontosan olyan szépen és átláthatóan jelzi térképünk, mint eddig, persze csak akkor, ha megmásszuk a jó öreg tányérfejűt, esetleg véletlenül belebotlunk valamibe. Amint telepítettük a kiegészítőt, megjelenik egy új képesség-fa, a Traveller. ami finoman szólva is megkönnyíti életünk a vadonban.

Segítségével az oldalunkra állított dögöket javíthatjuk, nyersanyagokat bányászhatunk meg hasonló mikromenedzselős okosságokat ad pluszban, így nem kell azonnal valamilyen kereskedőhöz rohanni, ha esetleg tele lenne zsákunk. Nagyon nehéz nem szuperlatívuszokban beszélni a külcsínről, ugyanakkor „kénytelen” vagyok, mert ami a szemünk előtt megelevenedik, az már-már nem is emberi. A havas táj alapból gyönyörű, de igazán keménnyé akkor válik, amikor Aloy belefut mondjuk egy hóviharba.
Ilyenkor a látótáv szinte a nullával egyelő aztán maximum csak reménykedhetünk, hogy nem futunk bele valamilyen nagyobb csordába. Az átvezetők továbbra is abszolút példaértékűek, nagyon kevés játéknál tapasztaltam ilyen magas szintű mocap dolgokat, mind szereplőink mozgása, mind pedig mimikájuk esetében. A mostanában megjelenő L.A Noir egy aranyos mókusvakításnak tűnik mellette. A tartalom is teljesen rendben van, ugyanis ha szeretnénk kimaxolni az egészet (és miért ne akarnánk), akkor nagyjából 20 órányi szórakozásra készüljünk, amihez képest az ár is tökéletesen van belőve.

Néhány negatívumot azért megemlítenék, bár szinte szőrszál hasogatok. A harc annak ellenére, hogy új taktikák alkalmazására kell ráhangolódnunk, egy idő után repetitívnek hat, főleg úgy, hogy lándzsánkat még mindig elég körülményes használnunk. Aztán az új skill tree-nek is nagyobb a füstje, mint a lángja, mert néhány valóban hasznos perk kivételétől eltekintve csak helykitöltésnek jók.
Az összegzésnél szerencsére nem kell semmilyen, előre megírt, DLC-ket bántó szöveget bemásolnom, mivel a Frozen Wilds majdnem pontosan olyan minőségi kiegészítő lett, mint az eredeti kiadás. Igazi szórakozást kínál lehúzás szagtól mentesen.

A 20 plusz órányi extra tartalom azt hiszem, magáért beszél, ráadásul teljesen korrekt áron kínálják (Fallout 4 kiegészítők, szevasztok). Gondolom nem kell külön kiemelnem, hogy csak az alapjáték birtokában indítható el, de szerintem ha valamire, akkor erre megéri beruházni, mivel generációja egyik legjobb alkotása, most már egy példaértékű DLC-vel egyetemben. Ilyenkor nagyon jó gamernek lenni!