Összességében tehát kijelenthető, hogy a Telltale Games a The Walking Dead segítségével bizony megalapozta a jövőben megjelenő videojátékaik alapjait is, hiszen várható volt, hogy a zombis kaland után bármibe is fogjanak, az biztosan az említett sorozatot veszi majd alapul. Természetesen azért izgultunk, hiszen az egyre nagyobb sikereket elért élőhalottas franchise után nagyon nehéz olyan témát a középpontba állítani, ami önállóan is megállná a helyét, de az amerikai stúdiónak mégis sikerült a lehetetlen, hiszen a Vertigo egyik nagyszerű képregényét, illetve képregénysorozatát, a 2002-ben életre hívott Fables-t vették alapul, hogy elkészíthessék az öt részesre tervezett The Wolf Among Us-t, amelynek első epizódja, avagy a Faith már elérhető, így a The Walking Dead utáni izgalomtól fűtve alig vártuk, hogy rávethessük magunkat a játékra, ami már az alig 2 órás első felvonás alapján nagyszerű benyomást tett ránk.
Mielőtt azonban alaposabban is belebonyolódnánk az alkotás játékmenetének, illetve egyéb részleteinek ismertetésébe, érdemes alaposabban is megismerkedni a Fables képregények sajátosságaival, hiszen egy nem mindennapi fantáziavilágot alkotott meg a név alatt Bill Willingham, aki egyébként több Batman képregényen is dolgozott már a múltban. A Fables képregények ugyanis a Grimm testvérek által megálmodott mesék világát, pontosabban inkább szereplőit állítják a középpontba, amivel már alapjáraton is sok-sok rajongót csábítottak magukhoz a grafikus novella megálmodói, de ennél sokkal érdekesebb, hogy a történeteknek semmi közük a jól ismert sztorikhoz, mindössze szereplőik tűnnek fel a modern történetekben.

Az alapkoncepció szerint ugyanis a mesehősöknek egy megmagyarázhatatlan történés következtében el kellett jönniük mesevilágukból, és jobb híján Manhattanbe költöztek, ahol egy Fabletown nevű kolóniába tömörülve próbálnak meg érvényesülni mind a mai napig. A mesevilágból való száműzetésüket követően azonban a mesehősöknek nem csak a való világgal kellett szembenézniük, hanem természetesen a megpróbáltatásokkal is, így bár sokan meg tudták tartani jólétüket, de rengetegen lecsúsztak, és bűnözésre, prostitúcióra adták a fejüket, egyszóval szinte senkit sem úgy ismerhetünk már a Fables képregényekben, ahogyan azt annak idején szüleink, illetve nagyszüleink álomba ringatás közben lefestették előttünk.
További érdekesség, hogy egyes szereplők egy különleges varázslatnak köszönhetően képesek emberi alakot is ölteni, így például a The Wolf Among Us főhőseként Bigby Wolfot köszönthetjük majd, akit korábban farkasként ismertünk – például Piroska vagy a három kismalac mellől -, most azonban Fabletown rendfenntartójaként, emberi alakban próbálja rendezgetni a mesehősök ügyes-bajos dolgait. A játék sztorija egyébiránt éppen 20 esztendővel a Fables képregények előtt játszódik, és tökéletesen bemutatja azt a sötét, sajátos, felnőttes, de egyben mégis kissé varázslatos hangulatot, amelyeket a méltán sikeres grafikus novellák is lefestettek már előttünk korábban.

Sajnálatos módon a történetről csak nagyon nehezen lehet úgy beszélni, hogy ne spoilerezzek le dolgokat, így előre felhívom a figyelmeteket, hogy az elkövetkezendő néhány mondatot hagyjátok ki, mert nem tudom, hogy mennyire tudom féken tartani a nyelvemet. Tehát a The Wolf Among Us-ban Bigby Wolf oldalán egy súlyos sorozatgyilkosságba bonyolódhatunk bele alaposabban is, amelynek csak az első részben már két áldozata is lesz – érdekesség, hogy mindkettővel kis híján összemelegedett főhősünk, tehát valaki igencsak elátkozta a múltban -, de gyanúsítottból sem lesz hiány, így rögtön két olyan arc is felkerül a listánkra, akik potenciális elkövetők lehettek az ügyben.
A cselekményről elegendő lesz, ha ennyit tudtok, hiszen egyrészt alaposabban úgyis csak a későbbi epizódokban teljesedik majd ki, másrészt pedig a The Wolf Among Us-ban is olyan nagyszerűen felépített párbeszédek, választási lehetőségek és egyebek állnak majd a rendelkezésünkre, hogy szó szerint élmény lesz felgöngyölíteni az alkotás minden egyes szegletét, hogy nyomára bukkanjunk a gyilkosoknak. Utunk során egyébiránt rengeteg ismert mesehőssel is találkozhatunk majd, így az egykori békakirály, a favágó, de például még maga Hófehérke is feltűnik, hogy csak a legismertebbeket soroljam fel.

A sztori helyett érdemesebb inkább a játékmenettel foglalkozni néhány szó erejéig, méghozzá annak ellenére is, hogy drasztikusan ez a rész nem változott meg a The Walking Deadhez képest, ha csak abban nem, hogy véleményem szerint a The Wolf Among Us egyszerűen már nem sorolható a hagyományos point and click kalandjátékok kategóriájában, így inkább csak egy interaktív kalandjátékról van szó, ahol a klasszikus, lapozgatós szerepjátékok mintájára a mi döntéseinken múlik majd a történet alakulása, illetve akár még a sztori végkimenetele is. Hogy miért nem lehetne őszintén point and click kalandjátéknak tekinteni a végeredményt?
Összességében azért, mert bár a történet valami fenomenális lett – nem tudom hangsúlyozni, hogy tényleg milyen óriásit alkottak a fejlesztők -, ellenben a kétórás játékidő jelentős részét, így legalább a háromnegyedét szinte csak egy helyben ülve bámuljuk végig. Ez annyit tesz, hogy bár az átvezetőkbe van beleszólásunk, ergo mi döntjük el, hogy milyen mederben haladjon tovább a sztori – mindezt ráadásul időre, és amennyiben nem válaszolunk, azt is döntésnek érzékeli a program -, sőt gyakran kerül az utunkba egy-egy QTE-jelenet is, amikor egy adott időintervallumon belül kell megnyomnunk a megfelelő gombot a továbbjutáshoz, de ezeken felül mi szükséges még egy igazi kalandjátékhoz, az igazi kalandjátékos élményhez?

Bizonyára már te is rávágtad, hogy a fejtörők! Na most a The Wolf Among Us első epizódjában sajnos egy nem sok, de még annyi logikai vagy ügyességi feladvány sem kapott helyet, ami részemről alaposan lerontotta a végeredményt. Egyrészt ugyanis lett volna helye legalább 2 fejtörőnek is, másrészt pedig ezekkel a játékidőt is meg lehetett volna emelni, így nem is értem, hogy a Telltale Games miért hagyta ki ezt a ziccert. Csak reménykedni tudok abban, hogy a fejlesztők a későbbiekben bepótolják majd ezek hiányát, mert bár unatkozni így sem fogunk a nagyszerűen felépített és fordulatos cselekménynek köszönhetően, de azért néhány ízes, legalább valamilyen egyszerű kis feladványt elvártam volna.
A The Wolf Among Us játékmenetétől összességében tehát maximálisan azt várhatjuk – minőségi téren is természetesen, ami nagy szó -, mint a The Walking Dead esetében, mindez pedig igaz a nagyszerű, minden téren felsőkategóriás szinkronokra, valamint a szintén kiváló cell-shaded grafikára is, aminek köszönhetően talán még képregényesebb lett a végeredmény, mint eddig bármikor. Nem igazán lehetne ezen a téren negatívumokat felsorolni, ebben az alkotók ugyanis egyértelműen mestereknek tekinthetők!

Akárcsak abban, hogy miként kell elkészíteni egy olyan kalandjátékot, ami pusztán a történetével képes azonnal magával ragadni a játékost! A The Wolf Among Us ugyanis nem ad túl sok lehetőséget az interakcióra a párbeszédeken kívül, de így is eléggé izgalmas ahhoz, hogy az első epizód kétórás játékidejét egy szempillantásnak érezzük. Ha ebből kellene következtetéseket levonnom, akkor nagy okosságok helyett a magam nyersességével csak annyit mondanék, hogy egy újabb esélyest köszönthetünk az év játéka kategóriában. Szép munka volt a Telltale Games részéről!

A teszt során nVidia GTX 760 videókártyát és 16GB Kingston HyperX Beast memóriát használtunk, ASUS Maximus VI Hero alaplappal, Cooler Master HAF XB házba szerelve.