Bár egyik sem lehet 100%-ig hitelesnek mondható. Tény az, hogy létezett egy Lucius Artorius Castus nevű római parancsnok, akinek &65533; igen sok köze volt egy Badon-hegyi csatához. Nos ez a film úgy készült, hogy Artúrt összehozták Lucius Artorius Castus-al. Így aztán a legendába megjelennek a rómaiak és az idő tájt egyre erősödő és egyre durvuló szászok (a vikingek leszármazottai).
Nos a történet Európa keleti részén játszódik ahonnan szaramat lovasok (lovagok) jönnek nyugatra, Britannia szigetére. Ott harcolnak mint római katonák, de azért elkülönülve egy csapatot alkotva.
Hosszú évekig harcolnak a birodalomnak, de minden katonaidő letelik. Már éppen hazatérnek egy utolsó küldetésből, hogy aztán átvegyék a megérdemel menlevelüket, mikor még egy legutolsó feladatot bíznak rájuk. El kell menniük északra a Pitek területére, ahol éppen partra szálltak a szász csapatok, hogy egy Róma számára fontos embert visszakísérjenek Hadrianus fala mögé.

Az út nem kalandmentes, de inkább a mögöttes tapasztalatok alakítják Artúrt és csapatát.
Artúr egyre közelebb kerül ahhoz a felismeréshez, hogy a római álom melyben hisz valóban csak egy álom és hiába harcol érte sosem fogja elérni.
Mikor végre visszatérnek a fal mögé, valóban megkapják a menlevelet, de ebben a küldetésben is egy igen fontos barátjukat vesztették el.
Már már mehetnének haza, mikor megérkezik a szász csapat hogy megöljön mindenkit aki él és mozog. A rómaiak nem segítenek és Artúr úgy néz az itt élő népre mintha az övéi lennének. A többi lovag nem ennyire eltökélt és elindul haza a rómaiakkal.
A csapat hallatán viszont mindegyik szíve vezérükhöz húz és visszatérnek hogy megmutassák a lovagi erények legmagasabb szintjét. A csata briliáns és ennek köszönhetően a hatalmas szász csapatot tizedannyi védővel megállítják.
Ezek után Artúrt a nép és természetesen Merlin a nagy varázsló királlyá koronázzák, és így az ő legendájával kezdődött a britek közös történelme, melytől minden ellenségre együttes erővel válaszolnak és így közösen néznek szembe minden veszedelemmel, mert Artúr létrehozta azt a egységet mely szent és sérthetetlen.
IOAN GRUFFUDD walesi színész játssza Lancelotot, Arthur jobbkezét és majdani gyilkosát. &65533; mondja Gruffudd. &65533;
&65533; mondja Owen. &65533;
Arthur lovagjai szerepére a következő színészeket választották az alkotók: RAY WINSTONE (Bors), HUGH DANCY (Galahad), JOEL EDGERTON (Gawain), MADS MIKKELSEN (Tristan), RAY STEVENSON (Dagonet).
Fuqua szerint a lovagok a történet legfontosabb szereplői. &65533; meséli a rendező. &65533;

Az ünnepelt svéd színész, STELLAN SKARSG&65533;Cerdic intelligens, de nagyon pragmatikus és gonosz &65533; De a középkornak ezekben a véres évszázadaiban, ha hatalmad volt és életben akartál maradni, muszáj volt kegyetlennek lenni. Ez e történet majdnem egy évezreddel előzi meg Machiavellit.�
STEPHEN DILLANE játssza Merlint, a woadok titokzatos vezérét, aki végül csatlakozik Arthurhoz, korábbi ellenfeléhez, hogy együtt győzzék le a közös ellenséget. Merlin a &65533; mestere, aki megtanította a harcosait, hogyan kell tökéletesen beleolvadni a környezetbe a vad, rövid támadásokat követően.
A film briliáns az én meglátásom szerint, melyet a filmzene még magasabb szintre emel.
Pozitívumul az egész filmet említeném.
Negatívum talán egykét rendezői bakit lehetne említeni, de ezek elenyészők egy normális néző számára.
Ez a film erős tíz pontot kap úgy, hogy nekem eddig az Excalibur volt Artúr legendája.

Artúr király
Nemzetiség: Amerikai
Jellemző: dráma
Hossz: 130
Készült: 2004
Premier: 2004-09-02
Forgalmazza: Intercom

Eredeti cím: King Arthur
Rendező: Antoine Fuqua
Szereplők: Stellan Skarsgard
Keira Knightley
Ray Winstone
Charlie Creed-Miles
Til Schweiger
Ioan Gruffudd
Stephen Dillane
Fényképezte: Slawomir Idziak
Díszlet: Olivia Bloch-Lainé
Írta: David H. Franzoni
Producer: Jerry Bruckheimer