A kutatásnak helyet adó cég utáni hosszú keresés után a kutatócsapat véletlenszerűen csoportokra bontotta az öt különböző munkaterületről származó alkalmazottakat. Egy részüknek engedélyezték a Windowsba épített passziánsz és aknakereső használatát, míg a kontrollcsoportoknál letiltották.

„Azt mondtuk nekik, hogy mától egy hónapon át naponta egy órát játszhatnak, melynek időpontját ők határozzák meg.” – nyilatkozta Goldstein professzor. A játékosok rendszeresen feljegyezték hangulatukat és érzéseiket, és rögzítették napi játékbeosztásukat is. Az eredmény a munka és szakmájuk iránti érzéseiket mérte. „A játszó csoportok fejlődést mutattak mindkét területen” – mondta Goldstein. Egy passziánsz kirakása megtörheti a nap egyhangúságát, és segít a kikapcsolódásban a további bonyolult munkafolyamatok előtt.

Nemcsak a játék maga, hanem a munkanap tetszőleges beosztása, rugalmasságának növelése is hasznos. Goldstein szerint a kutatás még nagyon korai szakaszban van, és a megállapítások csak kezdetlegesek lehetnek. Célja nagyobb szabású felmérés végrehajtása, bonyolultabb, stratégiai döntéseket vagy szerepjátékot igénylő szoftverekkel.

„Könnyedén el tudom képzelni hogy a játékoknak különböző hatásuk van. Például egy szövetségi játékban, ha a munka maga is versenyszerű, mint például az eladás, akkor fokozódhat a verseny.” Még fontosabb a munkakerülés csökkentése – ha a dolgozók boldogabbak a munkahelyükön, kevesebbet vannak távol.

A passziánszhoz vagy az aknakeresőhöz hasonló egyszerű játékok szórakoztatóak, és szociális előnyei is vannak. A professzor korábban öregotthonban végzett felmérést, és megállapította, hogy sok játék esetén javultak a kognitív képességek (felismerés) és az általános közérzet is jelentősen nőtt. Goldstein eredményeit a Digital Games Research Association (Digitális Játékokat Kutató Szövetség) első hollandiai konferenciáján fogja bemutatni.