Már csak kettőt kell aludni és megjön a Jézuska! Addig is, a várakozást enyhítendő, a legjobb megoldás egy élvezetes karácsonyi filmet behelyezni a videó/DVD/Blu-ray (mindenki húzza alá a rá illőt) lejátszónkba, összehívni családtagjainkat, szeretteinket a televízió elé, és közösen bejglizgetve megnézni azt. A karácsony az az ünnep, amely valószínűleg akármelyik másiknál többször ihlette már meg a filmkészítőket, így hálaistennek széles a választék - olyannyira, hogy nehéz is eldönteni, mire érdemes pénzt és időt áldoznunk. A most következő listával igyekszünk segíteni nektek elválasztani az ocsút a búzától; vagyis a selejtet a remekművektől. Hogy mik a kritériumaink? Egy jó karácsonyi film bármelyik műfajból kikerülhet, a lényeg, hogy ünnepi hangulatba hozzon minket, melengesse szívünket, és úgy nagy általánosságban szórakoztasson - néha pedig az is elég, ha csak szimplán karácsony idején játszódik.
Az élet csodaszép (It's a Wonderful Life) - 1946
Ó, a karácsonyi filmek alfája és ómegája. Ez az 1946-ban, Frank Capra rendezésében és James Stewart főszereplésével készült klasszikus kis hazánkban ugyan szinte teljesen ismeretlen, Amerikában évtizedek óta elképzelhetetlen a karácsony anélkül, hogy valamelyik kereskedelmi televízió műsorára ne tűzné. Időtlen története egy hétköznapi férfiről, George Bailey-ről (Stewart) szól, kit karácsony estéjén meglátogat őrangyala, Clarence (Henry Travers), hogy kirángassa depressziójából és megmentse az öngyilkosságtól, mégpedig úgy, hogy megmutatja neki, mennyivel rosszabb lenne a városlakók élete, ha ő soha meg sem született volna. Egy jó tanács: a 80-as években elkészített színezett verziót kerüljük el jó messziről; a film ilyesfajta meggyalázása ellen még maga Capra és Stewart is fellépett annak idején.
Csoda a 34. utcában (Miracle on 34th Street) - 1947
Egy másik igazi amerikai klasszikus, amelyet az NBC csatorna minden évben levetít az annuális Macy?s Hálaadásnapi Parádé után. A film egy kedves idősúr története, aki Mikulásként dolgozik a New York-i Macy's áruházban, és azt állítja magáról, hogy ő az igazi piros puttonyos. A megjelenéskor csak közepes siker volt, ám az idő bebizonyította, hogy a remekbeszabott színészi gárda (Edmund Gwenn Oscar-díjat is kapott alakításáért) és egy szívbemarkoló történet tökéletes recept egy időtálló karácsonyi mozihoz. A Csoda a 34. utcában szintén áldozata lett a színezési őrületnek anno, magától értetődik, hogy, akárcsak Az élet csodaszép esetében, közelébe se menjünk az elcsúfított, inferior változatnak. Tipp: az 1994-es remake nyugodtan kimaradhat az életünkből, meg sem közelíti a klasszikust.
Fekete karácsony (Black Christmas) - 1974
Ha már unjuk a szokványos, csöpögős karácsonyi sztorikat, és valami homlokegyenest másra vágyunk, a Fekete karácsonynál jobb választás aligha létezik. Az 1974-es kultikus kanadai horrorfilm részben valódi eseményeken alapul: egy lánykollégium bentlakó diákjait kezdi el tizedelni egy pszichopata sorozatgyilkos a karácsonyi szünidő idején. A főszereplők között ott van Margot Kidder is, aki később a Superman-filmek Lois Lane-jeként vált ismertté a mozinézők körében. A Fekete karácsony lefektette a horror slasher alműfajának alapjait, pontosan négy évvel John Carpenter Halloweenje előtt. Bob Clark mesterien egyedi rendezésének, a remek színészgárdának, az ötletes gyilkosnak, illetve a Clark és Roy Moore által írt eredeti forgatókönyvének köszönhetően a film minden perce merő izgalom.
Szörnyecskék (Gremlins) - 1984
Nem érheti őket erős fény, sem víz, és éjfél után tilos etetni őket. Ezt a három roppant fontos tanácsot kapja Randall Peltzer a mogwai nevezetű szőrös kis lénnyel kapcsolatban, amelyet a fiának, Billy-nek vásárolt karácsonyra. A szabályok betartása azonban nem bizonyul olyan könnyűnek, ahogy első hallásra gondolnánk: a víz és az éjfél utáni nassolás hatására a kis szőrmók gonosz, irányíthatatlan utódokat szül, a történet többi részét pedig innen már mindenki ismeri. Ha unjuk a karácsonyi filmek tipikusan túláradó szentimentalizmusát, és valami vérmesebbre szomjazunk, ami ugyanakkor mégsem olyan komor, mint a Fekete karácsony, akkor ez a nekünk való ünnepi mozi. A Szörnyecskék egyaránt tekinthető a fogyasztói társadalom elé görbe tükröt tartó intelligens szatírának, vagy csak egy speciális effektusokkal jól megpakolt, akciódús, de fekete humortól sem mentes popcorn filmnek. Joe Dante rendező kiváló érzékkel egyensúlyozza a vígjátéki és a horror elemeket, Chris Walas báb trükkjei pedig még ma is bámulatosak.
Die Hard & Die Hard 2 - 1988 & 1990

A legtöbb ember hajlamos megfeledkezni arról, hogy a Die Hard-sorozat első két része karácsony idején játszódik. Az első film esetében ez még érthetőbb is. Az 1988-as klasszikusban John McClane (Bruce Willis) New Yorkból utazik a mindig napsütötte Los Angeles-be, hogy a karácsonyt elhidegült feleségével, Holly-val és gyerekeivel tölthesse, ám terveit dugába dönti az Alan Rickman által alakított Hans Gruber vezette német terroristacsoport. A karácsonyi hangulat mindössze egy-két pillanat erejéig uralkodik el a filmen, a helyszín miatt havat pedig sosem láthatunk. Éppen ezért ajánljuk inkább a második epizódot ünnepi megtekintésre. A magyar keresztségben Még drágább az életed alcímet kapó 1990-es filmben McClane a felesége repülőgépét eltérítő terroristáknak igyekszik keresztbe tenni a washingtoni Dulles Reptéren, mégpedig szenteste napján. Hóesés, fagyöngy, golyózápor, fülsüketítő robbanások, pörgő akciójelenetek: mi mást is kívánhatnánk karácsonyra? "Yippie-ki-yay!"
Szellemes karácsony (Scrooged) - 1988
A Karácsonyi éneknek, Dickens örökérvényű klasszikusának modernizált feldolgozása, a leginkább akciófilmjeiről híres Richard Donner rendezésében, és az ez idő tájt még zseniálisan humoros Bill Murray főszereplésével. A történet nagyvonalakban az eredetit követi, mindössze egy-két csavarral meg lett spékelve, hogy a mai nézőközönség is találjon valami újat és neki tetszőt az addigra már majdnem 150 éves tanmesében. A Szellemes karácsonyt éjfekete humora, lenyűgöző különleges effektusai és természetesen a főszereplő, Murray brillírozása miatt érdemes megnézni.
Karácsonyi vakáció (Christmas Vacation) - 1989
A Karácsonyi vakációt kötelező megtekintenie mindenkinek, aki azt hiszi, hogy az ő családja a legelviselhetetlenebb az ünnepek idején. Harmadjára találkozunk a Griswold famíliával, ezúttal azonban nem utaznak sehova: otthon töltik együtt a karácsonyt, valamennyi rokonukkal egyetemben. Ez volt az utolsó Vakáció-film, amit John Hughes írt, és egyben - valószínűleg nem véletlenül - a sorozat utolsó igazán szórakoztató darabja is. Talán egy-két poén van, ami nem igazán gyerekbarát, de ennek ellenére nyugodtan leülhet az egész család közösen megnézni. Amikor Clark (Chevy Chase) a fa kivágásával, hazaszállításával, illetve felállításával vesződik, vagy éppen az égősor felrakása során lezuhan a háztetőről, akkor minden családfő azonosulni tud vele kicsit, és egyben megnyugodhat, hogy az ő karácsonya, ha nehéz is valamelyest, azért meg sem közelíti a film főszereplőjéét.
Reszkessetek betörők (Home Alone) - 1990

A családja által otthon felejtett 8 éves, Kevin McCallister (Macaulay Culkin) zűrös karácsonyát nincs, aki ne ismerné. A John Hughes által írt forgatókönyv szellemes, gyerekek és gyermeklelkű felnőttek számára egyaránt élvezhető, Christopher Columbus rendező kitűnő filmet forgatott belőle, Culkin, és a családi ház értékeire pályázó két csirkefogó (Joe Pesci és Daniel Stern) közti interakció, komikus összhang pedig máig utánozhatatlan maradt. Valamelyik magyar kereskedelmi tévécsatorna biztos, hogy a műsorára tűzi minden évben, de szerintem sokan egyetértenek velem abban, hogy ezt a filmet nem igazán lehet megunni - a szörnyen gyenge folytatásokkal ellentétben. A betörők elé állított csapdáknak ugyan csak töredéke, ha működne a valóságban, ahhoz pedig, hogy elhiggyük, hogy minderre egy 8 éves képes, tényleg szabadon kell eresztenünk a fantáziánkat, de ha mindez sikerül, felszabadultan nevethetünk a burleszk gagek tömkelegén, amelyek mellé még egy épkézláb karácsonyi mondanivalót is kapunk.
Batman visszatér (Batman Returns) - 1992
Sokan ugyan az Ollókezű Edwardot részesítik előnyben Tim Burton műhelyéből, mint abszolút karácsonyi filmet, megrögzött képregényrajongóként én azonban az 1992-es Batman visszatért ajánlom inkább. Burton jóval több alkotói szabadságot, és pénzt kapott a második denevérember-film leforgatására, és ez jócskán meg is látszik a végeredményen: a gótikus auteur sokkal inkább koncentrál Oswald Cobblepot, vagyis a Pingvin (Danny DeVito) morbid, ám egyben megható történetére, valamint Selina Kyle, alias a Macskanő (Michelle Pfeiffer) félénk titkárnőből S&M fetisiszta dominává történő átalakulására, semmint a címszereplő hősre. Az állandó hóesés remekül kiegészíti a rendező által megálmodott német expresszionista látványvilágot; van még akció, romantika, fekete humor, és csók a fagyöngy alatt. Így karácsonyozik Batman.
Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas) - 1993
Tim Burton ugyan csak producerként működött közre a Karácsonyi lidércnyomás elkészítésében, a film mégis minden egyes percén ott viseli a mester keze nyomát. Halloween városának ceremóniamestere, Rosszcsont Jack megunva a sok kötelező jellegű rémisztgetést, a szomszédos Karácsonyváros felé veszi az irányt, ahol megirigyelve a Mikulás munkáját, elrabolja az öreg szakállast és átveszi helyét. A lista talán legegyedibb darabja ez, ám milliónyi okot adhatunk megtekintésére. Néhány ezek közül: a sajátos stílusú stop motion animáció; a cukormáztól mentes, nem-konvencionális történet; és a Danny Elfman zeneszerző által írt, részben előadott felejthetetlen dalbetétek.
Igazából szerelem (Love Actually) - 2003
A Négy esküvő és egy temetés, a Bridget Jones naplója és a Notting Hill után Richard Curtis író-rendező igazán nagyot robbantott. 2003-as romantikus vígjátéka, az Igazából szerelem lenyűgöző sztárparádéjával, és egyszerre humoros, keserédes, és drámai hangvételével mindenkit megérintett valamilyen szinten, hiszen a film által elmesélt majdnem tucatnyi szerelmes történetből mindenki ki tudott választani legalább egy neki tetszőt. A különböző akadályok elé állított szereplők karácsony estéjére legyőzik félelmeiket és beteljesítik szerelmüket. Hát kell ennél több? Egy igazi feelgod-film - még annak ellenére is, hogy nem mindegyik történetszál végződik abszolúte happy enddel -, amelyhez a karácsonyi hangulat valójában nem is szükségeltetne, csak egy apró adalék, aminek azért örülünk.
Tapló télapó (Bad Santa) - 2003
A totális anti-karácsonyi film; minden, ami az Igazából szerelem nem. Billy Bob Thornton egy iszákos, megállás nélkül káromkodó, bűzös, undorító, lecsúszott, pitiáner bűnözőt alakít, aki Mikulásként dolgozik bevásárlóközpontokban, hogy aztán kisnövésű partnerével (aki manónak öltözve dolgozik mellette, és Tony Cox játssza) kirabolhassa azokat szentestén. A film egyértelmű (negatív) rekordtartó a karácsonyi filmek között: összesen 243 káromkodás hangzik el benne. Első ránézésre nem úgy tűnhet (talán még másodikra sem), de azért a Tapló télapónak is van szép, karácsonyhoz illő üzenete. De ha nem foglalkozunk a megfejtésével, akkor is hibátlan szórakozást nyújt, a poénok záporoznak, ilyen bunkó, alpári, ugyanakkor fura mód kedvelhető Mikulást pedig azelőtt soha nem láthattunk, és kétlem, hogy valaha is újra látnánk.
Szerintetek valami kimaradt a listáról? Osszátok meg velünk ti is, melyek a számotokra legkedvesebb karácsonyi filmek!