Paul „Wrecking” Crewe (Adam Sandler) egy lecsúszott amerikaifoci sztár (és nem rugby – ezt a sajtóvetítésen Árpa Attila a publikum szájába rágta! ), akinek az élete akár szép is lehetne, hiszen fullos vityillóban tengeti életét egy fullos nővel (Courteney Cox) kitartottként. De az élet morbid, és hősünket csak a foci tudja lázba hozni, pedig a szülés miatt megnövekedett cicijű Courteney sem rossz bőr. Crew az így-úgy tengetett életbe beleunva kikattan, és az asszony kocsiját lenyúlva nem kicsit részegen száguldozni kezd a városban, és az igazoltatáskor megalázott rend őreit faképnél hagyva leamortizálja a fél várost, és néhány rendőrautót.
Természetesen ezért bünti jár, nem beszélve a felfüggesztett szabadságvesztésről, amit Crew előző baklövéséért kapott focis múltjában. Irány hát a maximálisan őrzött börtön, természetesen a texasi sivatag kellős közepén, ahol egy csepp vízért képes az ember gyilkolni. Warden Hazen igazgató (James Cromwell) nagy sportrajongó hírében áll, rögtön hívatja is magához a börtönében frissen debütált focistát, akinek felajánlja, hogy legyen a szebb időket is megért őrök alkotta focicapat edzője. A lehetőséget némi fegyőri ráhatásnak engedve Crew elutasítja, amivel természetesen kivívja Hazen nem tetszését. Viszont felcsillan a másik lehetőség: jöjjön létre egy fegyenccsapat, akiknek elpáholásával az őrök csapata ismét régi fényében tündökölhet!

Crew tehát elkezdi összeválogatni csapatát, ami nem is olyan egyszerű, a többnyire fekete fegyencek jól elvannak magukban, semmi kedvük egy fehér senki vezetése alatt sportolgatni. Természetesen, amikor felsejlik előttük a lehetőség, hogy egy igazi futtballstadionban egy igazi meccsen kűzdhetnek meg kegyetlen őreik ellen, lassan kezd mindenki máshogy gondolkodni. Az elítéltgárda Intéző (Chris Rock) állhatatos segítségével lassan összeáll, mindenki kivívja a megfelelő pozícióját a csapatban, és a felkészülés az összecsapásra megkezdődik. A filmben olyan -a magyar néző fülének talán ismeretlenül csengő, de otthon szupersztár- nevek szerepelnek, mint a háromszoros Super Bowl-győztes Michael Irvin (Dallas Cowboys), a négyszeres Super Bowl-győztes Bill Romanowski (Oakland Raiders, Denver Broncos, Philadelphia Eagles és San Francisco 49ers), és a nemzeti bajnokság nagyjai: Brian Bosworth (Seattle Seahawks) és Terry Crews (San Diego Chargers, Washington Redskins, St. Louis Rams). Az izomban szintén nem szűkölködő Bill Goldberg, Steve Austin, vagy Kevin Nash világbajnok birkózók testesítik meg a film során a „hogy a büdös francba lehet ekkorára nőni” típust, de láthatjuk még a kick-box bajnok Bob Sapp-et is.

Az MTV Productions égisze alatt készült Csontdaráló az 1974-ben készült Hajrá Fegyencváros! (The Longest Yard) remakeje, és mint ilyen, a tapasztalatok alapján nem lehetne jobb, mint az eredeti, hiszen az mindig utánozhatatlan. Nem is jobb. Inkább más. Több humor, és a 21. századnak megfelelő tálalás az, amitől más. Amikor az AC/DC Thunderstruck-ja felhangzik a focimeccs kezdetén, még az is padlót fog, aki ezt a fajta zenét ki nem állhatja. Nate Scarborough edző (Burt Reynolds) az eredeti filmben is szerepelt a csapat kapitányaként és itt is remekel, látszik, hogy újra éli fénykorát, és élvezi, hogy itt lehet. A film egyszerűen jól van összerakva, annyi akció, sport, túlkapás, hülyeség, és dráma van benne, amit még éppen elbír. A műfaját behatárolni igen nehéz, és felesleges is. Ez egy Adam Sandler vígjáték.