A cikksorozat előző részében áttekintettük a VirtualBox futtatásához szükséges hardver igényeket, megnéztük milyen előkészületek kellettek a virtualizációs eszközünk telepítéséhez. Ezen kívül feltelepítettük az imént említett alkalmazásunkat, és megtettük a megfelelő alapbeállításokat, hogy egy jól működő virtualizációs szoftvert kapjunk. A mostani részben pedig eljutunk egészen addig, hogy létrehozzuk az első látszólagos környezetünket, és ezt a szimulált számítógépünket testre is szabjuk, a gazdagépünk adta korlátokon belül.
Mielőtt azonban sebtében nekiállnánk elkészíteni, és részletesen testre szabni a szimulált számítógépünket, még szükséges, hogy megismerkedjünk a virtualizációs alkalmazásunk néhány alap eszközével.
Virtuális médiakezelő
A VirtualBox ezen beállítási lehetősége a "Fájl" menüben a "Virtuális média-kezelő..." menüpont indításával érhető el. A megjelenő ablak három jól elkülöníthető részre osztható, az első a gyorsmenük, amelyek segítségével új médiát tudunk hozzáadni, vagy törölhetjük a meglévőeket, illetve az "Enged" gomb segítségével leválaszthatjuk az adattárolót az adott virtuális gépről. Ezeken kívül van még egy opció, ami csak a merevlemezek esetén érhető el, ez pedig az új háttértár létrehozásának lehetősége az "Új" feliratú gombbal. A másik jól elkülöníthető része az ablaknak a lapfülek, melyekből hármat láthatunk: "Merevlemezek", "CD/DVD képek", valamint a "Floppy képek". Az ablak alsó részén pedig az úgynevezett információs sáv látható, ahol az éppen kijelölt virtuális médiáról tekinthetjük meg az alapvető információkat, mint például:
A média elérési útja a gazda számítógépen.
Második ként pedig, hogy melyik virtuális gép használja éppen az adott médiát (melyik géphez van csatolva).
A "Merevlemezek" fülön az információk kiegészülnek a látszólagos háttértár típusával.
Látszólagos médiák kezelése
A virtuális médiakezelőn belül a különböző adattároló típusokhoz tartozó lapfüleket kijelölve tudjuk manipulálni az egyes médiákat, így a "CD/DVD képek" fülön belül az optikai adattárolókról készült "iso" formátumú képfájlokat kezelhetjük. Itt a lemezképfájlok közé a fentebb bemutatott gyorsmenük segítségével tudunk újat hozzáadni, illetve meglévőt törölni.
A "Floppy képek" fül talán a legkevesebbet használt lehetősége a virtuális médiakezelőnek, itt értelem szerűen a floppy lemezekről készült képfájlokkal tudunk műveleteket végezni, ami fontos, hogy "RAW" formátumúnak kell lenniük az itt megtalálható lemezképeknek.
A médiakezelő ablakában a "Merevlemezek" feliratú fülön belül a virtuális háttértárolók manipulálására van lehetőségünk. A szimulált számítógépek létrehozásakor beállított HDD-k automatikusan ide kerülnek, valamint lehetőségünk van létrehozni új látszólagos adattárolókat. A vendég környezet háttértárolói "vdi" kiterjesztésű állományokként jönnek létre a gazda számítógépünk merevlemezén, és az egyik legfontosabb tulajdonságuk, hogy mindegyik ilyen fájlnak van egy egyedi azonosítója, "UUID"-je, aminek a következménye, hogy ezek a látszólagos háttértárolók egy egyszerű másolással és átnevezéssel nem klónozhatók, csak egy parancssori utasítással (VBoxManage clonehd "másolandó merevlemez neve, elérési útja" "a létrehozandó új állomány neve, elérési útja" --format VDI).
Új merevlemez készítése
Látszólagos merevlemezeket a virtuális médiakezelő fent említett "Merevlemezek" fülén, az "Új" feliratú gomb segítségével elindított "Új virtuális lemez" varázsló segítségével tudjuk létrehozni. A megjelenő ablakban legelőször ki kell választanunk a szimulált háttértár típusát, ami kétféle lehet: "Dinamikusan növekvő tároló", vagy "Fix méretű". Az első eseteben a létrehozáskor egy kis hely igényű állomány jön létre, majd ahogyan a látszólagos háttértáron végzett műveletek megkívánják egyre növekszik a fájl mérete, egészen addig amíg a létrehozáskor megadott értéket el nem éri. A másik lehetőség választásakor rögtön a létrehozáskor lefoglalásra kerül a gazda gép háttértárolóján a beállított maximális méretű "vdi" kiterjesztésű állomány. A következő és egyben utolsó lépés a szimulált háttértárak létrehozásakor, a maximális méret, és a gazdagépen való elérési út megadása, amint ezeket megadtuk már el is készült a új virtuális merevlemezünk.
Az első virtuális gép
A szimulált gépünket a VirtualBox ablakában az "Új" feliratú gyorsmenü indítására megjelenő varázsló segítségével néhány lépésen keresztül tudjuk létrehozni. A példa kedvéért most készítsünk egy vendég környezetet a Linux Mint 9 számára, mivel ezen terjesztésnek nincs előre beállított konfigurációja, ezért egy kicsivel több teendőnk lesz a szimulált számítógép létrehozása során, mint normál esetben. A varázsló elindítása után az első amit szükséges megadni az a látszólagos környezet neve, ez most legyen "LinuxMint9" (érdemes beszédes nevet választani, hogy jól azonosítható legyen a létrehozott vendég számítógép, valamint ezt a nevet kapja meg a létrehozandó virtuális merevlemez is). Ezen a lapon még ki kell választanunk az operációs rendszer típusát, esetünkben ez "Linux", ezen belül még meg kell adnunk a verzióját, ez pedig a "Linux 2.6" (a 2.6-os kernellel rendelkező terjesztésekhez szükséges, a mai disztribúciók ilyenek).
Miután megtettük ezeket a beállításokat, a következő lépés a szimulált számítógépünk által használt memória méretének konfigurálása. Ennek az opciónak a beállítása nagyban függ a fizikai gépünkben levő RAM méretétől. A vendég környezet operációs rendszerének a verzióját az előzőekben "Linux 2.6"-ra választottuk meg, ezért a használható operatív tár mérete automatikusan 256 MB-ra lett beállítva. Itt viszont érdemes ezt az értéket magasabbra állítani, például 512 MB-ra, hogy elfogadható sebességgel működjön a feltelepítendő operációs rendszer.
Ezt követően pedig a szimulált merevlemezek létrehozása van hátra az "Új virtuális lemez" varázsló segítségével, a korábban bemutatott módon. Érdemes a következő opciókat az alapértelmezett értékeken hagyni, vagyis új "Dinamikusan növekvő tároló"-t készíteni a felajánlott lemezmérettel ("Linux" operációs rendszer típust választva ez 8 GB), a megadott néven.
Mindezen beállítások megtétele után már csak egy összefoglalót kell megtekintenünk az elvégzett munkánkról és ezzel már el is készültünk az első virtuális környezetünkkel.
A látszólagos számítógépünk testreszabása
Mielőtt elindítanánk a vendég rendszerünket és nekiesnénk az operációs rendszer telepítésnek, nézzük meg milyen lehetőségeket biztosít számunkra a VirtualBox eme környezet finomhangolására. A példa kedvéért az alábbi lehetőségekkel fogjuk bővíteni a szimulált számítógépünk képességeit:
Módosítjuk a pillanatképek tárolására szolgáló könyvtárat.
Megnöveljük a videó memória méretét, valamint engedélyezzük a vendég környezetünk a 3D képességét.
Floppy vezérlőt adunk a látszólagos környezetünkhöz.
Egy a gazdagéphez csatlakoztatott eszköz használatát engedélyezzük a vendég környezetünk számára, valamint Új USB szűrőt adunk a vendég környezetünkhöz.
A virtuális környezetünk finomhangolásának első lépéseként jelölük ki a látszólagos számítógépünket, majd kattintsunk a "Konfigurálás" feliratú gyorsmenün. A megjelenő ablakban a látszólagos számítógépünk szinte összes tulajdonságát tudjuk módosítani. Ez az ablak két részre van felosztva, a bal oldali részen találhatók a beállítási lehetőségek fő kategóriái, szám szerint kilenc, míg a jobb oldalon láthatjuk az egyes konfigurációs lehetőségeken belüli további opciók.
Mielőtt módosítanánk a pillanatképek tárolására szolgáló könyvtár elérési útját, először ismerkedjünk meg a pillanatfelvétel fogalmával. A VirtualBox ezen eszközének segítségével a látszólagos gépünk működés közbeni állapotáról tudunk mentést készíteni, így későbbiekben, ha a munkánk során egy olyan műveletet hajtunk végre aminek nem kívánt eredménye lesz, akkor egyszerűen vissza tudunk térni a mentett állapothoz.
A pillanat felvételek tárolására szolgáló könyvtár elérési útját az "Általános" beállítások között, az ablak jobb oldalán a "Haladó" fülön belül tudjuk módosítani. A "Pillanatkép mappa" opciót kell megváltoztatnunk úgy, hogy abban a könyvtárban ahol a "HDD" és a "VirtGep" könyvtárakat létrehoztuk, készítünk még egy katalógus állományt "Pillanatképek" néven. Ezt követően az imént elkészített könyvtáron belül létre hozunk egy a látszólagos számítógépünk nevével megegyező mappát, és ezt adjuk meg a "Pillanatkép mappa" elérési útjának. Erre a beállításra azért van szükség, mert amikor pillanatképet készítünk az adott vendég számítógépről, akkor a keletkezett állományok igen nagy méretűek lehetnek, és ezek a fájlok gyorsan megtöltik a rendszer partíciót, illetve Linux esetén a "home" mappánkat.
A következő opciók amit módosítunk a példánkban azok a "Képernyő" fő kategórián beül a "Videó" fülön találhatók. Itt a használható videó memória méretét tudjuk a megfelelő méretűre állítani, ez az érték alapértelmezetten 6 MB-ra van állítva (ha nem futtatunk grafikus felületet a vendég számítógépünkön, akkor ez az érték megfelelő) köszönhetően annak, hogy a vendég környezet létrehozásakor az operációs rendszer verziójának "Linux 2.6"-ot adtunk meg, most ezt módosítsuk 32 MB-ra. Szintén ezen a lapon levő "Bővített képességek" kategóriában engedélyezhetjük a 3D gyorsítást.
A "Tároló" kategórián belül tudjuk kezelni a virtuális vezérlőket (IDE, SATA, SCSI, SAS, Floppy), és ezekhez tartozó csatolásokat. Ezen a lapon a "Tárolófa" alatt láthatóak a fent említett, alapértelmezetten hozzáadott egységek, valamint a hozzájuk tartozó látszólagos meghajtók. A tárolók listája alatt jobbról a második nyomógomb segítségével tudjuk egy listából kiválasztva az új floppy vezérlőt elkészíteni a szimulált számítógépünkhöz. Ezek után már csak egy virtuális hajlékonylemezes meghajtót kell hozzáadni a vendég környezetünkhöz. Ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy kijelöljük a frissen létrehozott egységet, és a tárolók listája alatti ikonok közül a bal oldalira kattintva egy új csatolást rendelünk a fentebb létrehozott szimulált vezérlőhöz. A "Tároló" kategórián belül van még egy fontos beállítás, ami igazán a Linux operációs rendszert használókat érinti. Ez az opció a "Gazda I/O cache használata" névre hallgat, és amennyiben nem jelöljük be a virtuális merevlemezhez tartozó vezérlőnél, akkor a gazdagépen EXT4 fájlrendszert használóknál nem fog elindulni a szimulált számítógép.
Az USB eszközök kezelését értelem szerűen az "USB" kategórián belül tudjuk elvégezni, itt az ablak jobb oldalán levő gombokkal tudunk új eszközöket hozzáadni a virtuális gépünkhöz. Elsőként egy új szűrőt adunk hozzá, ezt a jobb oldali legfelső gomb segítségével lehet megtenni. Ennek az új szűrőnek legfontosabb jellemzője, hogy minden a gazda számítógépünkhöz csatlakoztatott USB eszközre illeszkedni fog, azaz a látszólagos gép futása közben a fizikai gépünkhöz csatlakoztatott eszközt is detektálni tudja. Amint ezzel készen vagyunk, akkor ugyanitt az ablak jobb oldalán felülről a második gomb segítségével egy már a gazda géphez csatlakoztatott USB eszköz paramétereivel rendelkező új szűrőt hozhatunk létre. Ennek a fő tulajdonsága, hogy ez csak a kiválasztott eszközt tudja majd azonosítani a későbbiekben a virtuális számítógépen belül.
Operációs rendszer telepítése a vendég környezetre
Miután elkészítettük a látszólagos számítógépünket és megtettük a szükséges beállításokat, ezután már elkezdhetjük telepíteni a kiválasztott operációs rendszerünket. Első lépésként indítsuk el a kijelölt szimulált számítógépünket a "Start" feliratú gombra kattintva, majd a megjelenő vendég környezetünk ablakában először megjelenik egy figyelmeztetés, hogy az "Automata billentyűzet-elkapás" bekapcsolt állapotban van. Amint ezen a figyelmeztető ablakon továbblépünk, már is indul a virtuális gépünk, pontosabban rögtön egy hibába botlunk mégpedig, hogy nincs olyan média csatolva amiről indítható lenne a látszólagos rendszer.
A problémát könnyen orvosolhatjuk, ha az adott virtuális gép ablakában az "Eszközök" menü "CD/DVD eszközök" menüpontjából kiválasztjuk a csatolni kívánt lemezképfájlt. Amennyiben az imént említett menüben nem találjuk a használni kívánt telepítő képfájlt, akkor a fent bemutatott menüből elindítható a médiakezelő, és itt hozzáadhatjuk, majd csatolhatjuk az installáló médiát. Szintén ebben a menüben tudjuk, megadni a vendég rendszerünk számára, hogy a gazdagép optikai meghajtóját használja, ehhez a "Gazda eszköz" opciót kell kijelölnünk.
Ezek után a telepítő már a gazdagépen megszokott módon fog elindulni, az installációs folyamaton végiglépkedve (helyi beállítások, particionálás, felhasználók megadása) már is egy működőképes rendszert kapunk. A virtuális számítógépünk telepítés utáni újraindításakor célszerű az "Eszközök" menü "CD/DVD eszközök" almenüjében lecsatolni az installálás előtt felcsatolt médiát, így a látszólagos számítógépünk az újraindítást követően már a frissen telepített operációs rendszerrel fog indulni.
Töltsd le a Flash Playert, hogy használhasd a Game Channel TV-t.
Előretekintés
A cikksorozat jelenlegi részében eljutottunk odáig, hogy feltelepítettük a kiszemelt operációs rendszerünket, így a következő részben kényelmesebbé tesszük a szimulált számítógépünk használatát az integrációs szolgáltatások telepítésével, valamint megnézzük ennek a szolgáltatásait. Ezen kívül áttekintjük miként kezeli a VirtualBox a szimulált hálózatokat, és bemutatásra kerül néhány parancssori utasítás, ezen kívül átnézzük a pillanatképek készítését. Végül pedig áttekintjük a látszólagos számítógépekhez biztosított RDP szolgáltatást.
).
), akkor nincs mese, dualbootossá kell tenned a gépet, és rakni rá egy wint is. Grubban nem engeded kiválasztani, csak gombnyomásra és voilá, senki nem látja, hogy használod a sötét oldalt is.
iag szóra való rákereséssel találtam a képernyőbeálításokat de nem találok hardvergyorsítás menüpontot. CSak a következőeket.DirectDraw gyorsítás engedélyezve, Direct3d gyorsítás nem lehet elérni.
Ez nekem nem teljesen tiszta... Tökéletesen megy az Linux alatt is. Ha akad az Ubuntun, akkor nagy valószínűséggel nincs bekapcsolva a hardveres gyorsítás, mert egyébként tökéletesen kell mennie. 3d-s cuccok futnak rendesen (compiz, játékok, stb...)?
