Nostradamus: The Last Prophecy teszt

Michel de Nostredame, alias Nostradamus 1503-ban látta meg a napvilágot Franciaországban, viszonylag rövid, de tartalmas életút után pedig 1566-ban hunyt el. A legtöbben csak a híres jós képében emlékeznek rá, de azt már kevesen tudják, hogy híres orvos is volt IX Károly király udvarában. Bőszen kutatta a pestis ellenszerét (ez majd a játékban is előkerül) és képzett csillagász volt, amivel talán a legtöbbet foglalkozik a The Last Prophecy is. Azonban drámai életútjáról már kevesebben ismerik, rengeteg gyerekét elvesztette, az egyház üldözte és kitagadta tanai miatt, híres alkimista volt (ez is hatalmas szerepet kap a játékban), azonban túl gazdag nem lett, bármennyire is volt tudása már akkor is elismert. Jóslataitól, amik nagyrészt szóról szóra beigazolódtak a történelem során, a mai napig is félnek emberek. Hogy ez puszta véletlen vagy Nostradamus tényleg ennyire értette a dolgát, nem tudni. De a témát a Kheops-os srácok viszonylag jól körbejárták, Nostradamus életébe még sem kapunk túl nagy betekintést

Mint már elhangzott, a The Last Prophecy is egy klasszikus point n click kalandjáték, annak is az egyik minőségibb fajtája. A történet 1566 március idusa környékén veszi fel a fonalat és néhány nap történéseit járja körül, miközben mi nem is magát Nostradamus-t irányítva nyomozunk egy rejtélyes gyilkosságon. Pontosabban gyilkosság-sorozaton, ami a közeli kastélyban szedi áldozatait.. Ha figyelmes voltál, láthattad, hogy 1566-ban járunk és Nostradamus is ebben az évben tért örök nyugovóra, így adott volt, hogy nem vele fogjuk végrehajtani a futkározást. Mivel gyermekei közül senki nincs kéznél, így Nostradamus egyik lányát, Madeleine-t veszi elő, hogy járjon utána a dolgoknak, ő pedig a háttérből segíteni fogja és vigyázni minden léptét.


Ezzel nem is lenne semmi baj, azonban azokban az időkben a nők eléggé el voltak nyomva és ebből már adott is az első probléma, amit elég hamar át lehet hidalni. Változzunk át férfivé (na de nem plasztikai műtéttel), aki jelen esetben a mi bátyánk lesz, Cesar. Az ő hasonmásává kellene átalakítani magunkat, ami első körben nem is lesz annyira egyszerű. Persze a ruhákat magunkra dobálni gyerekjáték, de amikor már főzőcskézni kell (rögtön a játék elején előkerül tehát az alkímia), kicsit meggyűlik a bajunk, de hamar megoldjuk ezt az akadályt is. Miért is kell főzőcskéznünk? Mivel egy testfestő krémre van szükségünk ahhoz, hogy a legtökéletesebb Cesar ikerré tudjunk változni. Ha ezzel megvagyunk indulhat is a móka tulajdonképpen, amely a közeli kastélyban fog gyökerezni.


Az elég vontatott indítás után, szépen lassan bontakozik ki előttünk a játék, bármennyire is vannak benne nehezebb fejtörők és elakadni sem nehéz, a figyelmet végig fenntartja a sztori, ami ha nem is annyira állejtően kidolgozott, ide elég. Ha már előkerültek a fejtörők. Először is azt kell mondanom, hogy nyomozók, szakácsok és asztrológusok előnyben, hiszen a feladatok nagy többsége ezen témakörökben fog elszörnyülködtetni minket. Adott néhány alap tárgy, ami mindig nálunk lesz, ezek a nagyító, egy toll, egy körző, egy olló, egy szike és egy csipesz, a többit pedig mindig szépen lassan kutakodva fel kell keresgélni. Sokszor belefullad ugyan a pixelvadászat idegesítő mámoraiba az alkotás, annyira nehéz dolgunk a legtöbb esetben mégsem lesz.

A gyilkosságokat ugye mindig megfontoltan körül kell járni, körülszaglászni, összeszedni a nyomokat, amik alapján szépen mindig kitisztul majd a kép. Ha mégis összezavarodnánk, akkor visszatérünk otthonunkba, ahol jó apánk eligazít minket. Az egyik legidegesítőbb fejtörők között nálam az asztrológiával kapcsolatos dolgok álltak, sokszor bolygók tologatásával kellett kiszámolni egyetlen születési dátumot, amivel leránthattuk a leplet a rejtély egy fontos mozzanatáról, de előkerült még az asztrológia egy láda kinyitásakor is például, hogy csak a legidegesítőbbeket mondjam. Néha úgy éreztem felesleges időhúzás a sok idegtépő feladvány és még többször az egyértelműségük sem volt teljesen tiszta.


Sokkal több olyan jópofa kis feladványt kellett volna adni, mint amikor például kenyeret sütöttünk a kovácsnak, vagy amikor a rúna ábécét kellett lefordítani értelmes nyelvre. Az asztrológia bármennyire is fontos volt Nostradamus életében, sokszor feleslegesnek és értelmetlenül nehéznek találtam egy kettőt. Főleg, hogy a fejlesztőcsapat egy másik játékát is nemrég sikerült górcső alá vennem (Dracula 3: Path Of The Dragon), még inkább erősödött bennem ez a nézőpont, hiszen ott ez annyira nem volt jellemző. Bár akadtak nehezebb fejtörők, az egész egy nagyon jó sztorira volt inkább kiélezve és ez egy picit hiányzik nekem a The Last Prophecy esetében.

Bármennyire is bántja kicsi szívünket a feladványok okozta bonyodalom, a kibontakozó sztori, amely bármely krimi regényben megállja a helyét, úgy gondolom kárpótol minket a megpróbáltatásokért. Bár a játék vége kicsit idegesítően absztrakt módon zárul le, főleg amikor kiderül, hogy egy olyan személy áll a dolgok hátterében, akire egyáltalán nem számítottunk. Lehet bennem van a hiba, de a befejezés túl gyerekesre sikeredett. Az egész történetet átitatja a komolyság és a gyilkosságok szele, a végén pedig egy... Most majdnem elárultam, játsszátok végig, szerintem ti is megdöbbentek majd. Elég összképromboló, akármilyen jól összekapcsolták a sztorival.

Még a bemutató elején szóba került, hogy Madeleine a főhősünk, aki Cesar ruhájába bújva végzi a nyomozásokat, mégis néha ki kell használni női szépségünket, hiszen kulcsfontosságú a sztori továbbhaladásához. Bár ilyen sokszor nem lesz, talán két alkalommal kellett átalakulni, ha jól emlékszem, mégis nagyon jó pofa ötletnek tartom és ezt többször is alkalmazhatták volna a fejlesztő urak. Arról már nem is beszélve, hogy papi gúnyát is ölthetünk, amikor a végén elszabadul a pokol, bár ez is csak egy pillanatnyi jópofaság, semmi több.


Ha kalandjáték, akkor elvárjuk a szép grafikát ugyebár... Ebből természetesen itt sem lesz hiány, mind nappali, mind éjszakai pompában megcsodálhatjuk majd az általunk bejárható kisvárost, ahol sajnos csak a palotát és kis házunkat nézhetjük meg belső nézetből is. Az utcák már-már vadnyugati kihaltságukkal elég kietlennek bizonyulnak, ezt jobban benépesíthették volna, mert sajnos azt kell mondjam, a csodálatos belső terek után szinte kínzás kimenni a városba és elszörnyülködni. Olyan érzésünk van, hogy rajtunk kívül itt más nem is él, de mivel ott nem fogunk órákat eltölteni, nem nevezném nagy negatívumnak. Sőt ezt ellensúlyozza rendesen a klasszikus 2D-s és 3D-s játékkal operáló grafika és a belső nézetben való mászkálás, ami ismét megmutatta, hogy igen ez még mindig megfelel a kalandjátékok és a játékosok elvárásainak is, nincs szükség semmilyen újításokra.

A nagy szomorúságom ismét a zene milyensége. Mit mondhatnék, az első percek után kikapcsoltam ezt az opciót, ugyanis egy az, hogy nem illik a korban ismert zenei irányzathoz, a másik meg az, hogy kevés is, ami lényegében most pozitív pont. A szinkronhangokkal túl sok bajom nem volt, egyedül szerencsétlen Nostradamus megszólalása volt egy kicsit nevetséges és egyáltalán nem odaillő, de bizonyára így akarták éreztetni, hogy már nincs sok hátra neki.

Az irányítással nem fogunk túl sokat bíbelődni, a klasszikus és bevált receptet alkamazzák itt is, semmi újítás szerencsére, az inventory mellett azonban nem haladhatok el szó nélkül. Szerintem egyszerűen fantasztikus, nagyon szépen kidolgozott és nagyon átlátható. Külön helyen van az alapfelszereltség, külön a felszedett tárgyak, a receptek, a feljegyzések, a beszédek, magyarul teljesen átlátható és korrektül kinéző az egész.


Összességében rendben van a játék, hiszen a negatívumokat ellensúlyozzák a pozitívumok. Egyetlen bánatom, hogy Nostradamus éltébe alig kaptunk bepillantást, sokkal nagyobb teret szenteltek a saját kútfőből származó sztorinak, ami alapból nem lenne baj, csak ha már egyszer a játék neve is a látnoké, akkor elvártuk volna, hogy jobban belefolyunk az életútjába. Aki szereti azon kalandjátékokat, amikben a fejtörők nagyobb hangsúlyt kapnak és az agyunkat is meg kell dolgoztatni egy kicsit hozzá, azok bátran nézzenek utána, csalódás kizárva. Végezetül pedig álljon itt Nostradamus sírfelirata, ami ismételten elég közel áll a játékhoz. "Itt nyugszik a híres Michel Nostradamus, az egyetlen földi halandó, akit az Úr méltónak ítélt arra, hogy a mai meg az eljövendő nemzedékek épülésére kiolvashassa az égitestek járásából, milyen jövő vár a világra. Meghalt Salonban, 1566. július 2-án. Élt hatvankét évet, hat hónapot és tizenkét napot. Vándor ki erre jársz, tiszteld hamvait, és ne zavard nyugalmát!"