Harvest Moon: Hero of Leaf Valley teszt

/>A Harvest Moon: Hero of Leaf Valley cím már elárulja számunkra, hogy hol leszünk, és kik leszünk mi tulajdonképpen. Igen, hősök leszünk, igazi megmentők, méghozzá Leaf Valley kis városkájában, mely települést a végzet fenyeget, a szívtelen, de annál dögösebb vezetővel megáldott Funland Corporation ugyanis arra készül, hogy lerombolja a nyugalmas helyet. Mi első körben kívülállóként kémleljük az eseményeket, ám nagyon gyorsan a tudomásunkra jut, hogy családunk farmja is a területen fekszik, és mint felbőszült oroszlán az ivadékát, úgy védelmezzük majd mi is kis tanyánkat, és vele együtt a várost. A cél elérésének érdekében gazdálkodnunk kell, állatokat tenyészteni, növényeket ültetni, bányában dolgozni, pénzt keresni, termelni, egyszóval igazi virtuális farmerként éldegélni. A történet alakulása teljes mértékben rajtunk áll, többféle befejezést csikarhatunk ki a sztoriból attól függően, hogy melyik utat látjuk a helyesnek. Lássuk azonban a konkrét teendőinket, hiszen egy farmvezető sohasem unatkozik!

Mi sem fogunk a játékban, ez garantált. Bár a monotónia nagyon hamar eluntathat minket a napi rutin ismétlése okán, azért megnyugtatnék mindenkit, rendkívül érdekes, illetve legalább ennyire összetett a Hero of Leaf Walley. Kezdő farmerként nagyjából azt sem tudjuk majd, hogy melyik a kapa és a kasza, sőt, képtelenek leszünk talán megkülönböztetni a krumplit a kukoricától, még akkor is, ha tudjuk, a tej bizony nem a dobozból, hanem a tehenekből származik. A program azonban szépen, nagyon fokozatosan vezet be minket az állattenyésztés, illetve a földművelés világába. Birtokunk két részből áll, az egyiken lakóházunk és egy kisebb szántó, míg a másikon egy kaszáló, illetve a szárnyasok, valamint a patások - tehenek, lovak - helyei vannak. Mikor birtokba vesszük a gazdaságot, a föld üres, az istállók szintén, a mi feladatunk lesz, hogy benépesítsünk mindent, fokról-fokra, lépésről-lépésre, a cél pedig, hogy egy önfenntartó farmot hozzunk létre, ezáltal pedig megvédjük ugye városkánkat, és mi legyünk a hősök.

A játék napokra és hónapokra bontva tálalja elénk a körökre osztott játékmenetet. Minden nap 24 órából, avagy így 24 percből áll, hogy miképpen használjuk ki, az a mi dolgunk. Fontos, hogy nem csak saját farmunkon közlekedhetünk - a játék egyébként hátsó nézetű, szabadon szaladgálhatunk mindenfelé teljes három dimenziós pompában -, hanem kimerészkedhetünk a városba, beszélgethetünk emberekkel, barátokat, esetenként barátnőket szerezhetünk, akikkel később összeboronálhatjuk életünket, és akár utódokat is nemzhetünk. Ezekből a kapcsolatokból később így tehát természetesen több is lehet. A városban rengeteg boltot találhatunk, amelyek akárcsak a valóságban, nyitvatartási renddel és szünnapokkal rendelkeznek. Minden egyes kereskedő egy-egy termékcsoportra van specializálódva, ami igaz az általuk tőlünk felvásárolt termékekre is. Lesz hely, ahol például csak szerszámokat tudunk venni, míg máshol kizárólag állatokat és nekik való ételt, orvosságot. Máshol élelmiszerboltot találunk, míg lesz, ahol csak meghúzhatjuk magunkat egy kellemes társaságban (értsd: kocsma is van).

Természetesen nem vagyunk mi gazdag gyerekek, csekély pénzmennyiséggel érkezünk Leaf Valley-ba, éppen ezért el kell mennünk dolgozni - aranyos minijátékok lesznek ezek többségében -, vagy gyűjtögetni, hiszen akárcsak a valóságban, itt sem osztanak semmit sem ingyen. Lehetőségünk lesz bányászni, főzőcskézni némi pénzmagért cserébe, de választhatjuk az egyszerűbb, ám lassabb utat is, ha elkezdünk például gyűjtögetni. A városka - amely egyébként inkább egy kis falu - tele lesz fákkal és erdőkkel, ahol gyümölcsöket, virágokat szedhetünk, de a tengerparton egy pecabot megvétele után horgászhatunk, vagy akár kagylókat is szedhetünk. Ezeket természetesen eladhatjuk majd - de meg is ehetjük őket -, és elkezdhetjük a pénzmegtakarítást, majd megvehetjük az első zöldségmagokat, amiket elvetve beindíthatjuk a gazdaságunk, vagy vásárolhatunk egy tojást, amit kikeltetve meglesz az első csirkénk. Természetesen vehetünk már kifejlett csibét is, annak borsos az ára, de később bocikkal és lovakkal is megtölthetjük istállónkat, attól függ, milyen ütemben tudjuk gyarapítani vagyonunkat. (Jogos kérdés: Hol vannak a cocák?) Hogy hol van az ember legjobb barátja? Nem kell aggódni, kutyus is van a játékban, de ezzel az állatkert teljesen kimerült!

#tv#

Legyünk azonban óvatosak, hiszen ez irányú tetteink felelősséggel is járnak. Ha elültetünk néhány növényt, azt minimum naponta meg kell öntöznünk, hiszen anélkül kiszárad. Ha veszünk egy bocit vagy tyúkot, azoknak biztosítani kell az élelmet, és ha csak egy nap is elmulasztjuk az etetést, annak akár komoly következményei is lehetnek. Ellenben ha jól csináljuk, akkor virágzó gazdaság alakulhat ki körülöttünk, így később már belőle élhetünk meg, például tojás, zöldségek vagy tej eladásával. Szerencsére a programozók nem tettek a játékba olyan komoly menedzselési rendszert, amely megerőltetné az agytekervényeinket, így maximum az emberi feledékenység, és az alkotás sokszínűsége lehet az egyetlen ellenfelünk benne. A Hero of Leaf Walley játékmenetének lényegén ugyanakkor át is futottunk. Természetesen rengeteg más apróság színesíti az élményt, így például a szerepjátékos elemek, a beszélgetések, a saját inventory rendszer, de említhetnénk a naptár folyamatos haladását, a különböző eseményeket, fesztiválokat, tehát az egész olyan, akárcsak a valóságban.

Az alkotás azonban hiába csattan ki a színektől, hiába vidám és gyerekesen elragadó teljes valójában, sajnos rendelkezik negatívumokkal. Számomra az egyik ilyen volt a túlzott összetettség. Bár az alapokat nagyon szépen elmagyarázza a program, kiszabadulva a városba gyakran képtelen voltam számon tartani, hogy merre kellene mennem, mit hol találok, vagy éppen az adott dolgot mivel érem el. Ezt csak kitartó és makacs játékban töltött órák után voltam képes megtanulni, ám akkorra már elő is jött a másik nagy ellenfél, a monotonitás. Sajnos az alkotást betöltve rengeteg a felesleges futkározás, a sok-sok jellemtelen beszélgetés, illetve olyan opció, amit könnyen egyszerűsíteni lehetett volna. A városka túlsó feléből például bármikor hazateleportálhatunk - igaz ilyenkor automatikusan ugrunk a következő napra -, ezt azonban mondjuk a farmról már nem tudjuk megtenni, így ha éppen a túlsó szeren található bányába szeretnénk eljutni, akkor kénytelenek vagyunk legyalogolni azt az unalmas egy-két percet.

Persze közben gyűjtögethetünk, beszélgethetünk, betérhetünk egy-egy boltba, de ha szorít a határidő, mert ugye ez fontos szerepet játszik a programban, akkor bizony kénytelenek leszünk csak előre, és mindig csak előre haladni. Minderre rátesz egy lapáttal, hogy egyik helyről a másikra érve folyamatosan töltöget a program. Leaf Valley ugyanis néhány képzeletbeli területre van felosztva - a térképen persze egy nagyként látjuk -, így ha otthonunktól szeretnénk eljutni például a kedves öreganyóhoz, aki mindig finomat főz, nagyjából négy töltő képernyőt kell átszenvednünk, holott a térkép szerint csak három területnyire lakik tőlünk. Pedig a játéktér nem olyan nagy, hogy ezt megindokolta volna, ugyanakkor legalább a látványra nem lehet túl sok panaszunk. Fent már elhintettem, hogy szép színes lesz az ábrázolás mód, amihez mindenképpen érdemes hozzátennünk, hogy enyhén a japán manga hagyományait őrzi a megvalósítás, avagy nagy szemű kockabocikra és bután felállóhajú főhősre kell számítanunk, aki szintén óriási pislákolókkal rendelkezik. Vajon mit szívhattak ezek?

A kinézettel tehát tulajdonképpen nincs probléma, csak az, hogy átlagos, illetve kicsit csiszolatlan, ami elmondható a zenékről is. Elsősorban az említett kultúrából származó játékokra hajazó hanghatások csendülnek fel a háttérben, engem kifejezetten idegesítettek ezek, bár, hogy fülbemászó dallamok, ahhoz nem is férhet kétség. A szinkronok hiányát pedig én továbbra is blaszfémiának veszem, hiszem azt hihetjük, hogy a tág pupilláig szívott emberkék már beszélni sem tudnak. Mindemellett ezek lényegtelen dolgok, hiszen a feljebb felvázolt játékmenet képes feledtetni a hibákat. Aranyos, tartalmas, jól összerakott, és nem utolsó sorban tartalmas játék született a Harvest Moon: Hero of Leaf Valley képében, amelyet nem csak azoknak lehet ajánlani, akik ismerik a sorozat korábbi darabjait, lévén azok behatóbb tanulmányozása nélkül is képes szórakoztatni az késztermék. Ha te is erre vágysz, vagy csak kíváncsi vagy, milyen lehet egy virtuális gazdaságot vezetni, akkor meg is találtad a neked valót. Nem hiánytalan, de azért rendben van...