Forza Motorsport 3 teszt

/>Az Xbox 360 megjelenésekor szinte nyitócímként érkezett a Forza Motorsport második része, amely már látványvilágában is igazi nextgen játéknak számított. A produktum programozásával párhuzamosan fejlesztették az Xbox vezeték nélküli kormányát, így a Forza 2 száz százalékig kihasználta a perifériában rejlő lehetőségeket. Az autók száma háromszáz fölé szökött, nem számítva a Live-ról letölthető gépkocsikat, amivel a játék lett a konzol egyik legnagyobb gépparkkal rendelkező szimulátora. A törésmodellt is megváltoztatták, és állítani is lehetett a sérülések hatását, így azok is könnyen beleszerethettek a Forza 2-be, akik éppen az előző rész realisztikus irányítása és a törések miatt megváltozott kontrollálhatósága miatt kerülték el a játékot.


A Forza harmadik részével szemben éppen ezért voltak nagyok az elvárások, de a Turn 10 csapata tudott új dolgokat adni a már bevált formulához. Az első meglepetés akkor érhet minket, amikor kinyitjuk a DVD tokot: a játék ugyanis nem egy, hanem két lemezen terpeszkedik el. A második lemez használata nem kötelező, a Forza 3 lényege ugyanis az első diszken található. A kettes számú DVD-t azonban érdemes a merevlemezre installálni, hiszen pár új pályával, valamint közel száz autóval gazdagítja a játékot, amivel a gépek száma eléri a négyszázat. Az egyetlen probléma, hogy mindez két gigabyte-nyi helyet foglal, így azok, akik egyáltalán nem, vagy csak szűk tárolókapacitású winchesterrel rendelkeznek, most szívhatják a fogukat.

A harmadik epizódban is megjelentek olyan dolgok, amiket az előző részekben még nem láthattunk. Az autók immáron fel tudnak borulni, ami nem csak jól néz ki, hanem realisztikusabbá is teszik a játékélményt. A legnagyobb újdonság kétség kívül a rewind funkció megjelenése, amit már láthattunk ugyan más játékban, ebben a sorozatban azonban még nem. Lényege, hogyha elrontunk valamit, akkor vissza tudjuk pörgetni az időt egy tetszőleges pontig, így könnyedén korrigálhatjuk hibánkat. Ezzel egy kicsit arcade-osabbnak tűnhet a játék, azonban bizonyos nehézségi szinteken a rewind nem használható. A mesterséges intelligencia is tuningolva lett, sokkal gyakrabban hibáznak a gép által vezérelt járgányok, mint eddig. Különösen akkor igaz ez, ha nyomás alatt vannak, nagyon rájuk megyünk, vagy beszorulnak két autó közé.


Ha már a tuning szót megemlítettem, akkor kitérnék arra is, hogy az autókon is jóval több mindent lehet állítgatni, mint eddig. Aki nem játszott még a Forzával, és mondjuk az NFS szériához van szokva, az a Tuning almenübe belépve valószínűleg sokkos állapotba kerül, elsőre ugyanis kifejezetten átláthatatlannak tűnik az egész. Érdemes azonban eltölteni itt egy kis időt, a megfelelően beállított autókkal sokkal jobb esélyeink vannak az ellenfelekkel szemben. Megjelent a quick upgrade funkció, amivel lényegesen leegyszerűsödhet a dolgunk, ám ha igazán kiválóvá akarjuk változtatni vasparipáinkat, akkor érdemes nekünk beállítani minden apró dolgot. És ez nem csupán az alkatrészekre értendő.

A Forza 2 legérdekesebb része kétséget kizáróan az autók kézzel festése volt. Bár maga a rendszer kissé nehézkésen kezelhető, a különféle formákból szinte bármilyen képet létre lehetett hozni, legyen szó versenyzászló-mintáról, vagy éppen Yoda mesterről. A harmadik részben is megtalálhatjuk ezt a kiváló módozatot, azonban legnagyobb meglepetésemre a legkevésbé sem felhasználóbarát kezelőfelület nagyjából a régi maradt. Éppen ezért csak a legtürelmesebbek lesznek képesek arra, hogy bármit ráfessenek autóikra, amit kitalálnak. Az általunk elképzelt képek megalkotása embert próbáló, időigényes feladat, de hosszú távon megérheti, mert a megfestett mintákat Live-on igen szép summákért lehet eladni, így a hobbifestők rengeteg virtuális bankót kereshetnek munkáikkal.


És ha már a Live-nál tartunk, akkor kitérnék az online versenyekre, hiszen az előző rész nem véletlenül volt a legnépszerűbb autós játék az Xbox Live rendszerén. Maximum 8 játékos száguldhat a célvonal irányába, mindez anélkül, hogy a framerate különösebben megszenvedné, és laggolással is csak a legritkább esetekben találkozhatunk. Ha mi indítunk játékot, akkor több tucatnyi dolgot állíthatunk be, kötelezően kikapcsoltathatjuk a vezetés-rásegítéseket a verseny minden résztvevőjével, sőt még a nézetet is mi szabhatjuk meg (pl. mindenki csak belső nézetből vezethet). Az itt megnyert pénzek teljes egészében hozzáíródnak a számlánkhoz, így az online versenyekkel is hatalmas összegeket szerezhetünk. Aki még nem próbálta neten a játékot, az tegyen vele egy próbát, pár kör után nem lehet majd elrángatni a kontroller/kormány elől.

Külön érdemes megemlíteni a ranglistákat, hiszen sok játékos arra hajt, hogy minél magasabb helyen végezzen. A pontszámok rengeteg dologtól függnek, a legjobban azonban a különféle vezetés-rásegítések befolyásolják. Ha kikapcsoljuk az autó-fékezést, máris kétszer annyi pontot érhetünk el, mintha be lenne kapcsolva. Minél realisztikusabbra van állítva a játék nehézsége, annál nagyobb szorzókat kapunk, így csak a legprofibbaknak van esélyük arra, hogy az első száz között láthassák a nevüket.


A prezentáció lenyűgöző, az autók majdnem tízszer annyi poligonból állnak, mint az előző rész gépei. Szinte már úgy érezni, hogy valódi TV közvetítést nézünk egy versenyről, a sportkocsik szinte lemásznak a képernyőről, annyira élethűek. Az NFS: Shift-el szemben ezúttal a pályák kidolgozottsága is a maximumot nyújtja, gyakran vigyázni kell hogy tényleg az utat nézzük, mert annyira stílusos helyeken száguldozunk, hogy az ember akarva-akaratlanul is a tájat bámulja. Érdemes a visszajátszások alatt megállni fényképeket készíteni: ha sikerül a tonnányi beállítással egy jó képet csinálni, akkor a fotó már tényleg olyan, ami akár egy magazinba is bekerülhetne, és az égvilágon senkinek nem tűnne fel, hogy egy játékból lett kiollózva. A vizualitás mellé remek hangok és zenék párosulnak, az első rész semmitmondó muzsikáival szemben itt igazi adrenalin-pumpáló dallamok csendülnek fel, mindenféle stílusban. Alattuk pedig úgy duruzsolnak az autók motorjai, mintha egy Forma-1-es közvetítést néznénk élőben.

Pár apróbb gond van csak a játékkal, az egyik az szubjektív ugyan, de a menürendszer nekem egy kicsit túlságosan is letisztult, igaz, így legalább átláthatóra sikerült. A másik probléma, hogy bizonyos nehézségi szint alatt a gép néha igen ostoba dolgokat művel: szinte fékezés nélkül hajt bele hajtűkanyarokba, elfelejt kanyarodni, vagy olyan helyzeteket vállal be, amiket nem kéne (pl. nem fér el két autó között, de azért megpróbálja). További probléma, hogy a pompás grafikának ára van: egy versenyben maximum 8 autó vehet csak részt az egyjátékos módban is, ami néha kevésnek tűnhet.


A Forza Motorsport 3 az autó-szimulátorok egyik legkiemelkedőbb darabja, köröket ver rá az előző részre, ami nagyon nagy szó, hiszen a második rész is a tökéletesség határát súrolta. A sorozat eljutott arra a szintre, hogy nem azt hasonlítgatják más játékokhoz, hanem más játékokat hasonlítgatnak hozzá. Bár rengeteg autós játék van jelenleg is a piacon, mégis mindenkinek kötelező vétel, aki szereti ezt a stílust. Kitűnő szórakozást nyújt kezdőknek, amatőröknek és profiknak egyaránt, ami miatt hosszú ideig ki fog tűnni kortársai közül, tegyük hozzá, megérdemelten. A közeljövőben rengeteg letölthető tartalommal is gazdagodni fog a Forza 3, így kevés az esély arra, hogy egyhamar ráununk a verseny ritmusára.