Nem tudom, mennyire emlékeztek egy olyan játékra hogy Bard's tale? Nem egy mostani darab, simán lehet hogy tíz évvel ezelőtt adták. Önmagába véve egy semmi különös hackslash darab volt, mindössze egy tényező emelte az átlag fölé, ami pedig a hasfalszaggató humor volt. No, a most tesztelt Deadpoolnál nagyon hasonló szituációba keveredtem, ugyanis maga a progi simán a középrossz kategóriáat erősíti, viszont amióta beraktam az Xboxba, megállás nélkül hullanak a könnyeim, sőt, néha sakál módjára fel is visítottam!
De ne rohanjunk ennyire előre, vizsgáljuk meg egy picit közelebbről ezt a piros kezeslábast viselő macskajancsit, aki talán ismerős lehet a bűn rossz Wolverine Origins című mozifilmből Hősünk polgári neve Wade Wilson, foglalkozását tekintve profi zsoldos és bérgyilkos, mentális státusza azonban finoman szólva is labilis. Ha jól emlékszem, az 1991-ben kiadott Új mutánsok egyik részében debütált, tehát nincs olyan illusztris múltja mint sok más hősnek. Eredetileg ő is annak a katonia programnak volt része, mint Wolverine, nem is meglepő hogy a képességeik is hasonlítanak.
Benne hagytam a tisztítórongyot?
Persze már nyolcmillió spin-off meg egyéb rész jelent meg képregény formában, így nagyon nehéz összefoglalni az ő karakterét, de talán a regenerálódás és az őrültsége emelhető ki, illetve az, hogy dumál. Egyfolytában és megállás nélkül, ráadásul olyan hülyeségeket, hogy szem nem marad szárazon tőle, azt garantálom! Szóval adott egy ilyen fura fiú, de a High Moon Studios-nál úgy gondolták, hogy simán elbír egy játékot is a DP franchise, ha már úgy is készülődik az egész estés mozi is Ryan Reynoldsal a főszerepben. Azonban ahogy az értékelőben látjátok, nem igazán jött össze ez a stúdiónak, de lássuk inkább a részleteket.
Csak ekkora az enyém. Azért piszkálok másokat mert kisebbségi érzéseim vannak. NEM!
Új játék indításánál olyan túl sok opciónk nincsen a Challenges menüponton kívül, ezért bökjünk is rá a New Game feliratra. Itt meg is kell álnom egy pillanatra, ugyanis már a kezdőképernyőn szembesülünk a stuff legjobb részével, a nagyon vaskos poénokkal. Deadpool a kedvenc karosszékében terpeszkedik, néha megvakarja a férfiasságát, nem éppen irodalmi módon, vagy megkopogtatja a kamerát és megkérdez minket, hogy itt nálunk vannak-e jó csajok, hogy aztán a monológ végén megnyomjon egy gombot, és Terminátor módjára eltűnjön a képernyőről, feltartott hüvelyk ujjal.
Én már itt sírtam, de a játék egyik legélvezetesebb húsz perce csak ez után jött: megkaptuk hősünk irányítását a lakásában. Ez gyakorlatilag egy tutorial rész, de fél órát simán el tudunk itt bíbelődni, amit mindenkinek erősen ajánlok, mert így tudunk a program debilségére kellő módon ráhangolódni. Ne legyünk lusták, próbáljunk ki mindent az apartmanban, garantálom a heveny kacagást eközben.
Nem tanított meg anyád normális taslit adni? Így kell.
A történettel is megismerkedünk közben, ami igazából annyiból áll, hogy Deadpool rettenetes módon unatkozik, ezért akar egy saját videójátékot. Fel is hívja a HMS főnökét, aki először meglehetősen elutasító, viszont némi közjáték után beadja a derekát, igaz, hogy közben valószínűleg csődbe viszi a céget, de Deadpoolért mindent! Meg is kapjuk az első feladatunkat, likvidálni kell egy tv mogult, hogy aztán egy kicsivel később jól összekuszálódjanak a szálak. A történettől ne várjunk semmit, hiszen az anyag semmilyen szinten sem tudja magát egy percig komolyan venni, de pont ez a jó benne. Ahogy haladunk előre, természetesen csatlakoznak hozzánk újabb hősök, mint például Cable és Wolverine, de azért csekkoljuk le a biográfiájukat a menüben, az se lesz egyszerű kör!
Ezt az Amerikai ninja 5-ben láttam.
Oké, nagyjából eddig tartottak a pozitívumok, lássuk akkor hogy hol is vérzik el az anyag. Kezdjük talán a legszembetűnőbb résszel, a grafikával. Én értem, hogy alapjába véve máson volt itt a hangsúly, de azért egy picit megerültetthették volna magukat a fejlesztők, mivel olyan közepesen retek minden. A helyszínekben nulla élet van, rettenetesen sok az ismétlődő elem, az alacsony felbontású textúra, a programhibák és még sorolhatnám, de azt hiszem elég, ha megnézitek a képeket. A karakterek amúgy nem lennének rosszak, de a sivár, ingerszegény környezet teljesen hazavágja az egészet, kár is több szót vesztegetni erre. Ha még nem mondtam volna, maga a játék amúgy egy külső nézetet használó, kaszabolós ? lövöldözős történet, sokat építve a neves elődöktől.
Ne veszítsd el a fejed!
Ez mondjuk még akár jól is hangzik, viszont sajnos itt is elég gyatra let a megvalósítás! Hiába tudunk egy rakás kardot meg puskát megnyitni, fejleszteni több lépcsőben, ha amúgy elég rátenyerelni az alap kombóra és egy gagyi button mash szintjére lesüllyedni. Pontosítok, mert a kardozás még cask a helyén van, de a lőfegyverek, na, azok igazán viccesek lettek, mert rajta kell hagyni a célkeresztet az ellenségeken pár másodpercig hogy befogjuk őket, viszont a legkisebb mozdulatra is elugrik a célkereszt. Lesz majd pár ügyességi rész is, de ezeket kellett volna totálisan elfelejteni, mivel az ugrás gombra nem azonnal reagál hősünk, valamint a kamera sincs túl sokszor a helyzet magaslatán.
Apppááám, szikrákat hány a szemem!!!
Említettem a fejlődés opcióját is, azonban itt semi újat nem találunk, a katonákból kivert különböző színű érmékkel tápolhatjuk magunkat. Az életerőnk amúgy magától regenerálódik vissza, nincs semmilyen pack a játékban amit nagyon fel tudnánk használni. Akadnak fő és mini bossok is, de sajnos itt sem sikerült semi változatosat összehozni, abszolút felejthető mind sajna. Hogy valami jót is mondjak azért, a szinkronhangok zseniálisak lettek, valamint a zenék sem rosszak.
Fingottam. Bocsi.
A tartalom amúgy rendben van, olyan nyolc órát simán el lehet szórakozni az anyaggal, plusz ott vannak ugye a különböző extra kihívások is, viszont azt garantálom, hogy senki sem fog még egyszer nekiugrani a stuffnak magasabb nehézségi szinten, mivel gyakorlatilag azért a poénok nagyobbik része is cask egyszer üt. Ja, remélem azt mondanom sem kell, hogy valamennyi angol tudás szükségeltetik ezen viccek megértéséhez, ráadásul elég hadarósan beszél hősünk, szóval ha nem rendelkezel legalább alap szintű angollal, bele se kezdj a játékba!
A programot rettenetesen nehéz értékelni, mert ha objektíven nézzük, sajnos nem ér többet négy, esetleg öt pontnál, mivel a grafika kis túlzással előző generációs, a játékmenet szintén, ráadásul túl sok kihívás sincs benne. Viszont ha tudsz angolul, komolyan mondom, legalább egyszer végig kell játszanod, sírnod és zokognod az egészet, mivel szerintem az utóbbi idők egyik, ha nem a legviccesebb programja!
