Az eredetileg Xbox One nyitócímként érkező Dead Rising 3 PC-s verziója közel tíz hónapot késett az eredeti megjelenéshez képest, ami nekünk játékosoknak csupa jó dologgal szolgál. A játék számítógépes portja megkapta az Apocalypse Edition alcímet, mégpedig azért mert minden földi jóval telezsúfolta a kiadó, így bekerült az összes eddig megjelent DLC és a grafikán is javítottak. A csavar a dologban csak annyi, hogy az átlagoshoz képest roppant erős gép kell a normális futtatáshoz, egyébként időnként komoly lassított felvételekben lehet része annak, aki az ajánlott gépigénnyel nem rendelkezik. A preview verzió idején 38Gb adatot akart a Steam leszippantani, később ez lecsökkent 25Gb-ra. Indokot nem kerestünk a dologra, a lényeg, hogy nagyjából 25-30 Gb maga a stuff.
Karakterünk, Nick Ramos és néhány túlélő számára nagyjából 6 nap áll rendelkezésére, hogy kijusson a súlyosan fertőzött Los Perdidos városából, utána a város egy szimpla szőnyegbombázással lesz megtisztítva. Mondanom sem kell, a zombik nagyjából tízezerszer annyian vannak, mint a még nem fertőzöttek, így viszonylag kiegyenlítetlen a küzdelem. Ezt némileg ellensúlyozandó persze a (khmmm…) kóborlók nem igazán okosak és – nagyrészt – fegyverük sincs, velünk ellentétben, akik viszont a lehető legszélesebb repertoárból válogathatunk, úgy mint: szemeteszsák, partvis, szögbelövő, szék, autó kipufogó, tégla – és még milliónyi cucc, na és persze ezek kombinációja.

Hiszen nem kell végig egy deszkával kaszabolni a szakadt fickókat, Nickben autószerelő létére ugyanis egy igazi mérnök veszett el, így az utcán véletlenszerűen elhagyott (WAIT. WHAT?) leírások alapján könnyedén eszkábálhatunk magunknak extra fegyvereket, két alapcucc összeszerelésével. MacGyver módjára némi szigszalaggal, kötözővel pillanatok alatt létrehozható sokkoló, szikékkel megpakolt boxer és még rengeteg nyalánkság, a sor szinte végtelen, még ágyékra köthető lángszóró is a kínálat részét képezi.
A fegyverarzenál tehát gyakorlatilag kifogyhatatlan, bár a felvett tárgyak általában nem túl sok csapkodásra adnak lehetőséget, viszonylag hamar elfogy az erejük, ami után Nick egyszerűen eldobja azt és a következő fegyverre vált automatikusan. Találunk a pályákon még élelmet, sört, bort, na meg vizet is, amivel folyamatosan visszatölthetjük életerőnket. Erre szükség is lesz, ha nem casual módban játszik valaki, a kis emberevő nem emberek szeretik megízlelni a húsunkat alapesetben egyébként akár szexinek is kinéző ölelés kíséretében, amikor is lágyan átkarolják testünket és belefúrják hiányos arcukat szépívű nyakunkba.

Időről időre társakat is kapunk magunk mellé, hiszen azért vannak néhányan akik meghúzták magukat itt ott. Az NPC-k elég jól harcolnak, de maguktól fel nem vennének például egy pisztolyt, azt nekünk kell szerezni és odaadni nekik. Egyébként mintha náluk nem fogyna el a lőszer, de lehet hogy csak rosszul érzékeltem ezt a nagy darálásban. Helyenként kisebb küldetéseket is kapunk, természetesen nem kell nagy dolgokra gondolni általában a juss el A-ból B-be verzióban kifullad a dolog. Viszont mivel elég sok PP-vel növeli a teljesítményünket, érdemes ezekbe beleölni egy kis plusz időt.
A játék során egyébként ennyi a dolgunk: chapterenként a kiindulási pontból eljutni az érkezési pontba. Minden kivégzett zombi tapasztalati pontot jelent számunkra, amelyek folyamatos gyűjtésével egyre több lehetőség nyílik meg számunkra, hiszen ezek segítségével lépünk szintet. Minden szintlépésnél képezhető valami Nick-en, nagyobb sebzést viseljen el, több NPC társulhasson mellé, vagy épp egy ütésünk nagyobb sebzést érjen.

Járművekben sem szűkölködik egyébként a játék, a motortól kezdve a különböző általános autókon át, a SUV-ok, luxusautók, teherautók és a különféle építkezéseken használt gépek is használhatók. Persze ezekkel gyorsan végig lehet darálni a pályát, de egy idő után a motor feladja a küzdelmet és robbanás formájában tisztítja tovább a terepet előttünk, ilyenkor ajánlott kiugrani még a detonáció előtt, ha nem akarunk társulni halott barátainkhoz.
Nick öltözködése már-már Sims-i magasságokba emelhető, persze a Dead Rising 3-ra általánosságban jellemző őrültségekkel van itt is dolgunk, hiszen a szuperhős jelmez, a legó- vagy épp bikafej nem igazán az általános öltözködésben megtalálható kiegészítő, legalábbis egy Operabál dresscode-jában biztosan nem ez szerepel. Sok értelme nincs az öltözködésnek, nem nyújt védelmet egyik kiegészítő sem, de baromi jól mutat az élőhalott hordákban egy kamuszupermen.

Amint fentebb említettem, a játékba belepakolták az összes eddig megjelent DLC-t, amivel az egyébként sem alacsony, nagyjából két munkanapnyi játékidő drasztikusan tovább nő. A különböző módokkal a játék nehezíthető, nem csak casual, hanem hardcore vagy időre teljesítendő verzió is választható. Ez utóbbinál számít egyedül az hogy hat nap múlva a földdel teszi egyenlővé a várost a katonaság, itt valóban igyekezni kell, nem ez lesz a lootolók kedvenc nehézségi fokozata.
A Dead Rising 3-ban helyet kapott egy elég jól sikerült multiplayer rész is, ami nagyon ügyesen matchmakinggel, hiszen láthatóan nem csak arra figyel, hogy például egy casual ne egy hardcore-al kerüljön egy csapatba, hanem arra is, hogy kinek mennyi tapasztalati pontja van. Az erőviszonyok általában jól kiegyensúlyozottak így nem lesz gond hogy egy csapatban valaki főnökösködni akar, úgysem tud, mert egy szinten van a másik gamerrel.

A multiplayer határozottan élvezetes, nincsenek hosszadalmas töltési idők, ha sikerül valakit találni akivel megvan az összhang, akkor pedig szédületes sebességgel lehet növelni a killjeink számát.

És akkor érkezzen némi feketeleves is: szerkesztőségi gépeinken komoly bugok mutatkoztak, amelyek elméletileg ilyen formában másnál nem tűntek fel – legalábbis a kiadóval történt egyeztetésekből ez derül ki. Ezek közül a legfontosabb, hogy nálunk a játék képtelen volt menteni az aktuális állást, így egyhuzamban maximum az ötödik chapterig jutottam el egyszerre, majd legközelebb újra a legelső pályáról kellett kezdenem. Hogy a furcsa szituáció még furcsább legyen, a megszerzett killjeim egy része elveszett, de egy része megmaradt, abszolút random módon.

Az elért teljesítmények is megmaradtak természetesen, viszont mentett állás sehol, sem az automatikus mentés, sem a manuális mentés nem található. Persze megoldottam volna úgy hogy játék pause pár óra után, majd újra folytatom, de sajnos szintén random módon a játék kidobált. Nem azért mentem csak az ötödik chapterig mert arra volt időm, hanem a játék egyszerűen megszakadt.

Reméltem, hogy a DLC-kkel más a helyzet, de nem, a jelenség ott is fennállt, sőt a legrosszabb az egészben az hogy a multiplayer módban sincs ez másként. Időről időre a legnagyobb akciók kellős közepén megszakad az online móka, ami azért egy idő után elég frusztráló és idegesítő.

A cikk megírásáig – bár a Capcom és a hazai forgalmazó is nagyon segítőkész volt – nem sikerült megoldást találni a problémára. Fontos megjegyezni, hogy a visszajelzések szerint ez a hiba nem általános, bár nem bugmentes a játék, ez a fajta probléma másnál nem bukkant fel így.

Aki hasonló konfigurációval rendelkezik, mint a cikk végén taláható, kérjük jelezze nekünk, hogy nála voltak-e hasonló problémák!

Kis kitérőm után objektíven értékelem a játékot, hiszen tudni kell, hogy a tesztelésre egy preview / review kombináció állt rendelkezésre, nem a végleges játék.

Grafikában megugrották a fejlesztők, amit meg kellett, igazi PC-s látványvilágot kapunk, nincs az élmény az Xbox One verzió korlátai közé szorítva, rengeteg zombi, brutális mennyiségű fegyver, tárgyak, rengeteg küldetés, gyakorlatilag töltésmentesen, persze csak a megkívánt gépigény esetén, alacsonyabb kiépítésben többen beszámoltak esetleges szaggatásokról, bár nem zavaró dolgokról van szó, csak időnként felbukkanó jelenségről.

A játék 30fps-re van belőve, ez az elméleti maximum, azonban a kiadó elárulta hogy van lehetőség magasabbra húzni a játékot, aminek mikéntje biztosan hamarosan nyilvánosságra is kerül néhány modder jóvoltából. A titkos receptet mi nem árulhatjuk el, ezért maradjunk a 30fps-nél. Szaggatás, döccenés nem volt a tesztgépben dübörgő nVidia GTX780 esetén, azonban AMD kártyák tulajdonosainál vannak még kisebb akadások. Ez nagy valószínűséggel meg fog szűnni a következő AMD driver érkezésekor.

Hangban azt kapjuk amit egy zombijátéktól elvárhat az ember, hörgés, hörgés és megint csak hörgés. Az atmoszféra adott, egy jó fülesen kellően ijesztő tud lenni egy hátulról ránk rontó élőhalott. A fegyverek, tárgyak hangja is nagyszerű, a baseball ütő tipikus hangja tökéletesen visszaköszön egy kóborló fejen csapásakor.

Hangulatban sok negatívumot nem lehet felhozni, talán csak a monotonitás, ami egy idő után ráül a játékra, ezt viszont feledtetik velünk a miniküldetések, vagy a lootvadászat. Az Xbox One kontrolleres vezérlését nagyszerűen átültették a tipikus WASD-egér kombóra, a szokásos PC-s irányítással egyszerűen megy a kaszabolás.
Összességében bátran kijelenthető, hogy a PC-s Dead Rising 3-ra megérte várni, többet kapunk és azt is jobban, szebben. A multiplayer miatt gyakorlatilag végtelen játékidőnk van, változatosan, de a DLC-knek hála az alapjátékon felül is sok órát tudunk a single módba is tenni. Zombihentelőknek kötelező darab!

A teszt során nVidia GTX 780 videókártyát és 16GB Kingston HyperX Beast memóriát használtunk, ASUS Maximus VI Hero alaplappal, Cooler Master HAF XB házba szerelve – Windows 8.1 rendszeren.