Már sokan, sokszor és sok helyen feltették a kérdést: Miért nem kirobbanóan sikeresek az exkluzívként beharangozott - példának okáért említsük az Uncharted 2-őt - alkotások? Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az eladások nem voltak rosszak, és minden bizonnyal a projektbe áldozott pénz megtérült, de a tavalyi évben néhány játék tarolt.
Mindebben az a furcsa, hogy piedesztálra emelték ezeket az egyplatformos címeket még a legkritikusabb szakírók is, de ez sem volt elég ahhoz, hogy kirobbanó eredményeket érhessenek el.
Michael Pachter elemző sem érti, hogy miért szerepelnek más produktumokhoz képest ilyen csekély eladásszámmal, legalábbis ezt nyilatkozta közel két hónapja. A felmérések és a különféle eladási adatok azonban megmutatták, a helyzet miértjét. Egy amerikai felmérésben megkérdeztek véletlenszerűen 1000 konzollal rendelkező tulajdonost arról, hogy említsenek meg három játékot a kedvencük közül. Tipikusan a nagy multiplatform címeket (Halo sorozat, Gears of War, Call of Duty, GTA) jelölték meg sokan, de számos sportjátékot is bevettek a képzeletbeli toplistájukra az emberek.
Ez akár Magyarországon is megtörténhetett volna, bár itt ilyen felmérés nem készült, de a havi és az éves játékszoftver-eladási lista sokat elárul a hazai játéktrendekről. Szinte mindenki tudja, hogy itthon a FIFA10 vitt el mindent, pár hónap után többet adtak el belőle, mint az összes többiből egy év alatt. Bár hasonlóan jól alakult anno a Sims 3 eladásai. Mi ezeknek az adatoknak a konklúziója? Az, hogy elérkeztünk ahhoz, hogy konzolon játszani is divat legyen. Egy ideje még azon imádkozott minden valamirevaló hardcore gamer, hogy találjon egy olyan barátnőt - aki ugye százszor ritkább, mint a fehér holló - aki hasonlóan szereti nyomkodni a gombokat minél többet. Most minden második lánynak az a legnagyobb dilemma az életében, hogy piros vagy rózsaszín nyakörvet vegyen virtuális kutyájának. Változik a réteg, a korosztály, s ezzel együtt az igények is.
Bár minden kiadó és disztribútor azt mondja, hogy egyes alkotásokat már magáért a címért megveszik, mégis megjelenésük előtt (és közben) hatalmas promóciós löketet kapnak. Amelyek pedig csendesen, nagyobb csinnadratta nélkül kerülnek ki a boltok polcaira, azoknak csak akkor van esélyük, ha valóban korszakalkotóak, így szájhagyomány útján marad fenn nevük a konzolos történelemben?
Amúgy így igaz, egy adott platformra dolgozni egyrészt olcsóbb, másrészt annak az egy konzolnak ki lehet használni a maximális tudását. Jó példa az uncharted 2, hiszen az egyik legszebb játék ps3-on, ha viszont multiplatform fejlesztés lett volna, akkor sokkal csúnyább lenne, hiszen a legtöbb multiplatform játékban minimális eltérések vannak grafikailag a különféle gépeken. Ha xbox-ra és ps3-ra is fejlesztették volna az U2-t, akkor kevesebb idő lett volna arra, hogy a PS3 technikai erejét megfelelően kihasználják, továbbá a multiplatform játékok java része az xbox-os verzión alapul, mert a fejlesztői környezet sokkal egyszerűbben kezelhetö (hiszen mégiscsak közel áll a PC-khez)és közben az elkészült dolgokat portolják PS3-ra - ergó nem arra fejlesztik konkrétan. Persze ez csak magánvélemény 
