Könnyen belátható, hogy a maximálisan a hálózatra kapcsolható számítógépek száma 255*255*255*255, azaz 2^32 darab. Ha az internet fejlődése a jelenlegi ütemben folytatódik, ezek a címek már 2005-re elfogynak.

A felhasználható IP-címek földrajzi eloszlása nagyon egyenlőtlen. A legtöbb az USA-ban, az internet szülőhazájában marad – az összes cím kétharmadát amerikai vállalatok vásárolták meg. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb internetszolgáltatója, a Level Three Communications több IP-címmel rendelkezik, mint egész Ázsia együttvéve. Kínának mindössze 22 millió jutott, miközben az ország lakossága 1,3 milliárd fő.

Az IPv4-re nehezedő nyomás egyre nagyobb. Ennek egyik legfőbb oka a mindig hálózatra kapcsolt eszközök számának növekedése. Jelenleg bevett szokás az internetszolgáltatóknál, hogy az internetre csatlakozó számítógép egy ideiglenes IP-t kap, és a hálózatból való kijelentkezés után ezt a címet majd egy másik gépnek osztják ki. Azonban az új 3G rendszerek elterjedésével minden eszköznek egyedi, statikus IP-címre lesz szüksége.

Ezért van szükség a 128 bites IPv6-ra való átállásra. A kiosztható címmennyiség ezáltal egy kimondhatatlan nagyságrend, 3.4×10^36 darab lesz. Csak összehasonlításul: a Szahara minden homokszeméhez kioszthatnánk egy IP-címet, és még maradna is. Azonban az IPv6 előnye nem csak a címtartomány növekedésében rejlik: az új rendszer sokkal megbízhatóbb és biztonságosabb lesz a jelenleginél.

Jelenleg már majdnem minden rendszeren elérhető az IPv6, kezdve az IBM féle AIX-tól a Novell NetWare-n, Sun Solarison keresztül a Linux-ig. A fejlődés gátját eddig a Microsoft jelentette, de a Service Pack 1 óta végre a Windows XP részét is képezi az új protokoll. A tervek szerint az év végén indul Kínában a Hitachi új internetszolgáltatása, így ez a cég oszthat ki a világon elsőként IPv6 címeket.