Hogy egy klasszikussal éljek rögtön így az elején: Minden, ami sárkányos, az jöhet, viszont az újra kiadott, hádésített, DLC-s dolgok, na, azok nem. Sokszor és sok helyen kifejtettem már az utóbbi paraméterekkel a gondomat, mivel nem szeretem, ha a kiadók gyagyának néznek, ebbe nem is mennék bele. De hogy végre az érdemi részét is elkezdjem az írásnak, tegye fel a kezét, aki próbálta már a Dragon’s Dogma-t? Senki? És aki a Dark Arisen-t? A kérdés költői, hiszen akkor elvben nem is érdekes számotokra a cikk, tehát ezt a bekezdést sem olvassátok. Bocsánat, megint elkalandoztam egy kicsit, most már tényleg belekezdek. Tehát, itt volt ez a DD nevű, sárkányos-nagyon nyitott, világos fentezi akció-rpg. Úgy igazán semmi extra nem volt benne, de az tény, hogy kellemesen össze volt rakva, szerették is az emberek, korrekt számokat produkált.
Viszont gondolt egyet az élelmes fejlesztő brigád és kiadó, hogy csináljunk pár újdonságot, adjunk hozzá egy új térképet és adjuk ki újra az egészet, teljes áron, valami nagyon jól csengő alcímmel. Ez lenne tehát a Dragon’s Dogma: Dark Arisen, ami egy furcsa jószág. Egyrészről hatalmas lehúzás, mivel nincs meg hozzá az összes megjelent kiegészítő, tehát nem valami GotY kiadásról beszélünk, másrészt jópofa, mivel akinek kimaradt esetleg az alap, az most egy kibővített formában teheti magáévá, amennyiben szereti a gründolást, lootolást, vég nélküli tápolást. Ebben az írásban megpróbálok a kibővített dolgokra koncentrálni, hátha tudok segíteni a vásárlás eldöntésében.

Mint ahogy mondtam, egy fantasy kaszaboldát képzeljetek el, szintekkel, felszereléssel, kasztokkal, meg a jól megszokott dolgokkal, tehát ebben semmi új nincsen. A kiegészítő érdemi része egy új szigeten, az úgynevezett Bitterback Islanden fog játszódni. Sajnos ez nem kapott különálló sztorit, mivel annyi az egésznek a lényege, hogy egy csaj a kezdő falu mólójáról elvisz minket az ominózus szigetre, aztán nyafog egy kicsit, hogy biza ő semmire sem emlékszik, segítsünk neki. Mivel törlődött az alapjáték utáni mentésem, kezdhettem elölről az egészet, így nagyjából a tizedik szint körül jártam, amikor nekiugrottam a dolgoknak. No, ezt felejtsétek el, mivel az első kósza farkas úgy tépett szét a brigádommal együtt két harapásból, mint ha ott sem lettem volna. Pislogtam nagyokat, mivel a Dark Souls és társain edződtem, de ez nekem is új volt.
Egy kicsit utána olvasván a dolgoknak, olyan 80-as szint környékétől tanácsolják elkezdeni ezt a kiegészítőt. Ja, köszi. Szóval inkább elkezdtem újra az egészet és megtapasztaltam a kellemes újítások tömegét. Mondjuk az fura volt, hogy az Xbox verzióhoz 2 lemez járt, mivel a HD textúrákat külön kell telepíteni. Nájsz. Járkáltam a szabadban, teljesítettem a küldetéseket, megint megnéztem azt a videót, ami egyébként Arisen-né teszi hősünket (kitépi egy sárkány a szívét), gyűjtögettem a pawnokat. Hja, igen, ez egy vicces dolog! A lényege, hogy magunkon kívül egyszerre három kísérőt terelgethetünk, akikből egy a fő bohóc, őt mi alkotjuk meg és végig velünk lesz, a többieket meg bérelhetjük. Gyorsították amúgy az utazás lehetőségét, sokkal olcsóbb lett minden, főleg a Ferrystone-ok.

Persze azokra is gondoltak, akik már egyszer végig vitték, ők ugyanis kapnak hat új gúnyát, 100 ezer RC pénzérmét, valamint egy örök életű utazókristályt. Szóval, sikerült felfejlődnöm a kívánt szintre, vissza a szigetre. Elkezdem felszecskázni a monsztákat, haladok beljebb, erre jön maga a Halál. Levág alám valami piros kört, puff, meghaltam. Lódít egyet a kaszáján, puff, mindhárom pawnom instant kill. Ezt eljátszottuk még kb. nyolcszor, visszamentem fejlődni egy kicsit, aztán megint kinyírt a brigádommal párszor, ekkor döntöttem úgy, hogy pihentetni kell ezt a kapcsolatot. Tehát nagyon tömören összefoglalva, nem papírkutyáknak találták ki ezt az új helyet, kössük fel a nacit tisztességgel!
Egyébként a program sokat nem változott, hiszen ez még mindig az a DD, amit már gondolom jópáran végigtoltunk. A grafika még kellemes és pofás, ahhoz képest, hogy mekkora területet tudunk bejárni, meg pláne, a hangok és a zenék szintén változatlanok, csakúgy, mint a játékmenet. Nehéz értékelni a programot, lévén majdnem teljesen az, mint ami volt, ezért az értékelőben szereplő számot kezeljétek feltételes módon. Ha egy bitang hosszú és nehéz, ámde nagyon látványos kaszaboldára vágysz, akkor szerintem ne habozz, ez a te játékod lesz.