A tervek szerint a hiányzó összeget a fel nem használt mezőgazdasági támogatásból, az unió közszolgálati dolgozóinak költségvetéséből, illetve az EU tudományos keretéből átcsoportosítással irányítják át a Galileóhoz.

Ez azt jelenti, hogy a rendszer teljes egészében uniós forrásból készül el. A 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra Brüsszel a teljes szükséges összeget, mind a 3,4 milliárd eurót elkülöníti.

Az Európai Bizottság közleménye úgy fogalmazott: a testület "javaslatában szerepel, hogy a projekt folytatásának biztosítása érdekében a közösségi költségvetés kizárólagosan és teljes mértékben fedezné a Galileo kiépítési szakaszának költségeit".

A bizottság alelnöke, Jacques Barrot kijelentette, továbbra is meggyőződése, hogy Európának szüksége van a Galileóra.

– A mai napon minden olyan információt rendelkezésre bocsátottam, amelyek lehetővé teszik majd az Európai Parlament és a miniszterek számára, hogy a programról és annak finanszírozásáról még az év vége előtt minden szükséges döntést meghozzanak – tette hozzá.

Az Európai Parlament – és annak egyik magyar témafelelőse, Barsiné Pataky Etelka (Fidesz-MPSZ) – már több ízben sürgette a brüsszeli bizottságot, hogy tisztázza a finanszírozás kérdését és tegye lehetővé a program időbeni befejezését. Most Barrot kérte az EP-t és a tagországokat, hogy támogassák friss javaslatait.

Brüsszel szerint a Galileót "olyan alapvető beruházásnak kell tekinteni, amelynek köszönhetően Európa a jövőben helyet kaphat, és jelentős részt foglalhat el a műholdas rádiónavigáció piacán".

A 30 műholdból álló rendszert az eredeti tervek szerint 2009-től kellene működtetni. Eddig azonban mindössze egyetlen műholdját állították pályára.

A rendszernek számos funkciót szánnak, egyelőre azonban hivatalosan nem szerepel felhasználási lehetősége között a katonai célú igénybevétel.