VirtualBox 3. rész

2010. szeptember 04.
100.4811
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
tsaby profilja, adatai
tsaby
Az előző részekben eljutottunk az első látszólagos számítógépünk elkészítéséig, feltelepíttettük a vendég környezetünkre a kiválasztott operációs rendszert. Néhány példán keresztül bemutatásra került, hogyan tudjuk finomhangolni ezt a szimulált számítógépet, ezzel jó alapot adva a továbblépésre. Miután az előzőekben áttekintettük az alapokat, most egy kicsit mélyebben és részletesebben megismerkedűnk eme szoftver rejtelmeivel, amit rögtön az integrációs szolgáltatások megismerésével kezdünk.


Az előző részben amikor a frissen létrehozott vendég környezetre feltelepítettük a Linux Mint 9 operációs rendszerünket tapasztalhattuk, hogy bár az egeret automatikusan tudtuk használni a vendég környezeten belül, de számos más probléma merült fel. Ilyen gond volt például, hogy nem tudunk állományokat mozgatni a gazda és a vendég gépek között, valamint a virtuális környezet finomhangolásakor bekapcsolt 3D gyorsítás sem működött. Ezeknek a kényelmetlenségeknek a kiküszöbölésére az integrációs szolgáltatások nyújtanak megoldást.

Integrációs szolgáltatások
A VirtualBox fentebb említett szolgáltatása tulajdonképpen egy lemezképfájlon megtalálható telepítő állomány futtatásával hívható elő. Lényegében ez egy driver csomag, amit a szimulált számítógépünkre kell telepíteni, és ennek segítségével jobban ki tudjuk használni a virtualizációs szoftverünk képességet az adott látszólagos környezetben. A következő szolgáltatásokat biztosítja számunkra ez a csomag:
Egér és billentyűzet integráció (az alap mutató eszköz használatához nem kell az egérrel a látszólagos számítógép ablakába kattintani, ez már automatikusan működik).
Képernyő automatikus átméretezése, és 3D képességek támogatása.
Mappamegosztás a gazda és vendég gép között.
Jobb idő szinkronizáció a fizikai számítógéppel.

A szolgáltatás telepítése mind Linux, mind Windows vendég rendszerek esetén a telepítő média felcsatolásával kezdődik, amit a látszólagos számítógép ablakában az "Eszközök" menüpontból az "Integrációs szolgáltatások telepítése..." lehetőséget választva tehetünk meg. Virtuális gépen a Microsoft operációs rendszereit használva alapesetben automatikusan elindul egy telepítő, és itt az ezen rendszereken megszokott módon tudjuk installálni ezt a vezérlő szoftver csomagot, ezen folyamat során érdemes bekapcsolni a "Direct3D" támogatást.


VirtualBox 3. rész - 2. kép


Amennyiben a vendég környezetünkön egy valamilyen Linux terjesztést futtatunk, akkor egy kicsit több dolog szükséges a telepítéshez. Az első amiről meg kell győződnünk, hogy az alábbi csomagok telepítve legyenek:
"make";
"gcc";
"build-essential";
Ezenkívül Debian alapú terjesztéseknél szükséges még a vendég gép kerneléhez tartozó "linux-headers" csomag, vagy más terjesztések esetén a kernel forráskódja.

Amennyiben ezeket ellenőriztük, akkor a tényleges telepítést rendszergazdaként egy terminálból tudjuk elvégezni. A "cd /media/cdrom" utasítással belépve a virtuális CDROM csatolási könyvtárába (általában ez a "/media/cdrom", de ettől eltérő mappa is lehet, amit szintén a "/media" könyvtárban találhatunk). Ezt követően kiválasztjuk a megfelelő telepítő állományt (x86-os rendszernél ez a VboxLinuxAdditions-x86.run), majd az installáló média katalógus állományában a "./VboxLinuxAdditions-x86.run" utasítással indíthatjuk a telepítést. Mindkét típusú vendég rendszer esetén az installálás végeztével egy újraindítás szükséges a hibátlan működés érdekében.


VirtualBox 3. rész - 3. kép


Miután telepítettük a fent említett eszközünket, és újraindítottuk a látszólagos számítógépünket meg kell győződnünk róla, hogy megfelelően működnek az integrációs szolgáltatások. A videó támogatás működéséről legegyszerűbben úgy tudunk megbizonyosodni, hogy a CTRL+F billentyű kombinációval teljes képernyős üzemmódba kapcsoljuk a virtuális gépet, ha kifeszíti a vendég gép képernyőjét a fizikai gép kijelzőjére, akkor működik a videó támogatás, ugyanezen gombok használatával tudunk visszatérni az előző állapotba.

Az integrációs szolgáltatások másik képessége a megosztott mappa funkció. Mivel a fent említett driver csomagot már telepítettük így csak eme funkció konfigurálása és bekapcsolása maradt hátra. Ennek első lépésként egy könyvtárat kell létrehoznunk a gazda számítógépünkön, amit megosztásként fogunk használni. Ezt követően a leállított virtuális gép konfigurációs ablakában a "Megosztott mappa" fő kategórián belül az ablak jobb oldalán található egyetlen aktív nyomógomb hatására megjelenik egy ablak. Itt a "Mappa útvonala" lehetőségnél adjuk meg az imént létrehozott katalógus állomány elérési útját. A mappa útvonalának megadása alatt közvetlenül megadhatjuk, hogy milyen néven jelenjen meg a virtuális környezetünkben a megosztásunk, valamint itt kapcsolhatjuk be a "Csak olvasható" opciót, aminek hatására a látszólagos gépből nem tudjuk módosítani ennek a könyvtárnak a tartalmát. Utolsó lépésként pedig a virtuális gépen kell ezt a megosztást csatlakoztatni.


VirtualBox 3. rész - 4. kép


Szimulált számítógépen Linux rendszert használva ezt könyvtárat rendszergazda módban, egy terminálból a követező utasítással birtokba venni: mount -t vboxsf "megosztás neve" "csatolási pont". Itt a megosztás nevének az imént létrehozott mappa nevét adjuk meg, csatolási pontnak pedig a szimulált környezeten belül egy olyan mappát, ahonnan el a karjuk érni ezt a megosztást. A Microsoft terméket használva pedig általában a "START" menü "Hálózati helyek" ablakában a "Hálózati hely hozzáadása" varázsló segítségével tudjuk feltallózni a megosztást.


VirtualBox 3. rész - 5. kép


Virtuális hálózatok kezelése
A cikksorozat korábbi részeiben már említésre került, hogy a VirtualBox az egyes hardverelemeket is emulálja, így van ez a hálózati interfészekkel is. Számunkra hatféle lehetőség kínálkozik a látszólagos hálózati adapter típusának kiválasztására, ezek a következők:
AMD PCNet PCI II (Am79C970A);
AMD PCNet FAST III (Am79C973, ez az alapértelmezett);
Intel PRO/1000 MT Desktop (82540OEM);
Intel PRO/1000 T Server (82543GC);
Intel PRO/1000 MT Server (82545EM);
Paravirtualized network adapter (virtio-net).

A virtuális gépünk hálózati adaptereit az adott gép konfigurációs ablakában a "Hálózat" fő kategóriában tudjuk konfigurálni. Minden látszólagos számítógéphez maximum négy darab hálózati kártyát lehet hozzáadni. Az egyes adapterek ötféle módban képesek működni:
Az első választási lehetőség a "Nincs csatolva" opció.
A "NAT" módnál, a vendég számítógépünk egy a virtualizációs szoftverünk telepítésekor létrejött látszólagos kiszolgálóhoz kapcsolódik, és ezen keresztül hálózati címfordítással tud kapcsolódni a fizikai gépünk által használt hálózatra (ezt a módot választva a látszólagos számítógépünk egy virtuális DHCP kiszolgálótól automatikusan kap IP címet).
A "Bridge" módot választva, a szimulált számítógép közösen használja a gazda környezet operációs rendszerével a fizikai gépben levő hálózati kártyát.
A "Belső csatoló"-t kijelölve, a létrehozott virtuális gépek csak egymással tudnak kapcsolatot teremteni.
Utolsó opció a "Host only" kártya. Ebben a módban csak a látszólagos gép és gazda számítógép tud majd egymással kommunikálni.


VirtualBox 3. rész - 6. kép


Ezeken a beállítási lehetőségeken kívül a hálózati adapterek konfigurálásánál van még két fontos opció amit érdemes áttekinteni. Az egyik a "Kábel bedugva" opció, amennyiben ez nincs bekapcsolva ugyanazt a hatást érhetjük el mintha a gazda számítógépből kihúztuk volna a hálózati kábelt. A másik opció ami még szintén érdekes, az a "Név" feliratú beállítási lehetőség. Ennek az értékét csak a "Bridge", a "Host only", és a "Belső csatoló" esetén tudjuk módosítani. Mindhárom esetben mást jelent ez a konfigurációs lehetőség, az első esetben a fizikai gépünkben levő hálózati interfész nevét adhatjuk meg. Ezt az eszközt fogja a virtuális gép a gazda rendszerrel közösen használni. A második esetben pedig azt a virtuális kiszolgálót tudjuk kiválasztani aminek segítségével a vendég számítógépünk kommunikálni tud a gazda számítógéppel, alapértelmezetten csak a "vboxnet0" érhető el. A "Belső csatoló"-nál pedig a virtuális gépek egymás közötti párbeszédét tudjuk szabályozni, ami azt jelenti, hogy ha van két látszólagos számtógépünk és mindkettő a "Belső csatoló" opciót használja, akkor csak úgy látják egy mást, ha mindkettőnél ugyanaz az érték szerepel a "Név" beállítási lehetőségnél. Alap esetben az "intnet" szerepel, de mi magunk is megadhatunk saját értéket, egyszerűen úgy, hogy kitöröljük a már ott levő szöveget, és helyére egy újat veszünk fel.

Pillanatképek készítése
A cikksorozat előző részében a virtuális környezetünk finomhangolása kapcsán már bemutatásra került,hogy mire is szolgálnak a pillanat felvételek, és bemutattam, hogy milyen előkészület szükséges eme funkció használatához. Pillanatfelvétel készítése rendkívül egyszerű feladat, a virtuális számítógép ablakában a "Gép" menü "Pillanatfelvétel készítése" opciót választva tudjuk elkészíteni a mentésünket a szimulált gép aktuális állapotáról. A pillanat felvétel elkészítése után egy kicsit nézzük meg mi történik ilyenkor a háttérben. Minden ilyen mentés folyamán egy "sav", és egy "vdi" kiterjesztésű állomány jön létre. A létrejött "vdi" állomány az úgynevezett differenciális merevlemez, mely csak az eredeti lemezhez képesti különbségeket tárolja, ez teszi lehetővé, hogy vissza térjünk egy korábbi állapothoz. Minden egyes pillanatképhez külön "vdi" fájl jön létre.

Parancssori kezelés
A VirtualBox nemcsak grafikus kezelőfelületen keresztül használható, hanem parancssorból is működtethetjük. A következőkben nézzük, hogyan készíthetünk konzolos módban látszólagos számítógépet, majd miként tudjuk ezt elindítani, és használni.

A virtuális gépeink parancssori kezelését a VboxManage utasítással, és ennek a különböző kapcsolóival tudjuk elvégezni. A parancs használata Linux, és Windows rendszerek esetén teljesen megegyezik. Egyedül a külső állományokra és mappákra való hivatkozásokat kell más formában megadni a kétféle rendszer sajátosságai miatt. Legelőször a látszólagos számítógépet kell létrehozni az alábbi utasítással, ahol a "createvm" paraméter jelenti a gép létrehozását, a többi opció pedig értelemszerűen a leendő virtuális gépünk neve, az operációs rendszer típusa. Ezen kívül a "register" kapcsoló hatására bekerül a VirtualBox beállító állományába ez a látszólagos környezet egy egyedi azonosítóval.

VBoxManage createvm --name DebianLenny --ostype Linux --register

A következő parancs a frissen létrehozott szimulált környezetről való információ lekérdezésére szolgál, itt utolsó paraméterként idézőjelek között a látszólagos számítógép nevét kell megadnunk.

VBoxManage showvminfo "DebianLenny"

Miután létrehoztuk a virtuális számítógépünket, a következőkben módosítjuk a létrehozott szimulált környezetet. Az első utasítással a memória méretét növeljük meg 512 MB-ra, majd a videó RAM értékét 48 MB-ra állítjuk. A második parancs segítségével beállítjuk a pillanatképek tárolására szolgáló mappát (ezt a könyvtárat előzőleg létre kell hoznunk a gazda számítógépen).

VBoxManage modifyvm "DebianLenny" --memory 512 --vram 48
VboxManage modifyvm--snapshotfolder /media/sda5/VirtualBox/Pillanatkepek/DebianLenny/

Az eddigi utasításokkal még nem kaptunk egy működő virtuális környezetet, hiányzik még egy látszólagos lemezvezérlő, valamint az ehhez tartozó szimulált háttértár és egy optikai meghajtó.

Legelőször egy IDE vezérlőt hozunk létre, ahol a "--name" opció után megadjuk az egység nevét (a későbbi módosításokkor ezzel a névvel tudunk erre hivatkozni), majd megadjuk a típusát "--add ide", végezetül bekapcsoljuk a gazda "I/O cache" használatát.

VBoxManage storagectl "DebianLenny" --name "IDE vezérlő" --add ide --hostiocache on

Miután elkészítettük a lemezvezérlőt szükségünk lesz egy szimulált merevlemezre. A létrehozáskor először paraméterként megadjuk a "vdi" állomány nevét elérési úttal együtt, valamint utolsó opcióként a lemezméretet MB-ban.

VBoxManage createhd --filename /media/sda5/VirtualBox/HDD/DebianLenny --size 8192

Most már rendelkezünk egy virtuális merevlemezzel, csak hozzá kell adnunk a lemezvezérlőhöz. Az alábbi utasításban a szimulált gépünk nevének megadása utáni első kapcsolóval hivatkozunk az IDE egységünkre, ezt követően megadjuk a portszámot (ugyanazt jelenti, mintha a fizikai gépben az első IDE csatlakozóaljzatba illesztenénk a szalagkábelt). A "--device 0" kapcsolóval megadjuk, hogy hanyadik eszközként szerepeljen az adott vezérlőn (ez esetben olyan mintha a valóságban "master"-ként konfigurálnánk a háttértárolónkat), végül pedig megadjuk a média típusát, és a szimulált merevlemez elérési útját.

VBoxManage storageattach "DebianLenny" --storagectl "IDE vezérlő" --port 0 --device 0 --type hdd --medium /media/sda5/VirtualBox/HDD/DebianLenny.vdi

Következő lépésként a virtuális számítógépünkhöz hozzáadunk egy látszólagos DVD olvasót. Ezt szintén a fentebb létrehozott IDE vezérlőhöz illesztjük egyes eszköz azonosítóval, majd rögtön felcsatolunk egy telepítőmédiát is ehhez a meghajtóhoz.

VBoxManage storageattach "DebianLenny" --storagectl "IDE vezérlő" --port 0 --device 1 --type dvddrive --medium /media/sda5/ISOKepfajlok/Linux/debian-lenny/debian-Lenny_DVD_1-i386.iso

A létrehozott emulált környezetünket grafikus kezelő felületet használva a következő parancs segítségével tudjuk elindítani.

VBoxManage startvm "DebianLenny" --type gui


VirtualBox 3. rész - 7. kép


A látszólagos gépünk elindítását követően szükségünk lehet néhány műveletre, amit az alábbi parancs segítségével, és ennek különböző kapcsolóival tudjuk elvégezni. A kezelni kívánt virtuális gép neve után írt "pause" kapcsoló megállítja a látszólagos gép működését, a "resume" opcióval visszatérhetünk a megállított állapotból. Értelem szerűen a "poweroff" egyszerűen kikapcsolja a szimulált gépet, a "reset" kapcsoló funkciója a virtuális gép újraindítását eredményezi, végezetül a "savestate" opcióval egyszerre elmenthetjük az aktuális állapotot, és kikapcsolhatjuk a látszólagos számítógépet.

VBoxManage controlvm "DebianLenny" pause

Ezeken az utasításokon kívül még számtalan parancs található a VirtualBox tárházában, amivel teljes körűen üzemeltethetjük a virtualizációs eszközünket. A parancssori működésről egy igen részletes súgó nyújt segítséget az ezen funkció után érdeklődőknek, ennek egyetlen negatívuma lehet, hogy minden információ angolul található meg benne.

RDP szolgáltatás a virtuális gépekhez
Végezetül pedig következzen a virtualizációs eszközünk egy igen érdekes szolgáltatása, nevezetesen az egyes látszólagos számítógépekhez biztosított távoli asztali kapcsolat. Azt érdemes erről a szolgáltatásról tudni, hogy a Microsoft által megvalósított távoli elérést használja, melyet VRDP (VirtualBox Remote Desktop Protocol) névre kereszteltek. Ezt a szolgáltatást minden egyes látszólagos számítógépnél külön-külön kell beállítani. Ezt a lehetőséget az adott virtuális gép konfigurációs ablakában a "Képernyő" kategórián belül a "Távoli képernyő" fülön tudjuk bekapcsolni. Miután az adott látszólagos számítógépnél aktiváltuk ezt az opciót, négy dolgot tudunk itt módosítani. Az első a portszám amit a kapcsolat létesítéshez használunk, ennek az alapértéke: 3389. Ezt akkor érdemes módosítanunk, ha több virtuális gép fut egy időben, és ezeket egyszerre szeretnénk elérni egy távoli gépről (mindegyik szimulált géphez különböző portszámot adjunk meg). A második a hitelesítés módját szabályozza, a harmadik a hitelesítési időkorlátot jelenti. A két utóbbi értékeket érdemes alaphelyzetben hagyni, ezeken kívül ha egyszerre több távoli gépről akarunk kapcsolódni egy virtuális géphez, akkor az "Allow Multiple Connections" opciót kell engedélyezni.

A virtualizációs eszközünk eme szolgáltatásának működését legkönnyebben a gazda számítógépekbe beépített távoli asztalt megjelenítő szoftverek segítségével tudjuk tesztelni. A Linux terjesztésekben általában megtalálható az "rdesktop" parancssori program, mely segítségével a következő utasítással tudjuk ellenőrizni a fenti szolgáltatást: rdesktop localhost:3389, ahol a portszám helyére az adott virtuális géphez beállított érték írandó. A gazda számítógépen a Microsoft operációs rendszereit használva pedig a beépített "Távoli asztali kapcsolat" program segítségével tudjuk ezt tesztelni.


VirtualBox 3. rész - 8. kép


Magát a szolgáltatást a helyi hálózatokban tudjuk hibamentesen használni a teszteléshez hasonló módon, annyi különbséggel, hogy a "localhost" helyére annak fizikai gépnek az IP címét kell írni amelyiken a virtuális számítógépünk fut, például ha a gazda számítógép Ethernet címe 192.168.10.1 akkor a távoli gépen az RDP kliensnél ezt kell megadni a gép címének.

Záró gondolatok
Jelen írás és a cikksorozat végéhez érve következzen egy kis áttekintés, hogy meddig is jutottunk el. Az eddigiekben megismerkedtünk magával a virtualizációval, hogy mire is tudjuk ezt használni otthoni számítógépünkön. A virtualizációs szoftverünk alapbeállításainak elvégzése után létrehoztuk az első látszólagos számítógépünket, majd elvégeztük rajta a szükséges beállításokat. Mindezek után megkönnyítettük saját munkánkat az integrációs szolgáltatások segítségével, majd pedig mélyebb vizekre evezve áttekintettük a virtuális hálózatokkal kapcsolatos beállításokat, és a VirtualBox parancssori kezelését.

Mindezek után elmondhatjuk, hogy megismerkedtünk eme szoftver alapjaival, és a továbblépésnek csak a fantáziánk, és a gazda számítógépünk szab határt.

Töltsd le a Flash Playert, hogy használhasd a Game Channel TV-t.
17 hozzászólás

Vendég

10 éve, 3 hónapja és 9 napja

nem bírom működtetni

válasz erre

Vendég

10 éve, 9 hónapja és 14 napja

Szia tsaby!
A kernelmodul be volt töltve, szóval vmi más miatt dobhatta a hibát a mount -t vboxsf parancs.
Ha már mount-nál tartunk, a -l kapcsolóval kértem egy listát ahol szerepelt a virtuális gép konfigurációs ablakában korábban megosztottnak beállított könyvtáram. A furcsa az benne, h a neve elejéhez hozzáírta az "sf_"-t és így csatolta fel a /media könyvtárba. Tehát ami a gazda rsz-ben galilei az a guest-en sf_galilei lett és csak root-ként férek hozzá, de a lényeg, hogy működik.
Mégegyszer köszi a segítséget.

válasz erre

tsaby

10 éve, 9 hónapja és 15 napja

Vendég írta:
Szia tsaby!
Köszi a segítséget! Minden parancsot úgy csináltam meg, ahogy mondtad, de még mindig ugyanazt írja ki, hogy: /sbin/mount.vboxsf: mounting failed with the error: Protocol error

A protokollhiba még mindig megmaradt sajnos.
Talán még azt megpróbálhatnád, hogy a vendégrendszeren belül rendszergazda terminálban az
lsmod|grep vboxsf
paranccsal megnézed betöltött-e a vbox fájlmegosztáshoz szükséges kernelmodult.
Ha nem akkor a: modprobe vboxsf
parancs segítségével betöltöd, és kipróbálod, hogy megy-e a mappa megosztás.

válasz erre

Vendég

10 éve, 9 hónapja és 15 napja

Szia tsaby!
Köszi a segítséget! Minden parancsot úgy csináltam meg, ahogy mondtad, de még mindig ugyanazt írja ki, hogy: /sbin/mount.vboxsf: mounting failed with the error: Protocol error

A protokollhiba még mindig megmaradt sajnos.

válasz erre

tsaby

10 éve, 9 hónapja és 21 napja

Vendég írta:
Sziasztok!

A leírás alapján próbáltam könyvtárat megosztani, de a végén a következő hibát kaptam:

/sbin/mount.vboxsf: mounting failed with the error: Protocol error

gazda rsz: xubuntu 10.04
virtuális: linux mint 10

Help pls!
Igazából ez a hibaüzenet arra utal mintha a dkms csomag nem lenne installálva, pedig a Linux Mint esetén ez alapból fent kellene, hogy legyen. Így szerintem a következő lépések segíteni fognak:
- sudo apt-get install dkms
- Ezt követően telepítsd újra az integrációs szolgáltatásokat, majd indítsd úja a vendég gépet!

Ha minden rendben ment akkor most már működnie kell a könyvtár megosztásának.

válasz erre

Vendég

10 éve, 9 hónapja és 21 napja

Sziasztok!

A leírás alapján próbáltam könyvtárat megosztani, de a végén a következő hibát kaptam:

/sbin/mount.vboxsf: mounting failed with the error: Protocol error

gazda rsz: xubuntu 10.04
virtuális: linux mint 10

Help pls!

válasz erre

Aj Styles

10 éve, 11 hónapja

tleg jó kis cikk

válasz erre

Vendég

10 éve, 11 hónapja

sziasztok uj linuxos vagyok és van egy kis gondom... minden sikerult eddig, kivéve, hogy a feltelepített integrációs szolgáltatások után se hajlandó teljes képernyre valtani, és a beállitasoknal a monitoromat sem ismeri fel. jaaa és a megosztási mappa mountolásánál azt irja hogy csak rendszergazda... ezekre tudnátok valami okosat? megköszönném

válasz erre

[Tiltott felhasználó!]

10 éve, 11 hónapja és 23 napja

[Tiltott felhasználó!]

Vendég

10 éve, 11 hónapja és 23 napja

Milyen oprendszer van a képeken?

válasz erre

Vendég

11 éve, 2 napja

De király ez a cikk! Most vettem csak észre!

válasz erre

Vendég

11 éve, 2 napja

Ubuntu alatt a megoldás az usb-re, ha a virtualbox oldaláról letöltött db-et használod, nem azt ami alapból a rendszerben van. az ugyanis nem kezeli az usb-t.

válasz erre
12a(z) 2 -ből
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Neurotic profiljaWickedSick profilja