Call of Duty: Infinite Warfare teszt

2016. november 10.
73.5241
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
iPet profilja, adatai
iPet
A Call of Duty-hoz kapcsolódó, eléggé ambivalens érzéseimet leginkább egy hullámvasúttal tudnám szemléltetni. Az egyik évben rettentően várom, aztán a végeredmény láttán inkább szörnyülködök és megfogadom, hogy a következőt már nem én fogom tesztelni. Persze amikor megérkezik, pont az előbbi tézis fordítottja játszódik le bennem és megint elkezdek reménykedni, ami után jó nagy arcra esés következik. Nem titok, hogy ezt a sormintát követi az Infinite Warfare is.
Advertisement


A tavalyi epizód számomra eléggé nagy csalódás volt a borzalmasan suta, kaotikus, ugyanakkor primitív egyszemélyes kampányával. Egyetlen dolog mentette meg: talán minden idők egyik legjobb CoD-os élményét produkáló multit pakolták alá, köszönhetően a tűréshatár széléig felhúzott sebességgel, a rendkívül jól balanszolt gunplay-el és a kiválóan sikerült pályákkal. Ezeket tulajdonképpen keretbe foglalta a már megszokottnak mondható zombis móka a maga komolyan vett komolytalan vérengzésével.

Őszintén bevallom, nem vártam semmi nagyobbat az idei iterációtól, de azért titkon reméltem, végre felszívják magukat egy kicsit az IW-nél és valami előre mutató dolgot pakolnak le az asztalra. Tulajdonképp be is jött a várakozás, mert hosszú idő után végre egy kifejezetten szórakoztató egyszemélyes kampányt kapunk, egy iszonyúan túlpörgetett multival és teljesen agybeteg élőhalottas élménnyel nyakon öntve, de ne rohanjunk ennyire előre, vizsgáljuk meg a három pillért külön is.

Donald Trump nem kedveli ezt

Donald Trump nem kedveli ezt


A kampány felütése ismerős: a Föld népessége felhasználta erőforrásait, ezért kénytelenek voltak az űrbe menekülni, kolonizálva a különféle bolygókat, többek között a Marsot is. Kezdésként egy háromfős kommandót terelgetünk, akik szeretnének ellopni egy fegyver-prototípust az aktuális gonoszoktól (SDF koalíció). Természetesen balul sül el a dolog és itt meg is ismerkedünk Kit Harington-nal, játékbeli nevén Salen Kotch admirálissal, akinek célja a totális háború kirobbantása, majd a földi lakosság teljes kiirtása.

Hősünk ezúttal Nick Reyes (Brian Bloom) kapitány, aki pedig ezt szeretné megakadályozni. Persze most csak nagy vonalakban vázoltam fel a konfliktust, próbálom kerülni a spoilereket, amennyire lehet. Elég sok dolog változott egyébként, szerencsére majdnem minden a jó irányba. Kezdjük ott, hogy ezúttal egy hatalmas űrhajó lesz központunk, ahonnan az akciókat elindíthatjuk. Érdekes, hogy nem csak elsődleges feladataink lesznek, de egy Mass Effect-re hajazó térképen különféle opcionális missziók közül válogathatunk, amik teljesítésével extra dolgokat nyithatunk meg, úgymint gyorsabb tárazás, erősebb páncél, gránátjaink fejlesztése, satöbbi.

Sokkal változatosabb lett a játékmenet is, mint az eddigiek során, már-már megközelíti a zseniális MW-MW2 párost. Egyszer egyedül kommandózunk, hogy lopakodva közelítsünk meg kiszabadításra váró tudósokat, máskor pedig egy kisebb sereggel rohamozunk meg valami űrkikötőt. Fogunk területet védeni, hatalmas mechákat hatástalanítani, zéró gravitációban repkedni és lövöldözni. A legérdekesebb dolog azonban az űrben lévő harc vadászgépünkkel.

Roppant egyszerű a kezelés, több féle gyilkoló alkalmatossággal és egyéb eszközzel rakhatjuk tele repcsink, aztán uzsgyi, bele az akció közepébe. Főleg ellenséges vadászokat üldözünk, de meg kell semmisítenünk nehéz cirkálókat is, ami azért nem lesz egyszerű feladat. Persze direkt kihagyok nem kevés lehetőséget a felsorolásból, újfent a spoilerek elkerülése végett. A lényeg, hogy végre megerőltették magukat Ward-ék és egy lendületes, feszes akció dömpinget tolnak az orrunk alá, pontosan azt, amiért anno nagyon megkedveltük az egész szériát.

Itt a piros hol a piros, te tetű

Itt a piros hol a piros, te tetű


Tartalom szempontjából is nagyon rendben van a single rész. Nincs túlhúzva, semmi felesleges sallang. Összesen 31 szekvenciát kapunk, amiből kilenc a már emlegetett másodlagos lehetőségek. Én Hardened fokozaton kezdtem, így tartott 9-10 óráig az egész, persze igyekeztem begyűjteni a legtöbb dolgot, meg volt jó néhány elhalálozás is. Egy pillanatra visszakanyarodnék a fegyverekhez és felszereléshez: meglepő módon nincs nagyon OP eszköz, de a legtöbb nagy hatásfokkal használható. Újdonságként kapunk egy vicces pókgránátot, elektromosságot kibocsájtó robbanószert, gombnyomásra aktiválható pajzsot (ez sokszor menti majd meg a bőrünket), gravitációs teret létrehozó bombát meg még néhány jópofa extrát.

Persze nem ennyire rózsás a helyzet, ugyanis a negatívumok listájára csupa olyan tételek kerültek fel, amikre rég morgunk. Mesterséges intelligenciát például még csak nyomokba sem tudunk felfedezni: mindenki rohan előre, fedezéket alig használva, így szépen le tudunk kaszálni akár egy nagyobb csőcseléket is pillanatok alatt.

Az az igazság, hogy a színész játék sem lett a leghitelesebb, pedig Harington-nal nincs semmi bajom alapjába véve. Teljesen átélés és motiváció nélküli dolgot tesz le az asztalra, ami egy népirtással fenyegető katona szájából eléggé hiteltelen lesz, ráadásul, ha mellé tesszük Kevin Spacey-t az Advanced Warfare epizódból, akkor pláne el kéne gondolkodnia. Ezeket amúgy még meg lehet bocsájtani a programnak, de a külcsínt már nem annyira.

Legalább eljutottunk odáig, hogy néhány pillanat kifejezetten látványosra sikeredett, de az általános benyomás még mindig nagyon gyenge. Ezt azért nem értem, mert a már emlegetett AW egészen pofásra sikeredett, szóval csak azt kellett volna tovább pofozgatni. Nem segít az sem, hogy eltűntek a nagyobb nyitott terek, és az esetek túlnyomó részében egyszerű cső szakaszokon kell verekednünk, néhány extra szobával/teremmel megtoldva.

Nahát, mozgó színesfém!

Nahát, mozgó színesfém!


Nem kis büszkeségünkre azonban van itt kivétel: az átvezető videók lehengerlően jók lettek, amikben pedig többek között a magyar érdekeltségű Digic Pictures eléggé tehetséges technikusai is oroszlánrészt vállaltak, le a kalappal előttük! Meglepő módon amúgy technikailag masszívan rendben van az Infinite: nincs lag, nincs beakadás, sőt, tulajdonképp még töltőképernyő sem (csak elhalálozáskor), szinte teljesen folyamatos az akció.

Amennyiben önmagába véve kellene értékelnem a kampányt, erős nyolcast adnék neki, de ez a három fő elem egyik összetevője. Ahogy megszokhattuk, idén sem maradhatott el a multi, amivel pár hete már mentünk egy kört és nem voltunk túlzottan lenyűgözve tőle. Azzal zártuk sorainkat, hogy reméljük, a serverek resetelésével megszűnnek a durván erős online rettenetek, valamint a visszajelzéseket figyelembe véve kicsit csiszolnak a balanszon.

Sajnos ez nem nagyon jött össze, így továbbra is egy, szinte vállalhatatlanul gyors és pörgős hentelést kapunk, ahol másodpercekbe mérhető egy életünk. Az sem segít a dolgokon, hogy a BO3-hoz képest szinte alig vehető észre fejlődés, pontosabban akad néhány dolog, de az is a rossz irányba tereli az egészet. És nem, űrcsata nincs, pedig az ultra király lett volna.

Kezdéskor választhatunk hat eltérő rig, azaz külső váz közül (ezek helyettesítik a kasztokat), besorolnak minket egy PMC csapatba aztán már mehetünk is lövöldözni. Egészen elképesztő mennyiségű kiegészítőt, felszerelést, ruházatot, fegyvert meg bizbaszt szerezhetünk be, köszönhetően annak, hogy szinte mindenhez kapcsolódik valamilyen kihívás.

Akad kifejezetten szép pálya is

Akad kifejezetten szép pálya is


Legnagyobb bánatomra a pályák nem lettek túlzottan fantáziadúsak, valamint nagyon kicsik, ezzel is tisztességgel rádomborítva a sebességre. A kezdők készüljenek fel, vért fognak izzadni a magas szintű emberek ellen, mert a balansz finoman szólva sem lett jó. A játékmódok között sincs semmi extra, még mindig a mezei TDM a legélvezetesebb, főleg ha saját csapatunkkal vagyunk, nem pedig random idegenekkel dob össze.

Ne értsetek félre, egyáltalán nem élvezhetetlen ez a szelet sem, csak pontosan azt kapjuk mint tavaly. Öröm az ürömben, hogy a nyomorult mesterlövészeknek itt leáldoztak, mert annyira magas oktánszámon ég minden, hogy szinte esélyük sincs kényelmesen kempelni és vadászgatni.

Harmadikként pedig elérkeztünk a Zombies in Spaceland dologhoz, ami a szokásos kooperatív tematikára épülő marhulás. Ezer örömmel írnám le, hogy mennyire hiperszuper meg csacsiragyi az egész, valamint több száz órát raktam bele, de nem tudom, egyetlen prózai oknál fogva (és emiatt csúszott a teszt is): egészen konkrétan senki sem játszik vele. Négyszer 40 perces etapokat töltöttem el várakozással, de mintha egy kietlen pusztaságban mászkálnék, vagy egy nukleáris katasztrófa után csak nekem lenne netem. Szerencsére a barátaim segítségemre siettek, így legalább pár kört tudtam menni vele.

A körítés most a derék nyolcvanas évek vége, pont ezért mindenhol gyönyörű neonok, vicces színek, táblák és a klasszikus disco slágerek fogadják a csapatot. A koncepció ugyanaz, mint eddig, azaz túl kell élnünk a hullámokban ránk törő lehetetlen élőhalottakat, miközben fegyvereket, lőszert meg kiegészítőket vásárolunk, illetve megnyitjuk folyamatosan az utat más helyszínekre.

Második otthonunk

Második otthonunk


Az utóbbi epizódokra szerintem eléggé jellemző volt a káosz, ami simán el tudott tántorítani pár menet után bármilyen mezei gémert. Most sokkal átláthatóbb, letisztultabb az egész, meg valahogy az idétlen környezet is jól áll neki. Pontosan ezért nem értem, hogy miért nincs itt senki. Ez persze ne tántorítson el Titeket, szervezzetek le a haverokkal pár meccset, be fog rántani mindenkit.

Minden várakozással ellentétben igencsak erősre sikeredett az idei Call of Duty. Tény, hogy a bejelentés pillanatában agyonverte a Battlefield 1 a jól megkomponált előzeteseivel, de a végeredmény tekintetében nincs szégyenkezni valója. Nagyon erős, feszes, pörgős lett az egyszemélyes kampány, ahol a BO3 összes idegesítő hibáját sikerült kijavítani.

A sztoritól nyilván nem esünk hanyatt, de szódával elmegy, ellenben a változatos feladatoknak, valamint a jó gunplay-nek köszönhetően élvezni fogjuk minden egyes pillanatát. Ha tudtok embereket szerezni, akkor a Spaceland is nagyon vicces, de minden hibájától eltekintve a multival is jókat lehet darálni.

Épp igyekszünk a budira

Épp igyekszünk a budira


Persze az ósdi grafikával, a mesterséges intelligencia teljes hiányával, valamint a kifejezetten gyatra színészi játékkal azért kezdeni kell valamit legközelebb, mert egyrészt Kevin Spacey nagyon magasra rakta a mércét amit derék Havas Jon-unk seggel le is vert, valamint a szegényes körítés sem nem először van terítéken.

Én azt mondom, szavazzatok neki bizalmat, mert nem véletlenül kapta meg a magas pontszámot. Jövőre nyilván érkezik majd a folytatás, amit megint kíváncsian várok. Remélem, nem kell csalódnom majd benne.

Call of Duty: Infinite Warfare / Tesztplatform: PlayStation 4

a polcon a helye
  • Stílus: FPS
  • Megjelenés: 2016. november 04.
  • Ár: 14.899 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Feszes, élvezetes kampány
  • Érdekes, jó újdonságok
  • Barátokkal nagyon fun a Zombies in Spaceland
  • Korrekt tartalom
  • AI továbbra sincs
  • Kopottas külcsín
  • Senki sem játszik a Zombie móddal
  • Túlpörgetett, balanszírozatlan multi
  • Hang
    8
  • Grafika
    7
  • Játszhatóság
    9
  • Hangulat
    8
8
10 hozzászólás

Patrik94

7 éve, 11 hónapja és 19 napja

Ma érkezik meg, már nagyon várom! mosolygó smiley Utána beszámolok, mennyire értettem egyet a teszttel aminek amúgy minden szavát ittam! röhögő smiley

válasz erre

Hentes

7 éve, 11 hónapja és 21 napja

Nagyon felemás a játék megítélése, de ha valaminek, akkor ennek a tesztnek hiszek. Kampány nekem a lényeg, kár hogy abból ilyen keveset kapunk, de még ez is több mint néhány játék kétórás kampánya amitől szétvet az ideg!

válasz erre

Ronalddo

7 éve, 11 hónapja és 25 napja

Grafika nagyon fájó pont, nem is értem, miért nem javítanak ezen... szomorú smiley

válasz erre

VaPe

7 éve, 11 hónapja és 25 napja

Sokan a BF1-re gerjednek, de ez nekem jobban tetszik. Abszolút reális a teszt, a Spaceland tényleg teljesen halott. röhögő smiley Ponttal is egyetértek 19 óra játékidő után.

válasz erre

totyak

7 éve, 11 hónapja és 25 napja

A CoD-okkal én úgy vagyok, hogy kihagyhatóak, vagy maximum a single részt végigjátszom és onnan nem érdekel tovább.

válasz erre

Bese

7 éve, 11 hónapja és 25 napja

A single nagyon jó lett, az tagadhatatlan, legalábbi is a tavalyihoz képest. De a multi felőrli az idegeimet. Vagy noobokkal vagy prókkal tesz össze, egyáltalán nem képes balanszírozni a tapasztalat alapján.

Az viszont nagyon kemény hogy a zombi módban nem voltak játékosok! meglepett smiley

válasz erre

GONDOCS

7 éve, 11 hónapja és 25 napja

Nekem sokkal jobban tetszett mint a BO3, pedig imádom a coop kampányokat. A sci-fi részek közül messze ez lett a legjobb és mivel nagy valószínűséggel ezt fogják továbbvinni remélem a következő részben már egy kicsit változatosabb pályákat kapunk de így is tetszett. Ja és külön + pont az optimalizálásért.

válasz erre

muki

7 éve, 11 hónapja és 25 napja

***** jó és részletes teszt, imádtam minden sorát! mosolygó smiley

válasz erre

Mordorer

7 éve, 11 hónapja és 25 napja

Végre egy teljes teszt, nem csak egy két órás játékból összemókolt fércmű. mosolygó smiley

Évek óta nem CoD-oztam de ez végre megint egy olyan epizód amibe érdemes befektetni. Szerintem hónapokig elleszek vele. mosolygó smiley

válasz erre

Xelosz

7 éve, 11 hónapja és 25 napja

nem vagyok nagy cod fan de ez nekem is tetszik. brutál űrhajók régi motorhoz képest jól néz ki, van bene űrcsata amire szutyok EA games nem volt képes a battlefront-nál. pedig a star wars-nak sokkal több köze van a sci-fi-hez mint egy codnak...
mindig azt mondom nálam az 5-ik részig tartott a cod széria de ezt meg fogom venni szerintem de nem teljes áron mosolygó smiley

válasz erre
Call of Duty: Infinite Warfare
14.899 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profiljaManiac profilja