Az átlagosan kezdődő sztori elején épphogy csak elkezdjük megismerni a nyelvészként és tanárként dolgozó Louise Bankst (Amy Adams), amikor a híradások révén értesülünk róla, hogy a Föld különböző, látszólag jelentéktelen pontján egyik pillanatról a másikra tucatnyi óriási, tojásdad, lebegő földönkívüli tárgy - talán űrhajó - bukkan fel a semmiből. Nyelvi jártasságának köszönhetően Dr. Bankst éri a megtiszteltetés, hogy a matematikus Ian Donelly (Jeremy Renner) társaságában, Weber ezredes (Forest Whitaker) irányítása alatt megpróbálja felvenni a kapcsolatot az idegenekkel az egyik amerikai helyszínen.
Miközben a világ népei mind türelmetlenebbül várják az eredményeket, az emberiség egyre inkább egy lehetséges globális háború szélére sodródik. A kétségek közt gyötrődő Louise helyzetét tovább nehezíti, hogy a válaszok keresése közben furcsa emlékképek és víziók kísértik, melyek valamiképpen összefüggenek a földönkívüliek jelenlétével - már csak arra kéne rájönnie, hogyan, mielőtt még az események katasztrófába torkollnának.
A forgatókönyv Ted Chiang Életed története c. novellája alapján készült, ami alapvetően egy drámai mű, ám sikerült úgy filmre adaptálni, hogy látványos és érdekfeszítő sci-fi történetként is megállja a helyét.
Az Érkezésben szinte minden - az emberek reakciótól kezdve a probléma megközelítéséig - reálisan került bemutatásra, és nem is csupán egyetlen szemszögből. A főszereplő személyes perspektívája mellett ugyanis viszonylag átfogó világképet kapunk az eseményekről, melyekről tényleg teljesen hihető, hogy akár a valóságban is így történhetnének.
A realizmus legfeljebb azért nem tökéletes, mert az első kapcsolatfelvételnél Villeneuve elővesz néhány hatásvadász elemet, csak hogy még tovább húzza az idegeinket. A feszültség fokozására az időnként hátborzongató zene is alaposan rájátszik, azaz nyilvánvaló, hogy a valósághű ábrázolásmód mellett az alkotók legalább annyira igyekeztek hatni a néző érzelmeire és ösztöneire, mint amennyire az agytekervényeit kívánták stimulálni.
Egy igazi sci-fi minőségének megállapításakor mindig kulcsfontosságú kérdés a tartalom tudományossága, mely szempontból a sztori nagy része teljesen korrektnek mondható. A szereplők a tudomány felől közelítik meg a kérdést, amiben a nyelvészet és a matematika is meghatározó szerephez jut, miközben természetesen az emberek biztonsága az első és legfontosabb.
A lassan építkező narratíva kiválóan érzékelteti a kommunikációs dilemmát, miszerint ilyenkor a legkisebb tévedés vagy félreértés is katasztrófához vezethet. A határozott vízióval rendelkező direktor könyörtelenül szembesít bennünket titkos félelmeinkkel és - sokszor téves - előítéleteinkkel, ami az életben is alaposan megnehezíti a hasonló - legfeljebb kevésbé extrém - helyzetek kezelését.
A film közepén hosszabb időre leül a cselekmény, ahogy a csapat holtpontra jut a nehézségekbe ütköző kapcsolatfelvételi procedúra közben, és a hangsúly áthelyeződik az első találkozásról az idegenek titkának feltárására. Innentől kezdve a feszültség elsősorban abból származik, hogy hőseink versenyt futnak az idővel, lévén a kétes értékű kommunikációs kísérletekkel szemben sokan a katonai beavatkozást sürgetik.
A kezdeti megrázkódtatásokat követően, a cselekmény lassulásával párhuzamosan Lousie személyes drámája kerül egyre inkább a középpontba a földönkívüliek érkezése által kiváltott hatások helyett.
Amy Adams elsőrangú alakítást nyújt a kislányát elvesztett, mély érzésű nő szerepében - kétségtelen, hogy ő egy személyben a szíve és a lelke az egész produkciónak, akivel nem lehet nem együtt érezni. Az akciófilmek révén elhíresült Jeremy Rennert ugyan eléggé furcsa egy tudós bőrében látni, visszafogott játékával azonban meglepően jól asszisztál Adams karakterének.
Villeneuve néhány rövid képsorral, illetve jelenettel is képes hatásosan elmesélni egy történetet a nagyobb kontextuson belül, miáltal a film személyes drámaként és "kollektív thrillerként" egyaránt működik. Ugyanakkor a lezárás újfent egy olyan paradoxont tár elénk, melyet sokkal inkább hatásos dramaturgiai eszközként, mintsem valóban tudományos magyarázatként értékelhetünk, ami némileg csorbítja a film mint sci-fi érdemeit és eredetiségét.
Ennek ellenére az Érkezés egy felettébb elgondolkodtató mozi, mely lényeges, mindenki számára megszívlelendő üzeneteket közvetít. Ezek közül az egyik legfontosabb talán a kommunikáció és az együttműködés fontossága a békés egymás mellett élés érdekében - de ha már személyes tanulságokról beszélünk, az élet minden percének és a szeretteinkkel töltött időnek a megbecsülése sem utolsó szempont.
Mindent összevetve távolról sem hibátlan film az Érkezés, de az mindenképp nagyra értékelendő, hogy képes intenzív gondolatokat és érzelmeket egyszerre kiváltani a nézőből, ami manapság igen kevés produkció sajátja. Ennek alapján egyértelműen a gondolkodó ember sci-fije ritka kategóriájába sorolható, mely szempontból a Christopher Nolan-féle Csillagok közötthöz tudnám hasonlítani.
Végszóként talán még azt is megkockáztatnám, hogy akinek bejött az a mozi, és jól bírja az időnként igencsak nyomasztóvá váló feszültséget, az jó eséllyel Villeneuve alkotásában sem fog csalódni.
Érkezés / Arrival (2016)
- Műfaj: Sci-fi
- Hazai premier: 2016. november 10.
- Rendezte: Denis Villeneuve
- Hossz: 116 perc
- Szereplők: Amy Adams, Jeremy Renner, Forest Whitaker, Michael Stuhlbarg
- Forgatókönyv: Eric Heisserer
- Operatőr: Bradford Young
- Vágó: Joe Walker
- Zene: Johann Johannsson
- IMDb: 2543164/
- Gyártó: Paramount Pictures, Sony Pictures
- Forgalmazó: InterCom
- Honlap: www.arrivalmovie.com