Skull & Bones teszt

2024. március 04.
89.7541
Gargameth profilja, adatai
Gargameth
El is jött egy újabb cím az idénre megjósolt toplistánkról, és nagyon úgy néz ki, hogy TV jósnak is elmehetnék, ugyanis a tíz lehetőségből csupán kettőt-hármat lehetne egyelőre találatnak mondani. A Like a Dragon: Inifnite Wealth és a Tekken 8 már bizonyították minőségüket, és a Final Fantasy Rebirth-nek már így vakon megelőlegezem a dobogós helyek egyikét (iPet már vadul teszteli), ám ezekkel szemben vannak csalódások is.


Például a Suicide Squad egyáltalán nem hozta a minőséget, amit elvártunk annyi huzavona után, és bizony az Ubisoft almája, a Skull & Bones, is messze esett a fájától, mely jelenesetben az Assassin's Creed IV: Black Flag. A helyzeten az sem segített, hogy akkora hype-ot kerekítettek az egésznek, hogy mikor odacsapott a játékosoknak a csalódás, akkor azt nagyon megérezték. A végeredményt, persze, nem lehet katasztrofálisnak nevezni, ám érthető módon sokkal többet vártunk el ettől a címtől.

Ubisofték főnöke, Yves Guillemot, szerint a játék egy négy A-s cím, ami, állítólag, már 2021-ben elérte a 120 millió dolláros költséget, ám, mint a Duke Nukem Forever, rengeteg úgynevezett "Development Hell" és nagyjából 11 év fejlesztés után nagy nehezen meg is jelent. És elképzelhető, hogy elkapkodták, persze ez csak később válik nyilvánvalóvá, ugyanis a prezentáció és a hangulat eleinte elhitetik a játékossal, hogy a tartalom csak másodlagos.

Kis minijátékot kell lenyomnunk, mikor nyersanyagot hasogatunk ki a nagyvilágból.

Kis minijátékot kell lenyomnunk, mikor nyersanyagot hasogatunk ki a nagyvilágból.


A magával ragadó bevezető animáció és zseniális zenei aláfestés fellángoltatták bennem a Karib Tenger Kalózai által hátra hagyott kalózos elvágyódást. Aztán jött a "tutorial" rész; ez sem volt rossz, bár emberkém külsejét nagyon minimálisan tudtam csak alakítani (pff mellméret csuszka itt sem volt, 0/10, kerüldeleztajátékot), viszont az alapvető mechanikák kielégítő módon bemutatásra kerülnek, és még el is lehet veszni a kis területnek a részletgazdagságában és hangulatos megalkotásában.

Amint kiérünk a nagyobb szigetre és igazán elkezdődik a játék, hamar megismerjük a rendszer többi részét, melyek az egész élményt átívelik. Nagy kalózokká akarunk válni, ezért pedig két dolgot kell állandóan fejlesztenünk: a hírhedtségünket (Infamy) és a hajónk szintjét. Persze új csónakot is kell majd vennünk; szebbet, nagyobbat, sok férőhelyeset, hogy minél több ágyút és kiegészítő bútort tudjunk rajta tartani.

A kettő egyébként szorosan összetartozik: minél magasabb a hírhedtségünk, annál több tervrajz és opció nyílik meg, viszont, ha nincs elég jó hajónk, akkor nem fogunk tudni magasabb szintű területeken kalandozni. Tervrajzokat, egyébként, nem csak az adott régió főszigetén lévő árusoktól szerezhetünk, hanem mindenfelé, a kisebb helyszíneken megtalálható népek is eladhatnak egzotikusabb recepteket, szóval a feltérképzés esszenciális része a játéknak. Ahogyan annak lennie is kell.

A szigeteken bónuszokat adó tüzeket találhatunk, melyek a legénységünknek adnak extrákat.

A szigeteken bónuszokat adó tüzeket találhatunk, melyek a legénységünknek adnak extrákat.


Ám nem csak eldugott bennszülöttekre bukkanhatunk így, hanem ritka nyersanyagokra, kincsekre, illetve, ha találunk térképeket, akkor igazán különleges zsákmányokat is le tudunk vadászni. Ám a felfedezés nem minden, hisz vannak a természetből nem kinyerhető nyersanyagok: van, amit csak rablással tudunk megszerezni, legyen szó kereskedő-, csatahajókról, vagy erődökről. A gyűjtögetés és az akciózás harmonikus egyvelegét nyújtja nekünk a Skull & Bones.

Ha már csata, annak ellenére, hogy nincs eme aspektus túlkomplikálva, ez talán az egyik legérdekesebb része a játéknak, hajónk pátyolgatása mellett. Háromféle ágyúval kell lehetőleg a pirossal megjelölt részeire (gyenge pontjaira) célozni az ellenfeles tutajnak, majd, ha elég bátrak vagyunk, akkor közel mehetünk hozzá, és megcsáklyázhatjuk. Ilyenkor elfoglaljuk a hajót, és bónusz zsákmányban részesülünk.

És... ennyi. Sajnos nincs izgalmas közelharci rész, nem kell hadakozni az ellenfeles legénységgel, sőt a csáklyákból is elég csupán egynek landolnia a másik fedélzeten, hogy lefusson a hajófoglalás animációja. Kicsit letaglózó, hogy ennyiben ki is merül a csatározás, de legalább a lövöldözős része kielégítő, és ha túlerővel nézünk szembe, akkor még kihívás is van az egészben, vagy legrosszabb esetben anyázunk, hogy ez aztán a fair játék.

Lent látható, hogy a rakterünk eléggé tele van, ezért a jobb oldali sebességmérő limitálva van.

Lent látható, hogy a rakterünk eléggé tele van, ezért a jobb oldali sebességmérő limitálva van.


Hajózás és harc közben tudunk eszközöket és kaját is használni; az előbbi paripánk megjavításához kell, az utóbbi pedig a legénységünk energiájának az újratöltéséhez, ugyanis, ha maximális sebességgel hasítjuk a vizeket, akkor embereink előbb-utóbb elfáradnak. Szegények. Mondjuk több interakcióra ne is számítsunk a kapitány és a legénysége között. Jó, dalolászásra is rávehetjük őket, ami egyébként egy nagyon jó kis adalék, illetve vehetünk nekik cuki hacukákat, de ennél több kapcsolatépítési lehetőség tényleg nincs.

Sőt kapitányunk igazából egy hangtalan, semmitmondó létező, akit csak akkor látunk, mikor a szigeteket járjuk, ahol nincs harc, csupán gyűjtögetés és kereskedés árusokkal. Így már kicsit alább hagy a lelkesedés, arról nem is beszélve, hogy a sztori sem viszi túlzásba az érdekes mivoltot. Menjünk ide, aztán oda, lőjjük le, szedjük össze, hozzuk el, miközben próbáljuk meg kitalálni, hogy melyik frakciót lehetne jónak, vagy rossznak nevezni. Aztán rájövünk, hogy a fenét sem érdekli mindez, mert kalózok vagyunk nemde?

És egy kalóznak a hajója az otthona. Nem mondom, hogy a legapróbb részletekig dönthetünk álmaink csónakját illetően, de rengeteg lehetőség van a fejlesztésére, bővítésére, nem csak ágyúk terén. A vitorla, a lobogó, a hajó testének színei, mintázata, a fedélzeten lévő, különféle bónuszokat adó berendezések, majom háziállat, orrdísz... papagájunk, mondjuk, nem lehet. És falábunk sem. De építeni jó, és gyűjtögetni a nagyobb és jobb hajóra pedig igencsak jó.

Heh? Vetkőzzek le? Hűha, azt hittem ez nem egy 18+-os játék...

Heh? Vetkőzzek le? Hűha, azt hittem ez nem egy 18+-os játék...


A jó dolgok viszont ennyiben ki is merültek. A problémák már az elején elkezdődnek: akármennyire is érződik élettel telinek egy sziget, vagy egy tengerszakasz, a karakterek csak dísznek vannak ott. Míg például a Baldur's Gate 3-ban fel s alá sétálgatnak a járókelők, beszélgetnek egymással, élik az életüket, itt mindenki egyhelyben ül, iszik, röhög vagy kiabál (vagy mindet egyszerre) és ennyi.

Az árusok jót állnak magukért, de nincs igazán semmi érdekes mondanivalójuk, még a küldetéseikkel kapcsolatosan sem. Tény, ez egy MMO, itt nem lehet elvárni egy szóló játékos élményt megszégyenítő immerziót, de biztos van egy arany középút a lónak a két oldala között.

A tengereken sem javul sokkal a helyzet, de legalább javul. Az eleinte lenyűgöző látványvilágot kiegészítik a különböző frakciókhoz tartozó hajók, melyekkel lépten nyomon találkozni fogunk, és itt már azért interaktívabb a helyzet. Az npc tutajok simán egymásnak esnek, ha így hozza a szerencse, gyakorta hallunk lövöldözéseket, továbbá más játékosokkal is találkozhatunk, és segíthetünk is nekik, ha épp ostromolnának egy erődöt, vagy egy másik tengeri járművet. A hajózásnál a probléma, ironikusan, a navigációval van.

A pirossal jelölt részeit érdemes lőni a célpontjainknak extra sebzésért.

A pirossal jelölt részeit érdemes lőni a célpontjainknak extra sebzésért.


Minden hajónak van egy adott számú "sebesség szintje", melyek között a "w"-vel, vagy az "s"-el lehet váltogatni. Hiába tartjuk nyomva bármelyiket, nem fog precíz gyorsulás, vagy lassulás történni, hanem lefelé vagy felfelé történik egy váltás és a sebességünk megpróbálja elérni annak a szintnek a maximum csomószámát. A helyzeten nehezít a rakterünk telítettsége (egy pont után túl nehézzé válik a hajó és nem lehet a legmagasabb sebesség-fokozatra váltani) és a szél.

Mikor maximumra toljuk a gyorsaságot, akkor a legénység állóképességének a csökkenésén kívül a kontrol is kicsit nehézkessé válik, ugyanis megdől egy irányba a hajó (valószínű a szélirányba, de ez nem volt teljesen egyértelmű) és nem fog egyenesen haladni, hanem a dőlésszögnek megfelelően fog finoman kanyarodni.

Hát no, hajtűkanyarokat nem teljesen kiengedett vitorlával fog az ember csinálni, ezt lássuk be. Viszont, sajnálatos módon, hosszútávon nem fog tudni minket lekötni a hajókázás, ugyanis minden második küldetés arról szól, hogy a régió egyik pontjáról kellene a másikra érkeznünk. A baj ezzel az, hogy még maximális sebességen is elég lassan megy a hajónk.

Ezüstért és aranyért (prémium lóvé) is lehet venni dolgokat, de ezek mind csak vizuális kiegészítők.

Ezüstért és aranyért (prémium lóvé) is lehet venni dolgokat, de ezek mind csak vizuális kiegészítők.


Annyira, persze, nem lenne szörnyű az egész, ha lenne egy normális gyorsutazási lehetőség; de nincs. Csak akkor lehet ezt használni, ha egy településen vagyunk és csak olyan helyre mehetünk, ahol már jártunk korábban.

Az utóbbi rész a kevésbé hajmeresztő, ám az előbbi azt jelenti, hogy a tenger közepén nem lehet teleportálósat játszani, ez pedig a játék vége felé, miután rájöttünk, hogy igazából az akció és a hajóépítés a legjobb részei a játéknak, rendkívül irritáló lehet, hisz ki tudja, mennyi ideig kell a nagy kékséget bámulnunk, mielőtt visszaérnénk egy városkába, ahonnan már utazhatunk gyorsan.

Az "End-Game" tartalom viszont nem biztos, hogy (egyelőre) megéri a szenvedést, ugyanis itt sem vár ránk több, mint hosszú hajózás azzal kiegészítve, hogy a fél világ ellenünk fordul (tisztelet a kivételt képező szörnyvadászós küldinek). Először is le kell gyártani drága termékeket, mint például rumot vagy ópiumot, majd el kell szállítani mindet egy megadott pontra anélkül, hogy tudnánk használni a gyorsutazást.

Az ostromoknál tornyokat és hajókat kell kilőni. Csapatba verődni ajánlott.

Az ostromoknál tornyokat és hajókat kell kilőni. Csapatba verődni ajánlott.


Sajnos annyi ellenfél jön ránk, hogy szólóban tolva nemhogy nem szórakoztató, egyenesen képtelenség is néha ennek a teljesítése, arról nem is beszélve, hogy nagyon repetitívvé is válik ezen feladatok ismételgetése. Belátom, a sztori sem lát el minket igazán emlékezetes pillanatokkal, azonban mégiscsak rendelkezik színesebb és érdekesebb küldetésekkel (erődök ostromolása, szellemhajók felkutatása stb.).

A PvP, avagy a játékosok egymással történő csatározása, speciális események képében kerül elő, ahová szabadon becsatlakozhatunk. Természetesen ezt sem sikerült zökkenőmentesen megcsinálni: mikor részévé válunk egy ilyen eseménynek, akkor a maximum három fős csapatunk többi része nem fog automatikusan velünk jönni, legalábbis állapot szempontjából.

Mit jelent ez? Például van nekem kettő barátom és együtt játszogatunk, ám én egyszer csak gondolok egyet, és csatlakozok egy felbukkanó "PvP Event"-hez. Engem ezután a többi résztvevő játékos tud lőni, de a csapattársaimat nem, függetlenül attól, hogy ott maradnak-e velem a helyszínen vagy sem.

Térképek kincsekhez vezethetnek el, ha sikerül dekódolni az X-eket.

Térképek kincsekhez vezethetnek el, ha sikerül dekódolni az X-eket.


A gond itt azzal van, hogy a csapatom tagjai tudnak engem támogatni gyógyítással és neki tudnak menni az ellenfeles hajóknak, zavarva őket így, viszont a sértettek nem tudnak visszavágni nekik, hisz a csapattársaim nincsenek a PvP-ben, nem sebezhetik őket meg játékosok. Remélem látjuk, hogy miért problémás ez az egész. De legalább annyi biztos, hogy a játék élvezetesebb, ha van társaságunk; már csak találni kell két jóbarátot, akik hajlandóak a borsos árat kifizetni ezért a mókáért.

Mivel egy állandóan bővülő online térről van szó, jogosan lehetne a Skull & Bones jövőjére is rákérdezni. Négy szezon van az első évre betervezve, tizenkét hetes ciklusokkal, és már az első szezon által behozott "boss" kalóz esemény egész kellemesen meg tudta törni a szállítós végtartalom monotonitását.

Ráadásul az ezen esemény végén figyelő főellenség, La Peste (pestis?), elleni harcnak ésszel kell nekimenni, és talán az sem meglepő, hogy egyedül itt sem lesz sok esélyünk. Persze ennyi még nem elég ahhoz, hogy az irgalmatlan "grindfest"-et meg lehessen úszni, ami a végjátékot ízig-vérig átjárja, de az irány jó.

A hajóknak szerepjátékos típusaik vannak (tank, támogató, sebző).

A hajóknak szerepjátékos típusaik vannak (tank, támogató, sebző).


A prezentációra nem lehet panasz, egyedül talán a szinkronszínészek kaptak kevesebb jattot, legalábbis a kicsit saláta alakításuk erre enged következtetni. Az akcentus nagyon találóan ott volt mindenhol, de a lelkesedés sokukból hiányzott. Lehet ők is érezték, hogy az igazán magas szintű fegyverek és kiegészítők összeszedéséhez éveket kell majd ugyanazokat a feladatokat csinálgatnunk, és elkapta őket a megmagyarázhatatlan álmosság.

Mindent összevetve azonban nem mondanám botrányosnak a Skull & Bones-t. Csupán csalódásnak. Illetve kicsit üresnek. És unalmasnak. Olyan érzéseim voltak ezzel is, mint anno az Assassin's Creed: Odyssey-vel. Fantasztikus játék volt az is, hangulat és grafika szempontjából lehengerlő, aztán megakadt a sztori egy ponton, és megkezdődtek az érdektelen feladat-ismétlődések. Mai tesztünk alanyába mondjuk beleférhet az ilyen küldetéstípus nyomatása, hisz MMO, de az már tényleg szomorú, hogy nemcsak a küldiket, de a hosszabb hajózásokat is túl kellett egy idő után élnem.

Skull & Bones / Tesztplatform: PC

jó lesz ez!
  • Stílus: Akció
  • Megjelenés: 2024. február 16.
  • Ár: 24.990 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Eleinte könnyedén elrabol és megtart a kalózos hangulat
  • Kellemes prezentáció
  • A hajóval kapcsolatos lehetőségek majd minden része (személyre szabás, harc) fantörpikus
  • Ám az üres hajóutak unalmassá tudnak hamar válni
  • A sztori és a küldetések nem igazán érdekesek
  • A játék végi tartalom eléggé karcsú
  • Hang
    7
  • Grafika
    8
  • Játszhatóság
    5
  • Hangulat
    8
7
a tíz lehetőségből csupán kettőt-hármat lehetne egyelőre találatnak mondani. A Like a Dragon: Inifnite Wealth és a Tekken 8 már bizonyították minőségüket, és a Final Fantasy Rebirth-nek már így vakon megelőlegezem a dobogós helyek egyikét (iPet már vadul teszteli), ám ezekkel szemben vannak csalódások is. '>
a tíz lehetőségből csupán kettőt-hármat lehetne egyelőre találatnak mondani. A Like a Dragon: Inifnite Wealth és a Tekken 8 már bizonyították minőségüket, és a Final Fantasy Rebirth-nek már így vakon megelőlegezem a dobogós helyek egyikét (iPet már vadul teszteli), ám ezekkel szemben vannak csalódások is. '>
6 hozzászólás

Mitüzenarádió

1 hónapja, 1 hete és 6 napja

7???? Mármint HÉT???? Ugye csak vicceltek??? Ez egy RAKÁS **** LETT!!!

válasz erre

Tommy

1 hónapja, 1 hete és 6 napja

Hú de jószívű vagy! röhögő smiley Jó lesz ez 3 pontnak is! röhögő smiley

válasz erre

Patrik94

1 hónapja, 1 hete és 6 napja

Uhh nincs ez egy kicsit túlpontozva? röhögő smiley

válasz erre

Ronalddo

1 hónapja, 2 hete

Hát ez végülis még jó pont is ennek a ****nak! röhögő smiley

válasz erre

Hentes

1 hónapja, 2 hete

Iszonyat dühítő hogy itt tart a gaming ipar. Csilliárdokért kiadják a fosokat, majd a játékos teszteli, kit érdekel milyen. Visszatérítés nuku, ha előrendelted, kifizetted, beszoptad.

Lassan elérik az idióta kiadók, hogy az emberek inkább megint a virágbolt felé forduljanak.

válasz erre

zender

1 hónapja, 2 hete

Tök őszintén! Bárki meglepődött?

válasz erre
Skull & Bones
24.990 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profilja