Under the Waves teszt

2023. szeptember 05.
96.5431
iPet profilja, adatai
iPet
Az általam régóta várt, nagyon figyelt és végül erősen csalódást keltő Fort Solis után egy újabb indie gyöngyszem futott be hozzám tesztre - hazudnék, ha azt mondanám, hogy pontosan ugyanannyira követtem az útját, mint az FS-nek, de a trailerek itt is meggyőzőnek tűntek, noha a műfaj alapvetően teljesen más. Jelen tesztünk alanya, az Under The Waves egy szomorú, melankólikus, narratív kaland leginkább a Firewatch nyomdokain. Hibátlan játék? Nagyon nem. Elgondolkodtató, szórakoztató? Bizony ám!


Komolyabb veszteség és gyász már nyilvánvalóan mindenkit ért az élete folyamán. Mivel különböző emberek vagyunk, ezért ennek a feldolgozása is teljesen máshogy zajlik mindenkinél. Egészen más egy háziállat kimúlása, mint egy rokon elvesztése, nem is beszélve a még közelebbi hozzátartozókról. Jelen tesztünk alanya, az Under The Waves is valahol erről szól tulajdonképpen - megpróbálja bemutatni egy aspektusát ennek az egésznek.

Ehhez nyilvánvalóan egy jól megírt sztori, erős karakterek és narratíva szükségeltetik, ami itt alapvetően megtalálható, még ha nem is minden esetben tudunk egyetérteni a reakciókkal. De ebben az esetben nem csak erről van szó - az UtW valahol megpróbál figyelemfelkeltő is lenni, mégpedig a környezetünk, egészen pontosan a brutális méreteket öltött tengeri szennyezést igyekszik bemutatni.

A bizalomgerjesztő kapu

A bizalomgerjesztő kapu


Játékunk főhőse Stan lesz, aki egy mélytengeri búvár. Kezdéskor azt látjuk, hogy az Északi-tengeren, egy buborékban ereszkedik le egészen a tengerfenékre, ahol a helyi nagymenő vállalat egy egész kis kolóniát épített fel. Stan feladata alapvetően rutin tevékenységekre korlátozódik: az épületek és kábelek karbantartása, különféle adatok begyűjtése, satöbbi.

A párbeszédekből már annyi azért kiderül a játék elején, hogy korábban dolgozott már nekik, csak egy ideig abbahagyta a merülést, de most saját akaratából szeretett volna visszatérni az izolációba. A tengerfenék pásztázásában természetesen nem csak a speckó ruhájára számíthat, hanem a Moon nevű, egyszemélyes csöpp tengeralattjáróra is, amivel értelemszerűen gyorsabban lehet szelni a távolságot.

A kaland így tehát végig a tengerfenéken játszódik - központi helyünk egy apró, mindössze négy helységből álló modul lesz: itt tudunk étkezni, pihenni, üzeneteket nézegetni és barkácsolni, meg valamennyire rekreálódni is. Természetesen ahogy haladunk előre, úgy lesz egyre sötétebb az összkép, egyre fullasztóbb és nyomasztóbb az egész vízalatti világ, viszont pontosan érteni fogjuk, hogy mi elöl akar elbújni legényünk.

Helló kicsi Moon

Helló kicsi Moon


A sztoriról legyen ennyi elég, mert ahogy mondtam, ez az egyik tartóoszlopa a kalandnak, így nem szeretnék semmit elspoilerezni. Jó hír (és köszönet annak, akinek kell), hogy ha esetleg nem tudsz kiemelkedő szinten angolul, akkor is beruházhatsz rá, mert egész korrekt magyar felirattal rendelkezik a cucc, ami hatalmas pozitívum!

A játékmenet alapvetően egyszerű alapokra épül. Mindig a Life-01 nevű cuccban kezdünk, ahol némi bájcsevegésen túl hősünk először kávét vesz magához, aztán pedig átböngészi, milyen dolgokat kell megoldania aznap. Ha ezzel megvagyunk, akkor irány a Moon meg a tengerfenék. A kaland napokra van felosztva - az első háromban megismerkedünk az alapokkal, majd utána a negyediktől beindulnak az események.

Lesz majd viszonylag sok ugrás ezek között, viszont Stan naplójában mindenről találunk infót, így, ha tényleg meg akarjuk érteni a lelkében dúló vihart, akkor bizony át kell böngésznünk az összes dokumentumot. A bejárható terep elsőre nagynak tűnik, aztán rájövünk, hogy szerencsére kezelhető méretű, így simán megéri átkutatni az összes roncsot meg lelőhelyet extra tárgyakért. Ezek lehetnek különféle csecsebecsék, amiket aztán az állomás polcaira tehetünk fel. De találhatunk boxzsákot, gitárt meg pár hasznosabb holmit, amik aztán különféle minijátékokat nyitnak meg.

Hol a sör?

Hol a sör?


Ami ellenben fontosabb, hogy van egy gép, amivel tudunk mindenféle hasznos dolgot barkácsolni magunknak: oxigénpálca, fáklya, mélytengeri akna meg pár másik eszköz, ami hasznosnak bizonyul majd a kalandok alatt. Ezekhez viszont alapanyag szükségeltetik és itt jön be a környezetvédelmi faktor: fémet, különféle műanyag palackokat meg egyéb szemetet tudunk összegyűjteni, amit aztán fel tudunk használni a fentiek elkészítésére.

Sőt, Stan búvárruhájának bizonyos értékeit is tudjuk növelni, ha megtaláljuk a hozzá köthető blueprint-et. Mivel alapvetően tényleg egy narratív kalandról van szó, szerencsére kvázi mindent is jelez nekünk a gép a térképen. A különféle "elrejtett" dolgok keresésére a szonárt tudjuk majd használni. Ilyenkor egy rövid ideig mindennek a pontos helyét megmutatja, míg a masszív élővilág körülöttünk felbukkanó alfajait is bemutatja.

Így úszkálhatunk cápákkal, teknősökkel, polipokkal meg persze JO-val, a kedvenc fókánkkal. Ez a rész nagyon kedves, könnyed és igazából szeretetre méltó, jó dolog a semmittevés meg nézelődés a cuccban. Beszéljünk azonban a hibákról, mert sajnos ahogy az értékelőben láthatjátok, messze nem egy kifogástalan alkotásról beszélünk. A kezelhetőség például ocsortány módon meg tud minket tréfálni, főleg, ha búvárkodunk és nem a gépet vezetjük. Ilyenkor, ha szűkebb részeken szeretnénk kalandozni teljesen meg tud hülyülni a kamera.

Főzzünk egy jó barnát, kotyogósat

Főzzünk egy jó barnát, kotyogósat


A másik ilyen a külcsín. Unreal Engine-nel készült, viszont ahogy a képeken láthatjátok, inkább a rajzfilmes stílus felé indultak el a fejlesztők mintsem a teljesen realisztikus felé. Nyilván hazudnék, ha azt mondanám, hogy ronda a stuff, erről nincs szó, de azért az élmezőnytől is messze van.

A stílus érdekes, mert keveredik benne a jelenkor modernsége az 1970-es évekkel (elvben akkor játszódik a kaland), aminek van egy érdekes íze. Viszont ez nincs nagyon kidomborítva, szóval maradjunk annál a megfogalmazásnál, amit a program is használ: techno-futurisztikus, jelentsen ez bármit. A motor mögött meghúzódó dolgokkal viszont van néhány baj. Belefutottam olyan kifagyásba, amin csak a PS hard resetje segített.

A mentéssel is vannak gondok, mert egy idő után ugyan megmaradt az állás, de hibaüzenetet dobott minden autosave próbálkozásnál. A játék üzenete egyértelmű, ugyanakkor a túltolt propaganda néha már az agyamra ment. A bevezetőben már említett környezetvédelemre gondolok - a kaland kinyílása után szinte mindenhol lesz valami diszkrét vagy éppen tolakodó jel, hogy az emberiség valamit rosszul csinál. A lényeggel még egyet is értek, de azért lehetett volna egy pöppet finomabban adagolni ezt. Összegezzünk.

Nahát, mennyi étel!

Nahát, mennyi étel!


Az Under The Waves egy stabil alapokra épülő narratív kaland, meglehetősen erős környezetvédelmi beütéssel. Ennyi, se több, se kevesebb. Az elbeszélés jól van felépítve, abszolút érzékeny témát érint (az erre fogékonyaknak persze) és ha megkönnyezni nem fogjuk, de azért biztos, hogy a végefőcím alatt kicsit a kanapénkba fogunk süppedni és értékelni fogjuk az életünket meg azt, amink van.

Sajnos technikai gubancok előfordulnak, a kamera néhol kifejezetten görény és nyilván a máfaj sem mindenkinek a kenyere. Ezzel együtt az ár korrektnek mondható, a szavatosság okés (7-8-9 óra, tempó függvényében), szóval a tisztességes iparosmunka fölött áll. A magyar feliratért pedig tényleg köszi!

Under the Waves / Tesztplatform: PlayStation 5

egynek jó...
  • Stílus: Kaland
  • Megjelenés: 2023. augusztus 29.
  • Ár: 15.890 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Érdekes, érzelmes sztori
  • Jó a vízalatti világ
  • Magyar felirat
  • A prezentáció hatéreset
  • A kezelhetőség szintén
  • Technikai gubancok
  • Kissé túltolt környezetvédelmi szál
  • Hang
    7
  • Grafika
    7
  • Játszhatóság
    6
  • Hangulat
    7
6.8
Fort Solis után egy újabb indie gyöngyszem futott be hozzám tesztre - hazudnék, ha azt mondanám, hogy pontosan ugyanannyira követtem az útját, mint az FS-nek, de a trailerek itt is meggyőzőnek tűntek, noha a műfaj alapvetően teljesen más. Jelen tesztünk alanya, az Under The Waves egy szomorú, melankólikus, narratív kaland leginkább a Firewatch nyomdokain. Hibátlan játék? Nagyon nem. Elgondolkodtató, szórakoztató? Bizony ám! '>
Fort Solis után egy újabb indie gyöngyszem futott be hozzám tesztre - hazudnék, ha azt mondanám, hogy pontosan ugyanannyira követtem az útját, mint az FS-nek, de a trailerek itt is meggyőzőnek tűntek, noha a műfaj alapvetően teljesen más. Jelen tesztünk alanya, az Under The Waves egy szomorú, melankólikus, narratív kaland leginkább a Firewatch nyomdokain. Hibátlan játék? Nagyon nem. Elgondolkodtató, szórakoztató? Bizony ám! '>
3 hozzászólás

muki

10 hónapja, 5 napja

De nagy kár érte basszus. szomorú smiley

válasz erre

Tommy

10 hónapja, 5 napja

Mellbevágó egy Quantum Dream játék esetében ilyen értékelést olvasni. Számomra mindig is a minőség szinonímája volt a csapat. szomorú smiley

válasz erre

Gargameth

10 hónapja, 5 napja

Nekem valamiért az Under the Sea nóta jut eszembe a címről röhögő smiley Sebestyén meg ott csápol a sapka alatt.

válasz erre
Under The Waves
15.890 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profilja