Miért az övé napjaink legfelkapottabb neve? Honnan jött és merre tart? Hogyan szállt szembe egy szuperhatalmat kiszolgáló, automatizált kémkedési metódussal, mely a világon szinte minden embert érint? Ha régóta él az olvasóban a kíváncsiság, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjon és az is foglalkoztatja, ki rejlik e név mögött, jó helyen jár.
A következő sorok egy alig harminc esztendős észak-karolinai születésű fiatalember filmbeillő kalandját dolgozzák fel időrendben, melynek során a történet főszereplője egy olyan döntést hozott, mely rendesen felforgatta a földkerekséget. Tettének miértjére e cikk sem adhat megcáfolhatatlan magyarázatot, de közelebb visz az igazsághoz.
2013 első félévének vége felé közeledve, az újabb uborkaszezont és a jól megérdemelt nyaralást várva valami berobbant a csöndes médiavilágba. Június első napjaiban a brit The Guardian és az amerikai The Washington Post egyszerre számolt be arról, - egy titkos és megbízható - forrásukra hivatkozva, hogy az amerikai kormány arcátlan módon, a magánélethez való jogot lábbal tiporva titokban, de bírósági jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés végett. De arról is hírt adtak, hogy egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyelik, és magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokukba, hatalmas mennyiségben. Az adatgyűjtést a National Security Agency (NSA), vagyis az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség végezte.
Később a kiszivárogtatót saját kérésére leplezték le, ekkor kiderült, hogy ő nem más, mint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy volt technikusa, a 30 éves Edward Snowden. A volt CIA-s maga árulta el, hogy akciójának megkezdéséig Hawaii-on lakott és felhőtlen életvitelt adott fel: "...nem tudom jó lelkiismerettel eltűrni, hogy az amerikai kormány lerombolja a magánélethez fűződő jogot, az internet szabadságát és a világ népeinek alapvető szabadságjogait az általa titokban kiépített masszív megfigyelő gépezettel" - nyilatkozta Snowden.
Edward Snowden felhőtlen élete:
Snowden amerika legkisebb államában, Hawaii-on élt és dolgozott, barátnőjét tudta maga mellett, valamint évi 200 ezer dolláros, átszámítva 45 milliós fizetést. Ám amikor elindította a lavinát, búcsút intett mindennek és Hongkongba repült, mert ott elkötelezetten védelmezik a szólásszabadságot és a politikai szembenállás jogát. Emberünk itt is a pokoli gépezet karmaitól tartott, így szállodai szobájának ajtajára párnákat erősített, hogy elejét vegye a lehallgatásnak, és amikor laptopján beírta felhasználói jelszavát, nagy piros csuklyával takarta fejét és a gépet, hogy egy esetleges rejtett kamerával ne lehessen kikémlelni a jelszót.
Snowden amerika legkisebb államában, Hawaii-on élt és dolgozott, barátnőjét tudta maga mellett, valamint évi 200 ezer dolláros, átszámítva 45 milliós fizetést. Ám amikor elindította a lavinát, búcsút intett mindennek és Hongkongba repült, mert ott elkötelezetten védelmezik a szólásszabadságot és a politikai szembenállás jogát. Emberünk itt is a pokoli gépezet karmaitól tartott, így szállodai szobájának ajtajára párnákat erősített, hogy elejét vegye a lehallgatásnak, és amikor laptopján beírta felhasználói jelszavát, nagy piros csuklyával takarta fejét és a gépet, hogy egy esetleges rejtett kamerával ne lehessen kikémlelni a jelszót.
VÁJKÁLJANAK CSAK NYUGODTAN - VÉLEKEDIK AZ AMERIKAIAK NAGYRÉSZE
Snowden május közepén költözött Hong Kongba, ahol megkezdte harcát. Rövid úton kiderült, hogy a technikus és műszaki tanácsadó egy olyan dominót lökött meg a sor végén, mely egy rendkívül széles és összetett láncreakciót indított el. Habár a kiszivárogtató nem akarta, hogy tette után a történet róla szóljon élete egycsapásra megváltozott. A Hongkongi média lázasan keresni kezdte a volt CIA-alkalmazottat, az internetet menten ellepték az Edward Snowden-nel kapcsolatos kommentárok és hamar nemzetközi botrányt kavart az ügy. Napokon belül több felmérés is készült, ezek egyike szerint az internetes közönség hősnek kiáltotta ki a programozót, míg egy másik kutatási eredmény szerint a kiszivárogtató cselekedete sem rázta meg felettébb a leginkább érintett amerikai állampolgárokat. Ők ugyanis (legalábbis jelentős részük) úgy vélekedtek, hogy a biztonság majd' mindennél előrébb való, ezért még azt is eltűrik, hogy magánbeszélgetéseiket, elektronikus levelezéseiket a különböző biztonsági szolgálatok lefüleljék.
Ezt a szólamot vitte tovább a kormányzat is, akik persze a jótevő képében tetszelegnek és mindenkit arról biztosítanak, hogy ez a titkos adatgyűjtés a közösség érdekeit szolgálja, hovatovább majd félszáz terrortámadást sikerült meghiúsítani a PRISM segítségével. Eközben teltek a napok, június elején Snowden exkluzív interjút adott egy hong kongi sajtóorgánumnak, ahol kijelentette, ő nem áruló, de nem is hős, csak egy egyszerű amerikai. Egy későbbi megnyilvánulásában azt is hozzátette, semmilyen titkos dokumentumot nem adott át Kínának. Az, hogy kínai kémnek állítják be csak az ellene várhatóan elindított amerikai lejáratókampány része, melynek nincs alapja - mondta. Ednek, ahogy magát nevezi, június végén távoznia kellett Hongkongból, mert információ szerint Washington megfélemlítéssel igyekezett Hongkong kormányzatát együttműködésre bírni. Snowden tehát repülőre szállt, nehogy letartóztassák és ekkor változott drámája igazi diplomáciai botránnyá. Hiszen melyik ország engedné be Snowdent, az Egyesült Államok elsőszámú ellenlábasát légterébe? Nos, akad ilyen ország, de pusztán maroknyi és azok is kézzel fogható következményekkel számolhatnak.
A média óriási jelenléttel várta a tranzit előtt a kiszivárogtatót
Eközben tetőfokára hágott az adatgyűjtési botrány, mert noha már évek óta nyílt titok volt, hogy a teljes e-mail adatforgalmat figyelik, legalábbis Amerikában, az amerikai szervereken, annak ellenére egyik eset sem kapott akkora médiavisszhangot, mint Snowdené. Az egész világot bejárta a fiatal informatikus híre és egyik napról a másikra derült ki, hogy a titkosszolgálatok világszerte XXI. századi módon annak rendje és módja szerint mindenkit, mindenhogyan lehallgattak, még saját magukat is. A brit ügynökség, a kommunikációs figyelőszolgálat (GCHQ) például a teljes nemzetközi telefonos és internetes adattovábbító kábelhálózatok forgalmát is rögzíti, de a világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G20-as csoport delegációt is rövid pórázon tartották. Hasonló manővereket pedig német és francia szolgálatok is alkalmaztak. De vissza Snowdenhez, aki Hongkongból rejtélyes körülmények között az oroszországi Seremetyevó repterén landolt, június végén. Erre válaszul az amerikai kormány rögvest sakkot adott több kisebb államnak is, amikor világosan felszólították őket, hogy még légterükbe se engedjék be a technikust, csak akkor, ha az hazafelé repülne.
MARADHATSZ FIAM, CSAK NYUGHASS
A volt CIA-s alkalmazottnak - aki furcsa módon középiskolai érettségi nélkül került a központi hírszerzés kötelékébe - azonban több problémája is volt: Az idő múlásával apránként napvilágra került "információmorzsákból" úgy tűnik, hogy Snowden június 23-án érkezett Moszkvába Hongkongból ecuadori menlevéllel, és legalább július 23-áig a Seremetyjevo-2 repülőtér tranzitvárójában tartózkodott. Nem volt érvényes úti okmánya és vízummal sem rendelkezett, ezért nem léphet be Oroszország területére. Ennek köszönhetően még csak repülőjegyet sem vásárolhatott, így nem tudta elhagyni Moszkvát, ha lenne is hová mennie. Ő úgy gondolta van némi esélye, így orosz külügyi tisztségviselőkkel találkozott Moszkvában, akiknek 15 országhoz szóló politikai menedékjog-kérelmet adott át. Az orosz bevándorlásügyi hivatal még aznap közölte, hogy az amerikai informatikus Moszkvához fordult menedékért. Vlagyimir Putyin orosz elnök persze kijelentette: a kiszivárogtató csak akkor maradhat Oroszországban, ha befejezi káros tevékenységét.
Az évente 20 millió dollárból, átszámítva 4,5 milliárd forintból működtetett PRISM projekt összesen kilenc internet-óriás részéről is gyűjtöttek adatokat. Az NSA a PRISM fedőnevű program segítségével a Microsoft, a Google, a Yahoo, a Facebook, a YouTube, a Skype, az AOL, az Apple és a PalTalk internetes óriásvállalatok adatforgalmát figyelte meg. A június végén, a The Washington Post által publikáltakból kiderül, hogy a programhoz 2007-ben a Microsoft csatlakozott először, míg utoljára az Apple-t érte el a hatóság marka.
Ám a technikus végül egyhónapos intervallum után elhagyhatta az orosz tranzitállomást, mivel az illetékes orosz hatóság, a Szövetségi Migrációs Szolgálat kiadta az ehhez szükséges igazolást. Snowden a reptéren tartózkodása során egy közleményt is kiadott, melyről mobiltelefonos felvétel is készült. Az informatikus jókedélyűen és nem megtörten beszélt, habár nagyon soványnak tűnt. Megszólalásában utalt korábbi életére, amit fel kellett áldoznia és addig nem is tér vissza hozzá, amíg van miért harcolnia. Beszédét egyébként a teremben megszólaló reptéri közlemény szakította félbe, amire egy mosollyal reagált, szünetet tartott, majd elmondta, hogy jól ismeri már ezeket a felszólításokat.
Anna Chapman, amerikából kitoloncolt orosz kémnő feleségnek ajánlkozott
ISTENEM, CSAK NÉZZETEK RÁ!
Az Edward Snowdennek segítő orosz ügyvéd, Anatolij Kucserena szerint ügyfele hajlandó lenne akár örökre Oroszországban maradni, de mindemellett nem tett ígéretet Putyin orosz elnöknek arra vonatkozóan, hogy felhagy jogi harcával. A harcát máris elismerték, ugyanis július végén a volt CIA-s alkalmazottat Whistleblower díjjal tüntette ki a Transparency International jogvédő szervezet. A 3000 euróval is járó díjat 1999 óta adják át kétévente különböző német civilszervezetek és a visszaélések, törvénytelenségek leleplezőit tüntetik ki vele. Sokak szerint Snowden végcélja azonban továbbra is egy dél-amerikai ország elérése, ha Oroszországban maradna, arra is volna lehetősége, hiszen máris jól csengő ajánlatot kapott: Anna Chapman, a 31 esztendős orosz kémnő hozzámenne a kiszivárogtatóhoz, így Snowden a törvény szerint menedékjogot kapna. Erre Ed Snowden így reagált a twitteren: "Elvenném Chapmant minden ellenére. Istenem, csak nézzetek rá!"
Mindenesetre Snowden megingathatatlannak tűnik harcában, melynek végkifejlete egyelőre alakulóban van, de az ügy már kipattanásakor a megfilmesítésért kiáltott- Ráadásul fantasztikus perspektívákat nyújtana, ha ezt a potenciális filmötletet Snowden az aljas áruló és Snowden a becsület bajnoka szemszögből egyaránt elkészítenék. Mindenesetre a NSA volt munkatársa már-már odáig jutott, hogy kijelentette, belőle még vallatás árán sem lehetne az USA-ra nézve káros információkat kiszedni. Sokak szerint pedig amit Snowden eddig elmondott az a pokoli gépezet rideg felszíne, vagyis a jéghegy csúcsa, részben ezért is égető a tengerentúliaknak, hogy a technikus visszakerüljön hazájába. Ezért mindent meg is tesznek. Még az apját is Moszkvába küldték, hogy próbálja fiát hazacsábítani, ami halva született ötletnek tűnhet különösen annak fényében hogy sajtóértesülések szerint az ellene emelt vádak fényében könnyen halálbüntetés is várhat rá.
Ezt persze a kormányzati kommunikáció a legvehemensebben utasítja vissza, miközben a háttérben olyan évtizedes múlttal és kemény munkával létrejött email szolgáltatókat tesznek tönkre, akik a valódi privátszférát teremtették meg a virtuális térben is, amibe ég az amerikai titkosszolgálatok foga is beletört.
