Watchmen: The End Is Nigh Part 2 teszt

/>Mielőtt minden poént lelőnénk, inkább haladjunk szépen sorban, és előre szögezzük le, nem lesz egy hosszú teszt, hiszen maga a játék is nagyjából 1-2 órás elfoglaltságot nyújt, még a legbénább billentyűzetpüfölőnek is. A rövidség az első olyan felháborító tényező, amely nem engedi folytatásnak nevezni a Watchmen: The End Is Nigh Part 2-t, és felvet egy olyan fontos kérdést, amelyre mindenképpen választ kell találnunk. A nagy kérdés pedig az, hogy miért így, miért ilyen formában kellett kitolni a játékosokkal a Watchmen esetében? Az rendben van, hogy egy teljesen unalmas, középkategóriás és semmitmondó adaptáció született az első epizód képében, hiszen ezt már megszokhattuk, de az, hogy a legelső Watchmen a maga roppant rövid játékideje után kaptunk egy feleannyi elfoglaltságot jelentő programot, na az már a vicc kategóriába is nehezen fér bele.

#tv#


Pedig ez történt, a Warchmen: The End Is Nigh illetékesei megtették, és kemény három pályából álló játékuk folytatását ugyanúgy, ugyanannyiért adják, mint az első epizódot. Hogy mi történhetett a Warner Bros Interactice műhelyében? Két eshetőség lehetséges. Az egyik az, hogy a Deadline Games csapatát szorította a határidő, és nem sikerült volna befejezniük az első epizódot a kezdeti tervek alapján, majd úgy ahogyan volt, röviden, tömören és unalmasan, kidobták a játékosoknak a filmmel egy időben, ezután pedig rögtön bejelentették, hogy már készül is a folytatás. Ez a történet elég hihető, bár azért tippelhetünk arra is, hogy a Warner Bros úgy gondolta, a Watchmen históriáról még egy bőrt le lehetne húzni, és egy második részt követelt a fejlesztőcsapattól, akik egyszerűen képtelenek voltak ennél többet alkotni, lévén a bunyózáson kívül semmiről sem szól a játék. Hogy melyik lehetőség mellett tesszük le voksunkat, az mindenkinek magánügyét képezi, mindenesetre akármi is történt, a végeredmény így is felháborító.


Egy úgymond "folytatás" esetében mindig szóba kerül az, hogy milyen és mennyi újdonság került bele a második részbe. Ezt illene megvizsgálni a Watchmen esetében is, de mielőtt külön kitérnék mindenre, nézzük meg, hogy miért is lehetne esetleg folytatásnak nevezni a Watchmen: The End Is Nigh Part 2-t. Nyilván a történet miatt, amely mivel nem kapcsolódik az elődhöz, így fogalmunk sincs róla miért tesszük azt amit, hogyan is kellene tennünk azt, amit nem tudunk miért tegyünk, tehát a zűrzavar akkora, mint egy kávédarálóban. A sztori egyébiránt egy csúnya alak köré épül, aki bántalmazott egy még csúnyább nénit, és őt kellene elkapnunk, közben pedig megvernünk mindenkit, aki az utunkba áll. Ennyi és nem több az elmesélt történet, ami így már mindenképpen kiderülhet, nem folytatás, hanem az első rész kiegészülése, lévén ha azt nem ismerjük, a Watchmen: The End Is Nigh Part 2 maximum egy értelmetlen demó képében tündökölhet előttünk.

Azonban ha ismerjük az elődöt, már fedezhetünk fel nem kevés hasonlóságot is, sőt, nyugodtan ráfoghatjuk a programra, hogy szinte semmi változást nem érzékelhetünk az első epizódhoz képest. A lényeg ugyanaz, mint eddig, menjünk előre a lineáris pályákon, majd a legjobb kombóinkat felhasználva, kiüssünk mindenkit aki az utunkba áll. Természetesen nincsenek újabb kombóink, sőt, a játékmenetben az ég adta világon nem történt semmilyen érzékelhető változás sem. Lesznek kisebb és véznább ellenfeleink, akiknek elegendő lesz néhány pofon a kifekvéshez, de szembetalálkozunk majd nagyobb dömperekkel is, akiket már nem lesz olyan könnyű kifektetni. A játék végén pedig, mikor már megvertünk vagy két kamionnyi rossz arcút, jön egy főellenség, és a The End felirat, mindössze tényleg 1-2 óra játék után.

#tv2#

Ami újdonság lehet az elődhöz képest, hogy újabb elpáholni való karakterekkel gazdagodott a játék. Ennek hála például egyenesen az 1970-es, 80-as évekből importált mikrofonfejű balekok fejét verhetjük bele a falba, ripacsképű, öltönyös uraságoknak verhetünk le néhány apai maflást, de meggyűlik a bajunk pár copfos rockerrel is, akik előszeretettel vágnak hozzánk néhány (szigorúan csak) kiürített sörösüveget, azonban a legjobb dolog a harmadik pályán következik. Itt ugyanis női ellenfeleink is lesznek, és félreértés ne essék, nem a nők megverése izgalmas a programban (ez élőben is a legnagyobb és legundorítóbb bűn), hanem az, hogy ezek a hölgyek bizony hiányos kis bőrruhácskákban fognak ránk támadni, és kemény tűsarkú cipőikkel oldalba rúgni minket. A látvány sok mindenért kárpótol, de a gyermeki gondolatoktól szenvedők sajnos nem fognak sem virtuális cicikkel, sem elővillanó női nemi szervekkel találkozni, hiszen annak ellenére, hogy a programban folyamatosan fröcsög a vér, és hullanak a fogak, a női nem szépségeit valamiért kihagyták a fejlesztők. Hogy miért, az marad örök rejtély, bár az tény, hogy emiatt sok kritikus egy-két ponttal többel jutalmazta volna a játékot. Talán még én is.

Aki megjegyezte már az első bekezdésekben felrótt rövidséget, és a három pályát, az könnyen kitalálhatta, hogy a háromféle emberformák, a három pálya jellegzetességei lesznek, és ugyan az első kettő nagy meglepetéseket valóban nem hoz, a bőrruhás hölgyek már igen. Az ő esetükben ugyanis újfajta, eddig nem látott kivégzési kisfilmeket tekinthetünk meg, valamint a szintén hozzájuk tartozó dagadt bőrruhás pasasoknak hála, újabb felvehető tárgyakkal üthetünk vissza keményen, többek között szablyával, fáklyával, és egyéb 18-as karikás szerszámokkal. (Nem, a GTA-ból megismert vibrátor nincs a listán szerencsére...)


Tehát, mint láthatjuk, azért akad újdonság a játékban, de olyan szinten kevés, hogy mindenképpen csak szomorúak lehetünk. A bunyók ennek ellenére még mindig látványosak, gyűjtögetni viszont most nem fogunk tudni annyit, mint ezelőtt, és hiába az új helyszínek, változatossá így sem tették a második Watchmen játékot. Az ellenfelek mesterséges intelligenciája még mindig a föld alatt van, és a fejlesztők elkövettek egy újabb idegesítő hibát, amit nagyon nem kellett volna. A rövidséget ugyanis úgy akarták leplezni, hogy egy-két helyen annyi ellenfelet bocsájtanak ránk, amennyit szinte már lehetetlen lenne eltenni láb alól. Szinte közvetlenül a főellenség előtt történt meg velem, hogy Rorschach karakteremmel lecsúsztam egy lépcsőn, majd láttam, hogy 8-9 nagyobbacska ellenféllel kellene megküzdenem úgy, hogy menekülési útvonal nincs, tulajdonképpen be vagyok szorítva egy pár négyzetméteres helyszínre. Természetesen rögtön nekiestem a nagydarab manuszoknak, akik egyszerre ledaráltak. Megpróbáltam még vagy további tízszer, de a siker csak nem akart bekövetkezni. Így inkább másik stratégiához folyamodtam. Odafutottam a kis hadsereg elé, hogy állandó társam, Night Owl (ő is irányítható természetesen) meg tudja támadni őket. Mikor elcsattant az első pofon, Rorschach karakteremmel gyorsan visszamásztam a lépcső tetejére, vártam körülbelül fél órát (!), miközben Night Owl ugyan nem tudott legyűrni egyetlen ellenfelet sem, de hallhatatlansága miatt néhány pofont bevitt nekik, és legyengültek annyira, hogy nekem már könnyebb dolgom volt. Mindenesetre ha nem ezt a taktikát használom, nem kizárt, hogy még mindig ott küzdök a jóllakott ellenfelekkel, mert szemtől szembeni harc esetén az a pályarész szinte végigvihetetlen. Ilyennel pedig az első rész esetében nem találkozhattunk. Újabb negatív pont.

Tovább ráncolhatja homlokunkat az a tény, hogy a kinézeten egy hangyányi változás nem történt, a látvány maradt a nem is szép, de nem is csúnya kategóriában, míg a hangok terén szintén semmi újdonság nem vehető észre, aki figyelt az első epizód zenéire, azok ugyanazt kapják most is, a szinkronok meg nyilván nem változnak meg az ismert karakterek esetében, az újak pedig szintén nem túl kiemelkedőek.

A játék ugyan roppant rövidre sikerült, ez mégis az első epizód ismeretében, mondhatni pozitívum. Hamar végigjátszható, így nem válik unalmassá, mint elődje, bár a sok-sok verekedés még így is kiverheti a biztosítékot, a magas elhalálozási arány pedig pláne. Mindent összevetve, a Watchmen: The End Is Nigh Part 2-t vagy ingyen kellene adniuk az illetékeseknek, vagy csak egy jelképes összegért, ugyanis erős a gyanú arra, hogy ez bizony a már áprilisban megjelent első epizódból kimaradt részek egybegyúrása, és jó áron való értékesítése. Nem ajánlom, csak ha nem vagy elvakult Watchmen fanatikus, de különben kerüld messzire, bár a boltban így is úgy is meg fogod kapni, ha beruházol az első epizódra.

#tv3#