A Wasteland 2 menüjében máris szembesülünk a készítők kissé morbid humorával: 'akciós' dlc-t kínálnak 49,99 dollárért, ami nyilvánvalóan fake, de jót derültem rajta mikor megláttam. A másik kellemes meglepetés a sztorit felvezető élőszereplős kisfilm, elég ritkán látni manapság ilyesmit, profin megrendezték, megadja az alaphangulatot.
Mielőtt azonban belevágnánk a dolgok közepébe, ki kell választanunk hogy kik alkotják négyfős csapatunkat. A játék felkínál többféle típusú karaktert is, de létezik olyan opció, amelynél mi magunk állíthatjuk össze embereink tulajdonságait, szakértelmeit. Ez különösen fontos, hiszen nem lesz egyszerű túlélni a pusztaság veszélyeit, így jól válogassuk meg, miféle bandát toborzunk össze.
A kör közepén állok. Körbevesznek jóbarátok...
Az előbb említett pár perces film alatt megismerkedhetünk a háttértörténettel is: a háborúk során a földbe csapódott több száz atombomba elhozta az apokalipszist, és szinte teljesen kipusztította az emberiséget. A sivár, kihalt tájakon pedig mutánsok, gyilkosok, banditák ólálkodnak, a túlélők pedig csoportokra szakadva igyekeznek életben maradni.
Azonban létrejött egy védelmi erő , amely igyekszik az ártatlanokat védelmezni, ez pedig a Desert Rangers alakulat. A mi kis négyfős kompániánk is ide tartozik, első feladatunk pedig egy rejtélyes gyilkosság utáni nyomozás lesz: egy Ace nevű rangert öltek meg, ránk hárul a feladat, hogy a végére járjunk a dolognak.
Pusztuljatok férgek!
A Wasteland 2 egy régimódi körökre osztott rpg, tehát a nagyvilágban kedvünkre mászkálhatunk, viszont vigyázunk kell, hiszen nemcsak az ellenséges egységek miatt kell aggódni utazásaink során: az embereinknek vízre van szükségük, amit a különböző oázisokban tudunk feltölteni, illetve találkozhatunk még nukleáris viharokkal , amikbe belesétálva (hacsak nincs védőruhánk) eléggé lecsökkentheti az életerőnket. Amennyiben esetleg ellenfélbe botlunk, akkor kezdődik a csata, ahol a mezőkre felosztott helyszíneken megy az öldöklés.
Jellemző, hogy elég gyakran támadnak ránk különféle rondaságok, szóval nem fogunk unatkozni. A játék során elég sok küldetést tudunk megoldani, ám ezek néha választások elé állítanak: előfordulhat az is, hogy egyszerre két helyről kapunk segélyhívó rádióüzenetet, de csak az egyikre érhetünk oda időben, és ezek a döntések bizony kihathatnak a későbbiekre.
A harc körökre osztva megy, minden harcosunknak meghatározott action pontja van, és abból kell gazdálkodnunk, mielőtt lépne az ellenség. Egy támadás felemészthet kettőt-hármat, de még a hullafosztogatás is egy akciópontba kerül. Remek újdonság, hogy a rajongói sirámokat meghallgatva beletették a testrészre célzást, tehát próbálkozhatunk azonnali kill-t jelentő fejlövéssel is, bár a találati arány itt kisebb mintha csak simán céloznánk.
A doki meg sem lepődött a laza szerkón, amiben becsámpáztunk
Fedezékek mögé is bújhatunk, ezek lecsökkentik a ránk záporozó lövések hatékonyságát, illetve guggolhatunk is, vagy például használhatjuk az ambush opciót, ilyenkor elbújva várjuk az ellent hogy kirontson a nyílt terepre és akkor kezdjük el sorozni. Egy szó mint száz, a taktikai repertoár igen széles, és mivel körökre osztva megy a móka, nem kell sietni sehová, jól át tudjuk gondolni mozdulatainkat. Létezik még a run opció is, amennyiben valaki ránkront a sivatagban, de ez elég ritkán sikerül, többnyire harcba kell bocsátkoznunk.
A karakterfejlődés roppant részletes és tényleg mindenre kiterjedő. Embereink utolsó porcikáját is testre szabhatjuk, ne sajnáljuk tehát az időt erre, hiszen nagy szükség lesz rájuk a sivatagban felmerő rengeteg kihívás megoldása miatt. Nálam például a négyfős bagázsomban előfordul egy számítógép-zseni, egy orvosláshoz értő 'healer', közelharcos, és egy kiváló sniper is, de még bőven lesz lehetőségem őket tovább specializálni.
Tiszta hétemeletes panel szemétledobó. Pedig ez nem panel. És nem is hétemeletes.
Látszik tehát, hogy a lehetőségek száma rendkívül bő, sok múlhat ezeken a későbbiekben, szólva nem árt figyelni rá. Karaktereink harcok, küldetések után kapnak tapasztalati pontot, és ha fejlődnek, akkor tudjuk őket fejlesztgetni, illetve az általuk használt fegyverek, és különböző tárgyak kiválasztásának a feladat is ránk hárul.
A grafika megjelenésért a Unity Engine felel, amely ugyan nem fog versenyre kelni a 2014 legszebb játékmotorja címért, de kellemes, hangulatos látványt biztosít. A környezet remekül van berendezve, kellően kopár, szürke, roncsok, elpusztult házak között mennek az elkeseredett küzdelmek, a vér úgy fröccsen, ahogy elvárnánk, és a harci animációk is rendben vannak. Talán csak annyit tennék hozzá, hogy szerintem egy-két helyszín még kissé félkésznek tűnik, de ezt lehet, hogy csak én látom így.
A kamera szabadon mozgatható, simán be tudjuk állítani tehát a számunkra legkellemesebb nézetet, továbbá zoomolni is lehet. A fülünket folyamatosan kényeztetik a készítők, jól szólnak a különböző zenei témák, nagyon megdobják a hangulatot, és a szinkronra sem lehet különösebb panasz, ahogy a háttérzajokra, vagy a fegyverhangokra sem.
A körök követik a csillagot a csillagot tartalmazó körbe
Sajnos ezúttal sem szólhat másról az egyik bekezdés, mint a hiányosságokról, bár szerencsére nics sok belőlük. A játék még meglehetősen bugos, elég sokszor találkoztam csata közben beakadó emberekkel, furcsa animációkkal, amik ezekből következtek, tovább a mesterséges intelligencia sem állt mindig a helyzet magaslatán. A Steam-el egyelőre egyáltalán nincs szinkronban a játék: hiába próbáltam screenshotokat készíteni, egyszerűen nem lehetett, így kénytelen voltam a hivatalos fórumokat böngészni megoldás után. Ott sikerült is ezt a problémát áthidalni, nem én vagyok ezzel így egyedül, de valószínű, hogy érkezik majd egy patch, ami ezt orvosolja. A multiplayer hiányát nem jegyezhetjük fel akkora hiányosságként, hiszen ez mindig is egyszemélyes játéknak készült, tehát szó sem volt többjátékos funckióról.
Végső összegzésként kijelenthetjük, hogy a Wasteland 2 igazi mestermunka, egy olyan klasszikus, amely nem vall szégyent az elődhöz képest sem. (Hány olyan reboot-ot láttunk már, amikor szinte már megcsúfolták az eredeti programot!). Részletgazdag, tartalmas szórakozást biztosít, és nem utolsósorban egy elképzelhető világot vázol fel. Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, hiszen egy remekműt sikerült megalkotnia Brian Fango-nak és csapatának.
Ráadásul ha Deluxe Editiont vásároltok, akkor nemcsak az eredeti Wasteland 1-et kapjátok mellé ajándékba, hanem a Bard's Tale-t is. Az anyagi sikereket elnézve pedig valószínűsíthetjük, hogy nem kell újabb 25 évet várni a következő fejezetre.
A teszt során nVidia GTX 780 videókártyát és 16GB Kingston HyperX Beast memóriát használtunk, ASUS Maximus VI Hero alaplappal, Cooler Master HAF XB házba szerelve - Windows 8.1 rendszeren.