War Hospital teszt

Jó, hát nem vagyok tökéletes; a Dragon's Dogma 2 elvette a fél életemet, a Helldivers 2 a maradékot, nemsokára jön a Horizon: Forbidden West PC-re és mindeközben még a legújabb Contra is... na izé, szóval a War Hospital egy valós idejű kórházmenedzselő játék, aminek az összetettsége annyira felborította a cikk íróját, hogy ő inkább a kifogásokat keresi, semmint beismerné, hogy makákóból van, és egyszerűen megfeledkezett eme alkotásról.

Visszatérve a prémium megnevezésre, ez a készítők, a Brave Lamb Studio, tollából származik, és mint tudjuk, ha ők azt mondják, hogy ilyen minőséggel van a játékuk ellátva, akkor az biztosan igaz is lesz. Végül is, ha elengedjük a sztereotípiákat és a kivétel-erősíti-a-szabályt használjuk, akkor csak azért, mert valami indie, még nem feltétlenül lesz gyengécske, illetve hiába neveznek prémiumnak valamit, attól még lehet az csotrogányos. A War Hospital pedig megtalálta az arany középutat, félig-meddig, bár, sajnálatos módon, eme játék ennek az útnak mégiscsak a kellemetlenebb felén fetreng.

Lent láthatjuk a sok, szép piros számnak hála, hogy eléggé kifogytunk mindenből. Hétköznapi látvány.

A főtéma a háború, mely, nézzük bárhogyan is, a legrosszabb módja a diplomáciának és a konfliktuskezelésnek. Persze van, hogy nincs más út, mert az összes többi lehetőség ki lett merítve, ám ettől függetlenül pokol egy ilyen esemény, amit igazán csak azok tudnak leírni, akik a kellős közepén voltak: a katonák. Őket nem csak a harcmezőn üldözte a halál szele, de az orvosi ágyon is gyakorta rájuk talált.

Az első világháború 876 ezer áldozatának körülbelül a negyede valamiféle sérülés, betegség vagy fertőzés miatt veszítette az életét. A War Hospital pedig elhozza nekünk a lehetőséget, hogy átélhessük egy ilyen fronthoz közeli kórház mindennapjait.

Ezen alkotás nagyszerűen bemutatja, hogy miféle hangulat övez egy ilyen háborús kórházat, és rálátást enged a doktorok, a nővérek, a medikusok, no meg a karbantartók mindennapos küzdelmére azért, hogy az ide szállított betegek és sérültek élve hagyhassák el a kórházi falakat. Azonban a sors nem kegyes a limitált eszközökkel és kevés idővel felvértezett személyzetnek, így sajnos a temetősöknek is gyakorta van munkája.

A jó és a rossz események véletlenszerűen jönnek a műtőben, bár fejlesztésekkel és nővérek jelenlétével gyakoribbak a pozitívak.

Mint fent említettem, egy valós idejű menedzselő játék a War Hospital, ahol egy kórházat kell felügyelnünk. Sorra jönnek a sérült katonák különféle állapotban, a mi feladatunk pedig minden felől (is) dönteni, kezdve az orvosok beosztásáról, egészen a nyersanyagok és az extra személyzet bekéréséig. A rengeteg kötelesség pedig gyorsan a fejünkre nőhet, így nagyon hamar válik nagyon nehézzé a helyzetünk, és ezzel a játék is.

A probléma akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy a személyzet is emberekből áll. És egy embernek pihennie kell, így nem tud egész nap betegeket kezelni, vagy megállás nélkül dolgozni. Azonban a beérkező katonák csak jönnek és jönnek, a sérüléseik lehetnek könnyedek, de súlyosak is, és ha nem kezeljük őket hamar, akkor talán még azelőtt meg fognak halni, hogy a műtőasztalra kerülnének.

Aztán van, akit a kés alatt ér a végzet, és ezzel sajnos nem lehet mit kezdeni; csupán a túlélési esélyeket növelhetjük fejlesztésekkel és nővérek alkalmazásával a műtőszobában. Illetve, ha egy beteg meggyógyítása túl sokáig tartana, túl sok nyersanyagba kerülne, ráadásul kevés esély is lenne a túlélésére, akkor megtagadhatjuk a kezelést, és így csak egy embert veszítünk el, nem pedig potenciálisan többet.

A beosztottjaink szintet lépnek, miután eleget dolgoztak. Hogy "könnyű" dolgunk legyen, itt is egy csomó opciót kapunk.

A következő majré a rengeteg pozícióval van, melyeket be kell tölteni a kórházban; ember azonban ritkán van elég. Kellenek orvosok, minél több, annál jobb, viszont nem csak műtő dokikra van szükség, hanem trauma- és vegyi orvosokra is, mivel sokkos betegből és égési sérültből is lesz jónéhány. Ezek a doktorok más-más gyógyszert vagy eszközt használnak fel a gyógyításhoz, így azokat majd be kell szerezni valahogy.

Ezen személyzeten kívül nővérek is kellenek, akik a várakozó sátorban, az orvosok mellett, vagy a rehabilitációs kvártélyban dolgoznak. Az első kettő helyszínen a munkájuk növeli a betegek túlélési esélyét, míg az utóbbinál az összefércelt katonákat rehabilitálják (értelemszerűen). A harmadik alkalmazott-típus a medikus, aki betegszállítóként, vagy temetősként munkálkodhat cipelve a sérülteket a harcmezőkről a várakozó részlegre, onnan pedig a műtőbe, majd a műtőszobából a temetőbe, ha szükséges.

A karbantartók, vagy a mechanikusok a különféle anyagok előállításával és a fejlesztések megépítésével foglalkoznak. Ha szükségünk van élelemre vagy gyógyszerekre, akkor őket kell riadóztatni, és igencsak bénító hatása lehet, ha el kell bármelyiknek is mennie pihenni, vagy esemény-feladatot megoldani. Azonban a kórházi stabilitás nem csak az élelem és a gyógyszermennyiség fenntartásán múlik: a németek ellentámadása is ott forog felettünk állandó veszélyforrásként.

A legfontosabb fejlesztések közé tartozik a műtőorvosok maximumának növelése.

Úgyhogy van mivel foglalkozni. Közben jobbra-balra kapunk feladatokat elvégzésre, a fejezet pedig akkor ér véget, ha teljesítettük a főküldetést. A következő etap innen folytatódik majd, legalábbis a kikutatott fejlesztések terén biztosan. Mivel a főfeladat teljesítése eltarthat jónéhány napig, ezért érdemes alaposan felkészülni, és figyelni a rengeteg nyersanyagszükségletet, illetve a személyzetünk állapotát és kívánságait. Ugyanis ezek mind befolyásolják a Morál nevezetű főmércét, mely a kórház lakóinak lelki állóképességét mutatja. Ha ez leesik nullára, akkor véget ér a játék.

Tán nem meglepő, hogy a Morált az egész menet során érdemes minél magasabban tartani, ugyanis amellett, hogy nem kapunk "Game Over"-t, még bónuszokkal is jár, ha a toppon van a szintje, ám ez egy nevetségesen nehéz kihívás, mert az egész játékmenet azon van, hogy lenyomja a Morált a béka valaga alá. A csökkenés elsődleges oka a katonák halála, de a már említett rossz események és a hiányzó élelem is nagyban nyomják a mínuszokat erre a csíkra.

Az egyik legsúlyosabb kihívás a rengeteg anyaggal van, melyekkel zsonglőrködnünk kell. A "Freight" avagy a nyers áru az alap eszköz, melyet vonat által kapunk bizonyos időközönként; ezt alakíthatjuk át a különféle gyógyszerfajtává, élelemmé vagy alkohollá, feltéve, ha kifejlesztettük a megfelelő gyártóhelyeket. Azonban ebből az áruból nagyon kevés jön, és mindenhez kell, még a kórházi fejlesztésekhez is. Így, ha egyszerre történik mindhárom gyógyszernek (műtőeszköz, trauma pirula és égés elleni szer) a készítése, ráadásul élelmet is akarunk gyártani, akkor másodpercek alatt ki fogunk fogyni "Freight"-ből.

Egy pálya elején nem meglepő, hogy a lent látható Morál csík nagyon alacsonyan van.

A megoldás olyan fejlesztések kikutatása, melyek csökkentik a nyersanyagfogyasztást és növelik a termelést. Én ezekkel kezdtem, plusz az alkalmazottak pihenési idejét csökkentő "technológiát" is hamar megszereztem, hogy minél gyorsabban össze tudják embereim szedni magukat. Ezek után pedig az orvosi pozíciók kimaxolása a legfontosabb, majd a nővér-mechanikus van a második helyen, végül pedig a medikusok a legkevésbé fontosak, legalábbis prioritás szempontjából. Igazából mindenkire nagy szükség van.

Ha szükségünk lenne további alkalmazottakra, vagy bajos állapotban van a fontos anyagok kitermelése, akkor kettő "pénzfajtát" is bevethetünk: az anyagi, illetve az emberi rekvirálást. Az előbbiből késztermékeket tudunk bekérni, az utóbbiból pedig új személyzetet toborozhatunk. Ám rekvirálás ritkán jön a házhoz: anyagi akkor, amikor egy katonát visszaküldünk a főhadiszállásra (minél magasabb a rangja a katonának, annál többet kapunk), emberi pedig állítólag feladatok teljesítésekor, de nekem inkább tűnt ez véletlenszerű jutalmazásnak, semmint rendszeresnek.

Ha pedig meghal a katona az orvosi szobában? Akkor nincs anyagi rekvirálás. És ha kórházi tábort meg kell védeni a németek ellen, emiatt pedig a közeli árok-rendszerbe kell küldeni az embert, mert közeleg egy támadás? Vagy mi van, ha végleg le kell szerelni valakit, mert az abból jövő morálbónuszra nagyon szükségünk van, mert közel állunk a nullához? Ráadásul a fejlesztésekhez is kelleni fog az anyagi rekvirálás a "Freight" mellett, úgyhogy gyakran kerülünk olyan döntési helyzetbe, amikor a rossz és a még rosszabb közül kell választanunk. Ajánlott a sűrű mentés, mert egy döntés utáni következményeket nem lehet mindig tisztán látni.

A felderítőnkkel különböző eseményekre bukkanhatunk.

Vannak lehetőségek a szorult helyzetek enyhítésére. Például, ha kevés a kaja, akkor letolhatjuk a fejadagokat a felére, ám ez a Morált fogja csökkenteni (bár nem annyira, mintha éhen halnának az embereink), vagy bekérhetünk egy nagy adag készélelmet (feltéve, ha van elég rekviráció pontunk), vagy ráállíthatunk termelőket, ám ilyenkor a gyógyszerkészítés fog lecsökkenni. Nehéz megtalálni az ideális megoldást. Minimális segítséget a felderítő sátor nyújthat, ahonnan kutyás katonákat küldhetünk ki környező helyek felkutatására. Ilyenkor eseményeket kapunk, melyeknél több opció közül kell választanunk, de a játék nem mindig árulja el azonnal, hogy mivel járt a döntésünk.

De, alapjáraton, mindig érdemes kizavarni a felderítőt küldetésezni, mert gyakorta szert tehetünk így extra anyagokra, lehetőségekre és akár extra személyzetre is. Persze olyan események is megjelenhetnek, melyek #over#akár több napra is kilőhetik az egyik alkalmazottunkat, még nehezebbé téve a néha egyébként is képtelennek érződő helyzetünket. Ám nem lehetetlen a játék; szerencsére a legtöbb bug és technikai hiba, mely a megjelenést zötykölődőssé varázsolta, kikupálódott (két hónap után illett is), úgyhogy sok esetben a mechanikák és a szerencsétlen események sorozata okoztak nekem fejfájást.

Láthatjuk, hát, hogy a War Hospital egy helyenként irreálisan nehézzé váló játék. Ez talán azért is van, mert nem mond el mindent a "Tutorial" rész. Vannak dolgok, amiket nekünk kell kitalálnunk, és kikísérleteznünk. Az állandó újrapróbálás pedig találóan nagyon morálromboló tud lenni, így meg tudom érteni, ha valakinek nem lesz türelme kitanulni a játékmenetet, és nem akarja mindig újra és újra elkezdeni az adott fejezetet (melyből csupán három van), hogy egy hiba, vagy rosszul bekalkulált döntés esetén búcsút is inthessen a próbájának.

És ezért kell a sok orvos: a várósátor másodpercek alatt meg tud telni.

Kicsit olyannak érződött a helyzet, mint a Pathfinder: Kingmaker-ben, de belátom, hogy ott egy korai hiba még nem jelenti az azonnali végét a játéknak; ott általában kb. 70 órányi móka után megy tönkre a birodalmunk visszafordíthatatlanul. Bár az is igaz, hogy a Pathfinder egy grandiózusabb játék egy sokkal nagyobb követőtáborral és az internet tele van tanácsokkal a kezdőknek. Mai tesztünk alanyának nem biztos, hogy lesz kedvünk ismét nekimenni, mert nem igazán mondja el a játék, ha hibáztunk, online pedig kevés segítőkész anyaggal fogunk találkozni.

Pedig a prezentáció rendkívül találó a témát és a hangulatot nézve. Nem fogunk pörögni a grafikától, tény, de a pályák megalkotása, a kézzel rajzolt átvezetők és eseményeknél látható képek, képsorok tökéletesen hozzák a világháborús érzést, a szenvedést, és a kilátástalanságot. A játékos tudja, hogy itt mindenki áldozat: a katonák, az orvosok, az ápolók... mindenki, akinek részt kellett vennie közvetlenül, vagy közvetetten ebben a borzalmas eseménysorozatban.

A nagy kérdés, pedig, így a végére, hogy tudnám-e ajánlani eme játékot a stratégiák rajongóinak? Igen, de csak nekik. Ehhez a programhoz türelem, hideg logika és némi szerencse kell. Alaposan át kell gondolni minden döntést, és jól fel kell építeni a fejlesztési tervünket, különben bukás lesz a vége. Mentsünk gyakran és ne bánjuk, ha újra kell kezdenünk egy fejezetet: ha tanultunk az előző menetből, akkor igazából eme alkotás már elérte a célját. Hiába rétegjáték a War Hospital, ettől függetlenül feledhetetlen élményt fog nyújtani nekünk; hogy ez pozitív vagy negatív élmény, az már rajtunk áll.