Twisted Metal teszt

Miután gondolom sokan nem ismeritek a szériát, ezért engedjétek meg hogy néhány mondatban leírjam miről is van szó. Valamikor a 90-es évek közepe - vége felé egy új műfaj térhódítását figyelhettük meg, ez pedig a fegyveres autós harc volt. Interstate 76, Vigilante, Destruction Derby, Carmageddon, Twisted Metal, hátha mondanak nektek is valamit ezek a címek. Aztán ahogy telt - múlt az idő, egyre kevesebb érdeklődés volt a produktumok folytatásaira, meg úgy en bloc az egész stílusra, ezért érthető módon szanálásra kerültek az esetleges folytatások is.

Igazodj ki elsőre a képernyőn...

A TM azonban ha lehet még ebből a sémából is alaposan kilóg, mert itt konkrétan pszichopata állatok ültek a volán mögött, akik egyetlen céllal lőtték rommá egymást, ami nem volt más mint ezen versenyek szervezőjének, Calypsonak az ígérete, miszerint a győztesnek bármilyen kívánságát teljesíti. Az viszont mindenképp örvendetes tény volt, hogy a játék fejlesztést az a David Jaffe végezte újra, akinek az első és második, tehát a sikeresebb Twisted részeket köszönhettük. Derűlátásra adott még okot az a tény is, hogy az anyacég egy vicces marketinggel is ellátta az új epizódot, pontosabban Jaffe kivitt a sivatagba egy fagyis kocsit, ami a sorozat ikonikus járműve, felállított ezzel szemben egy igazi gépfegyvert, aztán ha valaki beregisztrált ennek az oldalára, a neten keresztül lőhette szét a járgányt.

Ahogy felpörgött a gépemben a lemez, nem is igazán tudtam hogy mire számítsak. Vajon múltidézést kapunk vagy esetleg egy populárisabb részt, netán valami egészen agyament, beteg dolgot? Ahogy megláttam a főmenüben trónoló bohócmaszkot és megszólalt a bemetálosított karneváli zene, világossá vált hogy semmin se változtattak, ez pontosan az lesz mint a legelső rész csak 2012-es köntösben. Legalább is itt még ebben reménykedtem, bár az eléggé alacsony felbontású főképernyő azért sejtetni engedte hogy nem lesz fenékig tejföl a dolog.

Legalább Dollface-re már nem kell zacskót húzni

A sorozat megszokott alappilléreihez nem igazán nyúltak hozzá, azaz még mindig egy vérgőzös autós - lövöldözős anyagot kaptunk, ahol az ellenfelek minél előbbi likvidálása a cél. Alfeladatok lehetnek, de a lényegi rész az mindig a mészárlás. Ehhez a pályák is nagyban hozzájárulnak, mert viszonylag nagy kiterjedésű majdnem az összes, ahol kényünkre - kedvünkre garázdálkodhatunk. Minden összecsapás előtt választanunk kell három járművet, buherálhatunk egy kicsit a megnyitott másodlagos fegyverek között, aztán hajrá, mehet is a gyilok. Direkt használtam a járművek kifejezést, mert választhatunk kamionok, sportautók, teherautók, motorok, sőt, helikopterek között is, amik természetesen eltérő értékekkel bírnak, valamint az elsődleges, másodlagos és speciális fegyvereik is eltérnek.

A terepen egy csomó minden extra lőszert, fegyót, turbót, napalmot tudunk egyébként magunkhoz szólítani, amik hathatós segítséget fognak nyújtani a terep legyalulásában. El is érkeztünk az egyik botrányos dologhoz,az irányításhoz. Sajna itt a sokat akart a szarka el érvényesült, és kegyetlen módon túlbonyolították az egészet! Hiába autós játék, felejtsd el az R2-vel való gyorsulást illetve a többi nyalánkságot. Itt a négyzet gomb a gáz, ha turbózni akarsz ezt kell kétszer benyomnod. A kör a fék, ha ezt kétszer nyomjuk meg akkor fogunk tudni tolatni. Az X nevezhető talán a driftnek. Az R2 és L2 a tüzelés, az R1 és L1 segítségével pedig a felvett fegyverek között tudunk válogatni. Az analóg nyilakon ha a jobbrát megnyomjuk, az a pajzs illetve a többi is rendelkezik fontos funkciókkal. Tegyük ehhez még hozzá az eléggé kaotikus harcokat és kész is van a recept egy kiadós káromkodáshoz.

Haladjunk már Béla, megelőznek a repülő almák!

A külcsín egyébként borzasztóan felemásra sikeredett. Ha csak pusztán technikai szemmel nézzük, akkor nem sokkal szebb mint az előző generációra kiadott részek, gusztustalan low end textúrákkal, idétlenül összerakott terepekkel. Viszont a serpenyőt felfelé billenti az, hogy olyan pusztítást vihetünk végbe hogy ihaj, gyakorlatilag majdnem minden pályát az alapokig le tudunk rombolni. Ha megszokjuk a kaotikus irányítást pár óra alatt, akkor a grafika ócskasága annyira nem is lesz szembetűnő, mert inkább azzal fogunk foglalkozni hogy túléljük a harcokat és lehetőleg a legdurvább módon szívassuk meg az ellenfeleket. Funkcionális, talán ez lenne a legjobb szó rá, ami itt ugyan nem a legelőnyösebb, de talán még megbocsájtható.

Eléggé nagy változtatáson ment át viszont a single kampány. Eddig legalább 12-13 választható szereplő volt, mind egyéni befejezéssel saját járművekkel. Itt ezt felejtsük el, összesen három szereplőt fogunk tudni irányítani, ráadásul választani sem tudunk köztük, sorrendben kell végighaladni rajtuk. Ennek a porciónak az élettartami nagyjából,3 óra, legalább is nekem normal fokozaton ennyi időbe telt kipörgetni ezt a részt. Igen, ez valóban röhejes intervallum, viszont két dolog is megmenti. Az egyik hogy lehet osztott képernyőn is tolni, a másik pedig az átvezető mozik minősége. Minden szereplőhöz nagyjából 20 perc film tartozik, tehát egy órát fogunk nyálat csorgatva bambulni a képernyőnket.

Fagyit, valaki?

Úgy képzeljétek el ezeket a betéteket, hogy alapból élő szereplős felvételek, de valami irgalmatlan minőségű CG animációkkal pakolták össze, aminek az eredménye az lett, hogy itt sírtam a gyönyörűségtől. Egyébként a sztori is egy kicsit mélyebb és még betegebb lett mint eddig bármikor, szóval talán ez kompenzálja egy kicsit a kiesett szereplőket. Lesznek főellenség harcok is, amik mindig több részből tevődnek össze és talán ezek a legszórakoztatóbb pontjai a stuffnak. Ja, bocsánat, azt el is felejtettem mondani hogy a három szereplő Dollface, Mr Grimm és Sweet Tooth. A feladatok a pusztíts el mindenkit-től terjedhet a checkpoint jellegű versenyekig, illetve lesz olyan arénaharc, ahol egy kijelölt zónában lehet csak tartózkodni, ami ráadásul vándorol is, aztán ha ezen kívül vagyunk csökkenni is fog az energiánk.

A zenék és hangok mellett sem mehetek el, miután ez a része eléggé jóra sikerült. A szinkronszínészeket meg lehet dicsérni, főleg aki Sweet Tooh-nak kölcsönözte a baritonját, mert tökéletesen hozza vissza a karaktert. A zenék között keveredik a licencelt és saját gyártmányú dal is, így találkozhatunk Sepulturával, Iggy Poppal, Rob Zombie-val, sőt még Avanged Sevenfolddal is, mondanom sem kell hogy ezek mennyire megnövelik a cucc hangulatát. El is érkeztünk az utolsó nagyobb falathoz, nevezetesen a netes multiplayerhez. Mint az jól megszokott, itt is csak Online Pass segítségével csatlakozhatunk az online népekhez.

Jók a fogaid Laci!

Három nagyobb csoportra van osztva a multi: csapat alapú hentelés, mindenki - mindenki ellen illetve akad még itt egy küldetések végrehajtására koncentráló is. A többjátékos részbe belépve egyébként még 3-3-3 mód lesz elérhető, a teljesen átlagos DM és TDM opciókon kívül egy furcsa Last Man Standing, illetve egy üldöző - üldözött típusú verseny is. Királyság még a Nuke nevű rész, ahol az ellenséges csapat szobrát kell rakétákkal ledönteni, azonban ha útnak indítottuk a szeretet csomagot, nekünk kell manuálisan odavezetni és berobbantani. Egyébként egyszerre maximum 16-an tudunk viaskodni az éterben.

Ez így papíron nem hangzik rosszul, de olyan kapcsolódási gondok vannak amit utoljára szerintem a Doom 1 multi részénél tapasztaltam! Folyamatosan kifagy, ledob, és az összes elképzelhető módon megkeseríti az életünket, pedig tényleg jó szórakozás ha összejön a buli.Egyenlőre túl sokan nem játszanak a neten, de haverokkal akár kiváló szórakozás is lehet. A fentiekből is látszik, hogy a készítők nem akarták megreformálni az új epizódot, egyszerűen kihoztak mindent a szériából amit lehetett. Ha többen játszotok rendkívül szórakoztató tud lenni, de egyedül is le tud kötni pár órára. Sallangmentes, vérgőzös mészárlás járművekkel, így ha ezekre gerjedsz csalódni biztos hogy nem fogsz benne!

A Grimm tesók. Valaki akar egy mesét tőlük?