Street Fighter 6 teszt

2023. május 30.
94.8891
iPet profilja, adatai
iPet
Őszintén bevallom, hogy amikor Marco rám osztotta a Street Fighter 6 tesztjét, finoman szólva sem voltam boldog. Na nem mintha nem kedvelném a szériát, sőt, de sajnos az előd horrorisztikus nyitánya úgy beleégett az agyamba, hogy egy jódarabig elment minden kedvem ettől a franchise-tól. Pedig amúgy megboldogult gyermekkorom egy nagyon komoly szeletét töltöttem mindenféle füstös játékteremben (igen, akkor még lehetett bent dohányozni) az SF különféle részei előtt.
Advertisement


Ugyanakkor ha visszaemlékeztek az ötödik rész megjelenésére, akkor az erőteljesen hiányos tartalom miatt szépen állt a bál. Persze aztán jöttek az ingyenes/fizetős DLC-k tisztességgel, de a játékosok már hét évvel ezelőtt sem szerették ha palira veszik őket. Szerencsére a visszajelzéseket (nem a felhasználókét, hanem a pénzügyit) komolyan vették a Capcomnál, így igyekeztek egy valóban komplettnek tűnő alkotást piacra dobni az SF 6 személyében.

Mondjuk balhék voltak itt is, például a logó körül, amiért még talán fel is jelentették őket, de ebben nem vagyok biztos. Egy a lényeg: bőséggel volt időnk nyúzni a stuffot és szerencsére abszolút pozitív lett a végeredmény, ahogy azt láthatjátok az értékelőben. Persze nem hibátlan a cucc, vannak benne nevetséges dolgok, de az igyekezetet értékelni kell. Nézzük tehát mitől döglik a lény a kiadó szerint.

Kéne egy jó gyros

Kéne egy jó gyros


Ami már a telepítésnél fel fog tűnni az a három fő pillér, amiből a cucc áll. World Tour, Fighting Ground és Battle Hub. A legelső egy teljesen új, egyjátékos koncepció, ami megpróbálja elmélyíteni ismereteinket a Street Fighter univerzumában és igen, ez lesz a kampányunk is egyúttal. Az FG már sokkal inkább kínál hagyományosabb élményt, míg a BH egy átdolgozott és kibővített multi szegmens.

Elemzésünket kezdjük a világ körüli turnéval, hiszen nagyon sok tennivaló és lehetőség ebből építkezik. Indításkor meg kell alkotnunk játékosunkat - erre fordítsunk valamennyi figyelmet, mert ő lesz az avatárunk a legtöbb helyen. Persze bármikor módosíthatunk rajta bármit és amúgy viszonylag részletesen paraméterezhetjük. A testalkatától függ például az, hogy milyen típusú harcban jeleskedik: a hosszú végtagok nyilván messzebbről hatékonyak és halálosak, de ütőtávon belül lényegesen lomhábbak a mozdulatok.

Szóval, ha ezzel megvagyunk akkor a sztori közepébe csöppenünk. Metro City-ben (a Final Fight városa, bizony) járunk és mint kiderül, frissen kreált avatárunknak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: mindenkinél erősebb lenni. Ezért Luke sulijában próbáljuk elsajátítani a verekedés minden eszközét. Bizonyos közjátékok hatására összehaverkodunk egy másik tanítvánnyal és ketten együtt próbálunk boldogulni.

Mindjárt megtudod mi az a Hadonken

Mindjárt megtudod mi az a Hadonken


Aztán történik valami, haverunk felszívódik, mi pedig azt a feladatot kapjuk a senpai-tól hogy járjunk utána, mi is történhetett. Az elbeszélésről legyen ennyi elég, nem lőném le a nagyobb spoilereket, ámbátor azt meg kell jegyeznem, hogy az SF univerzumára jellemző komolyan vett komolytalanság itt is vastagon megtalálható.

Tehát senki se várjon több rétegű cselekményt. Nem, ez bizony fanservice, viszont annak kifejezetten remek. A játékidő alatt igazából mindenki feltűnik, aki a Capcom verekedős palettáját erősíti, ez meg nagyon jó móka. Emberünket külső nézetben irányítjuk és kapunk több lokációt is amit fel lehet fedezni. Oké, ez talán egy kicsit erős állítás, mert a központi helyszín pár utcából és térből áll, a többi viszont kis túlzással egyetlen képernyő.

Meglepően sok szerepjátékos elemet találunk. Kezdjük azzal, hogy a dedikált gomb megnyomásával szinte bárkit kihívhatunk verekedni. Ekkor átkerülünk a már hagyományosnak mondható 1v1 képernyőre - amennyiben győzünk, kapunk egy csomó tapasztalati pontot, valamint tárgyakat, amiket aztán később szinte bárhol felhasználhatunk. Igen, ez magával hozza a szintlépést és alapértékeink (ütés és rúgás erősség, védekezés, életerő, satöbbi) növekedését. Ezeket nem csak a megszokott módon fejleszthetjük, hanem figyelni kell a swag-re, azaz a héroszunkon lévő hacukákra.

Helló csajok, mi az ábra?

Helló csajok, mi az ábra?


Győzelmek esetén kapunk sok-sok zenny-t (helyi valuta), amikből ruházkodhatunk. Nyilvánvalóan rettenetesen blőd darabokat tudunk összeválogatni, legalábbis a nyuszifüllel rohangáló, trikóban, bakancsban és sortban virító, naranccszín afro hajú emberek belőlem ezt váltották ki, de ha egyszer kell a plusz száz sebzés akkor bizony kell. Persze beszélgetni is fogunk egy csomót, de sokszor a szekunder szégyen kerülgetett a dialógusok minőségétől.

Az egyetlen, valóban érdekes aspektusa ennek a résznek a tanárokban és a verekdési stílusban keresendő. Ahogy haladunk előre, úgy nyílik meg egyre több ismert hős, akik mellé szegődhetünk. Ekkor megnyílik az adott ember stílusa, mi pedig fejlődhetünk benne. Értelemszerűen amit épp használunk, az fog erősödni és (igen) szintet lépni. Ilyenkor dumálhatunk velük hogy elmélyítsük kapcsolatunkat, aminek új mozdulatok és ruhák lesznek az eredményei.

Az elsődleges feladatok mellé kapunk opcionálisan teljesíthetőeket is - ilyenkor valami extra felszerelés, pénz meg xp üti a markunkat. Szintén érdekes dolog, hogy belénk tudnak kötni jártunkban-keltünkben. Ilyenkor több kis izét is le kell csapnunk mire az adott összecsapás végére pontot tehetünk. Ha nagyon ki akarjuk maxolni az egészet, akkor olyan nyolc, akár tíz órányi tartalmat generál ez a mód, ahova persze bármikor visszatérhetünk. Bevallom férfiasan, hogy ugyan voltak kifejezetten szórakoztató pillanatai az egésznek, de alapvetően felhúzott szemöldökkel toltam ezt a részt. Valamiért végig bennem volt egy Yakuza-light érzés, de annak komolysága nélkül.

Marisával te nem szakítasz. Majd ő azt tudja

Marisával te nem szakítasz. Majd ő azt tudja


A Fighting Ground áll legközelebb a hagyományos Street Fighter élményhez. Itt mind a 18 szereplőhöz találunk kvázi kezelési útmutatót - nagyon korrektül bemutatja nekünk a gép hogy mi az egyes karakterek erőssége és hogyan lehet őket előcsalogatni. Sőt, még egy Trial részt is kapunk, ahol ezeket kellően be tudjuk gyakorolni. Természetesen itt lesz az Arcade szegmens, ahol az SF5-höz hasonlóan le tudunk verni pár ellenséget és állóképek formájában tálalják az endinget.

Itt egy kicsit megint befeszültem, hogy ez azért 2023-ban még sokkal cikibb mint volt anno (ha létezik ilyen), de aztán elengedtem, valószínűleg azért mert ugye egy komplett történetes módot kaptunk. Ugyanitt lehet amúgy a haverok ellen nyomulni, ranked online meccseket indítani és társai, de kapunk egy újítást is, ami az Extreme Battle névre hallgat. Alapvetően is nagyon sok beállítási lehetőséget kapunk a küzdelmekhez, de ez itt már tényleg az őrületről szól.

Random időben megjelenő bika keserítheti meg az életünket, esetleg az égből potyogó labdát küldhetjük a másik arcába, vagy pluszban kerülgethetjük a lecsapó villámszerű izéket - a lista nagyon hosszú, de tényleg kellően szórakoztató az egész. A kezdő szereplőgárda egyébként nem rossz, de azért bőven elmarad például egy Mortal Kombattól. A 18 játékost három részre lehet osztani. Itt vannak az eredeti arcok: Ken, Ryu, Blanka, Guile, Zangief, Chun-li, E.Honda, Dhalshim. Visszatérnek a nagyobb közönségkedvencek, mint Cammy, Juri, Dee Jay és Luke. Az újak zárják a listát: Lily, Jamie, Kimberly, Manon, Marisa, JP.

Nahát, micsoda puccos telep

Nahát, micsoda puccos telep


Azt már lehet tudni, hogy érkezik hozzájuk idővel négy újabb karakter (Rashid, A.K.I., Ed, Akuma), akiket természetesen minden módba beintegrálnak. És akkor végül ott lesz nekünk a Battle Hub ami pontosan az, aminek monjda magát - egy nagy központi hely, számtalan lehetőséggel. Nagyon ötletes, hogy például úgy lehet kihívót keresni, hogy leülünk egy kabinet elé mint Player 1 vagy 2 és várjuk, ki jön szembe.

De a Hub nem csak erre lesz jó: találunk néhány boltot, ahol irgalmatlan mennyiségű cicomát vásárolhatunk mind saját avatárunknak, mind pedig a különféle online lapunknak. Igen, van valamennyi mikrotranzakció, de ha minden igaz ez a fejlődést nem tudja befolyásolni (hello NBA 2K). Ha egy kicsit elegünk van már abból, hogy tíz éves ázsiai gyerekek dupla perfect KO-t csinálnak velünk, akkor lehetőségünk van olyan dolgokkal múlatni az időt mint az eredeti Final Fight vagy a Street Fighter 2 Turbo. Igen, itt is kabinetek elé kell leülnünk.

Ez lenne tehát a tartalmi rész. Ahogy látjátok, valóban tanultak a hibákból és most rendes kontentet kapunk a nem kevés pénzünkért cserébe. Teljesen mindegy, hogy offline vagy online szeretünk játszani, itt mindenki megtalálja a saját számítását. Térjünk rá a külcsínre, mert ugyan volt egy grafikus motor váltás, de továbbra is atomjól fest a cucc. Azt már a trailerek alapján is lehetett látni, hogy az eltúlzott testarányok maradnak, sőt, Marisa esetében még rá is tettek egy lapáttal.

Drága főszerkesztőnk virtuális mása

Drága főszerkesztőnk virtuális mása


Maradtak a vízfesték-szerű pacák a nagyobb támadások esetén, de a különféle pályák szintén eszméletlen hangulatosak, tényleg életre kelnek. Amibe bele tudnék rúgni az a World Tour: mivel ez inkább egy TPS, itt látszik hogy kellett volna még fejleszteni az összképen. Összességében azonban ha nem is teremt egy új mércét, de bőven a korrekt fölött van. Kemény az RE Engine, na. A végére hagytam a kezelhetőséget és magát a harcot, hiszen ez mégis csak egy verekedős stuff, ez az esszencia.

A fejlesztők itt is próbáltak kitalálni valami újat - választhatunk a Classic és a Modern irányítási metódus között. Előbbi tényleg a klasszikust hozza: kis rúgás, kis ütés, nagy rúgás, nagy ütés plusz a különféle le, előre kombók. Igen, ez a megszokott, jól bejáratott opció. A Modern nagyon hasonlít ehhez, de a speckó támadásokat egy-egy gombhoz rendelhetjük. Próbáltam mindkét metódust mind online mind pedig offline és alapvetően egyiknél sem éreztem hátrányban magam.

A tehetségtelenségemet nem befolyásolta egyik irányban sem. Talán amiatt jó hogy van egy újabb változat, hogy azok a koca playerek, akiknek tetszik a cucc de nem akarnak semmit se megtanulni, őket is be lehet vonzani ezzel. Van amúgy egy harmadik, ami a Dynamic névre hallgat, de ezzel nagyon ritkán találkozni, erősen limitálva van hogy hol lehet használni. Technikailag amúgy rendben vagyunk bár állítólag az Xbox verzió sokkal bugosabb mint a PS-re szánt build (nálunk utóbbi volt teszten), de a Day1 patch szinte mindent javít.

Nem, Dee Jay, nem érzem a latinos ritmusokat

Nem, Dee Jay, nem érzem a latinos ritmusokat


A hangokat és zenéket nem említettem még. Van persze angol és japán szinkron és ami újdonság, a menetekhez kapunk kommentátorokat, rögtön kettőt: egy play-by-play-t és egy color-t. Engem igazából idegesítettek és inkább lekapcsoltam őket, de elhiszem hogy valaki értékeli madj őket. Főleg Zelina Vegát a WWE-ből. Nade, térjünk rá az értékelésre, mert Marco így is ki fog belezni a cikk hosszáért.

Őszintén örülök neki hogy a Street Fighter 6 visszatalált a jó útra. A külcsín nagyon dögös, van benne mind online mind pedig offline tartalom. A kezdő gárda nem rossz, de azért még pár alakot hozzácsaphattak volna. Áhh, inkább nem sorolom az összes összetevőt a mérleg két nyelvéhez, mert a lényeg: a gamer társadalomnak szüksége van egy jó Street Fighterre. A hatodik rész pedig az. Pont.

Street Fighter 6 / Tesztplatform: PlayStation 5

a polcon a helye
  • Stílus: Verekedős
  • Megjelenés: 2023. június 02.
  • Ár: 23.990 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Végre korrekt tartalom már indulásnál is
  • Pöpec külcsín
  • A World Tour egy érdekes újítás
  • Remek, fluid harcok
  • A World Tour agyamentsége nem mindenkinek fog tetszeni
  • Kicsit kevés az induló gárda
  • Az állóképes produkciókat tényleg el kéne már felejteni
  • Hang
    8
  • Grafika
    8
  • Játszhatóság
    8
  • Hangulat
    8
8
Street Fighter 6 tesztjét, finoman szólva sem voltam boldog. Na nem mintha nem kedvelném a szériát, sőt, de sajnos az előd horrorisztikus nyitánya úgy beleégett az agyamba, hogy egy jódarabig elment minden kedvem ettől a franchise-tól. Pedig amúgy megboldogult gyermekkorom egy nagyon komoly szeletét töltöttem mindenféle füstös játékteremben (igen, akkor még lehetett bent dohányozni) az SF különféle részei előtt. '>
Street Fighter 6 tesztjét, finoman szólva sem voltam boldog. Na nem mintha nem kedvelném a szériát, sőt, de sajnos az előd horrorisztikus nyitánya úgy beleégett az agyamba, hogy egy jódarabig elment minden kedvem ettől a franchise-tól. Pedig amúgy megboldogult gyermekkorom egy nagyon komoly szeletét töltöttem mindenféle füstös játékteremben (igen, akkor még lehetett bent dohányozni) az SF különféle részei előtt. '>
6 hozzászólás

fighterlaci

10 hónapja, 1 hete és 6 napja

10-én veszem, most le vagyok égve! röhögő smiley

válasz erre

Mordorer

10 hónapja, 1 hete és 6 napja

Whoáááááá milyen pozitív teszt!!! meglepett smiley Nagyon jól hangzik, bíztam benne, reménykedtem, de nem hittem el, hogy így sikerül. mosolygó smiley Jó lesz újra igazi Street Fgihterrel tolni!

válasz erre

Ronalddo

10 hónapja, 1 hete és 6 napja

De megváltoztál Marco! röhögő smiley Biztos vásárló vagyok, iszonyat mód vártamde paráztam hogy **** lesz, a teszt viszont eldöntötte a kérdést.

válasz erre

muki

10 hónapja, 1 hete és 6 napja

Király, jó hogy magukra találtak. mosolygó smiley Amúgy miért cska 8 pont ha amúgy ilyen jó? meglepett smiley

válasz erre

VaPe

10 hónapja, 1 hete és 6 napja

Hát akkor ez már most sokkal jobb mint a SFV valaha is lett. mosolygó smiley Nagy királyság.

válasz erre

Patrik94

10 hónapja, 2 hete

Végre egy folytatás ami nincs elbaszva!!! mosolygó smiley

válasz erre
Street Fighter 6
23.990 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profilja