Returnal (PC) teszt

2023. március 02.
99.4431
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Gargameth profilja, adatai
Gargameth
Talán mindannyian ismerünk olyan történeteket, ahol a főhős, vagy főhősök belekerülnek egy körforgásba, melyből nincs menekvés, vagy elsőre nem tűnik egyértelműnek a szabadulás lehetősége. Filmek terén például ott van a Boldog Halálnapot és a Holnap Határa, de akár a Doctor Strange is (Dormammu, trollkodni jöttem) ide tartozhat, viszont videojátékos kiadásban még nem volt nekem szerencsém ilyesféle sztorihoz.
Advertisement


Pedig a "Roguelike" zsánert szinte erre találták ki, hisz ott is gyakori a halál és a lassú fejlődés, mely előbb-utóbb elviszi a játékost a célhoz. Azonban ebbe a játékfajtába tartozó alkotások ritkán adnak a történetüknek túlságosan nagy hangsúlyt, hisz a lényeg a kreatív, pergős, akciódús játékmeneten van. A Returnal, mai tesztünk alanya, viszont megoldotta, hogy egy állandóan változó, színes és kalandos világ, illetve rendszer mellett egy megfogó, depresszív, helyenként pedig még horrorba is átbukó történetet hozzon el nekünk.

Mivel eme játék már 2021-ben meglátta a napvilágot PlayStation 5-re, ezért tessék elzarándokolni iPet kolléga cikkéhez, ugyanis nem tervezek túlságosan belemenni a már általa említett részletekbe, és úgy fogom venni, hogy mindenki tudja, milyen struktúrával van itt dolgunk, illetve az is világos a kedves olvasóknak, milyen harci manőverek, fejlődési lehetőségek és haladási rendszer veszi körbe a játékost. Ebben az írásban saját játékélményeimmel, illetve a PC-s és a konzolos kiadások közötti különbségekkel fogtok találkozni.

A csillag-szám mutatja a teljes erejét a fegyvernek, a többi csík pedig, hogy mely téren milyen jól teljesít a mordáj.

A csillag-szám mutatja a teljes erejét a fegyvernek, a többi csík pedig, hogy mely téren milyen jól teljesít a mordáj.


Én, alapjáraton, nem vagyok oda a sci-fi-ért, lévén, hogy már a mai világban is vannak olyan aspektusok, melyek ijesztően futurisztikusnak hatnak, és ez a fejlődés olyan riasztó ütemben történik, hogy már 33 évesen is borzalmasan öregnek érzem magam. Ám a Returnal-ben nem a varázslatos technológián van a hangsúly, hanem a megfogó játékmeneten és a harcon, így akkor is be tud szippantani, ha nem birizgálja érdeklődésünk a sci-fi.

A megfogó elemek pedig olyan Dark Souls-osan ragadják meg a játékost. Vagyis ez a program képes volt engem úgy feldühíteni helyenként, hogy párszor monitorostul akartam kivetődni az ablakon, de aztán mégis visszaültem, és újra nekiláttam, miközben egyszer sem lohadt le a lelkesedésem. Mert itt minden a saját fejlődő tudásunkra épül. Az új ellenfelek képességeit megszokni időbe tellik, de miután sikerült kiismerni őket, akkor úgy tudunk mozogni köztük, és intézzük el őket, hogy az szinte varázslatosnak hat.

Bal oldalt, az életcsík alatt láthatjuk a "Proficiency" mércét, középen a szám pedig az adrenalinszintünket jelzi.

Bal oldalt, az életcsík alatt láthatjuk a "Proficiency" mércét, középen a szám pedig az adrenalinszintünket jelzi.


Az első nagy különbség a konzolos kiadástól, mint minden PC-s átiratban, a grafikai részleteknél jelenik meg, ahol bármit be tudunk állítani aprólékos részletességgel, és a nagyszerű optimalizációnak köszönhetően még a régebbi gépeken is jól fut a Returnal magasabb beállításokon (feltéve, ha kinyírjuk a fenébe a "Ray Tracing"-et). Van beépített "Benchmark"-ja is a mókának, mellyel tökéletesen meg tudjuk találni a számunkra ideális beállításokat. Ha pedig bírja a terhelést szegény gépünk, akkor az ultraszéles (21:9) avagy a szuper ultraszéles (32:9) kijelzőbeállításokkal még sziporkázóbbá varázsolhatjuk a látványvilágot.

Némi technikai malőrök azért elő-előfordulhatnak, de sosem volt olyan súlyos problémához szerencsém, mely igazán említést érdemelne. Talán a kamerakezelést tudnám kiemelni, mely alkalomadtán megnehezítette az életem, mikor sikerült sarokba szorítania néhány ellenfélnek, és olyannyira az arcomba jöttek, hogy a kamera inkább beleolvadt a falba, melynek hála semmit sem láttam. Ez pedig nem előnyös a túlélés szempontjából, hisz a halál, mint ahogyan azt olvashattátok Peppalínó cikkében, kellemetlen következményekkel jár.

Selene vad tudományos kijelentésekkel teszi színesebbé a játékot.

Selene vad tudományos kijelentésekkel teszi színesebbé a játékot.


A másik nagy különbség PC és konzol között, nem meglepő módon, az irányítás. Szerény személyemnek jobban esett billentyűzettel és egérrel kontrollálni a főhőst, hisz nem kellett például belezavarodnom az elsődleges és a másodlagos tüzelési módjaiba fegyvereimnek, cserébe viszont a sprint és a "Dash" gombjait előszeretettel kevertem össze, de ez már a saját idétlenségem. A halálok mindig bénázásból fakadtak, nem pedig hiányzó, vagy rosszul implementált irányítási mizériából.

Úgyhogy az eredeti játék szellemét tökéletesen megőrizte ez a kompetens port, a Housemarque és a Climax Studios jóvoltából. Ha a konzolos kiadás bejött, akkor ez a verzió is tetszeni fog, még, ha olyan sok extrát nem is ad a már ismert játékhoz, ami indokolná a combos árcédulának való engedést. Ha viszont nem találkoztunk eme alkotással két éve, akkor mire várunk még? Még több részletre, hogy igazán teljesen legyen a Returnal-ról alkotott kép? Rendicsek, lássuk hát, mik nem fértek már bele az előző tesztünkbe.

A napi kihívás a PvP mód igazából: legyen minél több pontod és hódítsd meg a ranglistát.

A napi kihívás a PvP mód igazából: legyen minél több pontod és hódítsd meg a ranglistát.


Mivel egy pergős játékról van szó, ezért a készítők elengedték a töltényrendszert; végtelen skulónk van, illetve igazából energialövedékekkel dolgoznak a fegyvereink, melyek bizonyos golyómennyiség után túlmelegednek, és várni kell kicsit, hogy "újratöltődjenek". Ám túl is lehet tölteni fegyverünket, ha sikerül jó időzítéssel lenyomnunk a lövés gombot, pont mikor a visszatöltődést mutató csík elér egy bizonyos pontot.

Ilyenkor azonnal folytathatjuk a durrogtatást, azonban ez az időzítés minden eszköznél különbözik, és az erre ráérezni nem egy két perces meló, főleg, hogy gyakorta az ellenfeles támadásokra is figyelnünk kell. Nem vitték túlzásba rosszakaróink repertoárját a készítők, de cserébe mindegyik ellenfél egyedi, mind kinézet és alkalmazott taktika terén is. A pályákon változatos csúnyaságokkal, szerkezetekkel, kihívásokkal és főellenséggel fogunk találkozni. Ha pedig a fűbe harapnánk, akkor a hajónknál születünk újra, nem a legutolsó megnyitott területen.

Ezekben a kihívásokban bónuszok és a negatív hatások teszik a futamokat érdekesebbé.

Ezekben a kihívásokban bónuszok és a negatív hatások teszik a futamokat érdekesebbé.


Ez engem roppantmód irritált, főleg, mikor egy "boss"-nál buktam el. Nem próbálhattam meg újra azonnal, mint azt a Souls játékoknál megszokhattam, hanem visszarakott a kezdőhelyre a rendszer a nullás erejű pisztolyommal, én pedig átmehettem a különböző portálokon, a már teljesített pályákon haladva, reménykedve abban, hogy a véletlenszerűen generált pályarendszerben nem kell túl sokáig kutakodnom ezen portálok után. Persze tárgyakat, bogarakat, jobb fegyvert, "Proficency"-t és adrenalin szintet is szereznünk kell, ha nem akarunk egy szenvedős összecsapást az adott főellenségnél átélni.

Értékeink felépítése akár fél órát is igénybe vehet, ha nem többet, így mire visszaérünk az elakadást okozó célponthoz, örülhetünk neki, ha a taktikára emlékszünk még. Innen szép nyerni, nemde? Szerencsére minden egyes pályaváltásnál kapunk egy gyógyító üvegcsét és minimum egy hasznos kiegészítőt, no meg egy "Proficency"-t alaposan megemelő bónuszt is, így a legtöbb esetben a jobb fegyver összeszedése fogja a legnagyobb problémát okozni.

És néha találkozunk bug-okkal is (például itt a nagy poliplény belegabalyodott az oszlopba).

És néha találkozunk bug-okkal is (például itt a nagy poliplény belegabalyodott az oszlopba).


Ha véletlenül véget érne az esti játék ideje, akkor elmenthetjük az állásunkat, és ugyan a hajónktól fogunk ismételten elindulni, mikor legközelebb beizzítjuk a játékot, de legalább nem veszik el semmink, és a pálya sem generálódik újra. Továbbá, a permanensen megmaradó eszközökön kívül van egy nyersanyag, mely ugyancsak nem veszik el, ha elhasalnánk. Ez pedig az éter.

Ezt a titokzatos kis matériát leginkább vásárlásra használhatjuk, hogy már a kezdőterületen erős cuccokkal felszerelhessük magunkat, triviálissá varázsolva a triviálisnak számító átvezető helyszíneket, azonban úgynevezett rekonstruktorokat is aktiválhatunk éterrel. Aktiválás után, ha meghalnánk, akkor a hajónk helyett ebben a rekonstruktorban fogunk újjászületni, anélkül, hogy elveszítenénk bármit, úgyhogy ezeket mindig érdemes beizzítani, ha van rá fizetőeszközünk.

Selene korábbi "iterációin" találhatunk audiófeljegyzéseket, melyek segítenek megérteni, mi is történik valójában.

Selene korábbi "iterációin" találhatunk audiófeljegyzéseket, melyek segítenek megérteni, mi is történik valójában.


Ezt a ritka anyagot leggyakrabban napi kihívások során lehet kapni. Ezen játékmódot a hajónkból tudjuk elindítani, és melynek során egy pályát kell végigjátszanunk, pontokat gyűjtögetve, illetve, ha teljesítjük a kihívást (sikeresen, vagy sikertelenül), akkor hozzánk vág némi étert a játék. Ezen kívül miután legyűrtük a kampányban a második főellenséget, eljuthatunk a Tower of Sisyphus-hoz is, ami ennek a játéknak a végtelen módját tartalmazza. Gyakorlásra kitűnő opció, és kellemes levezetésként tud szolgálni, ha beleuntunk az állandó újraéledés és visszafutás körforgásába.

Végszó: vegyétek és egyétek. Első ránézésre kissé drágának tűnhet, de az utolsó fillérig megéri az árát a Returnal. Kicsit Dark Souls, kicsit sci-fi és kicsit pszichedelikus álomvilág, azonban jól illeszkednek egymáshoz a különféle stílusok, a prezentáció nagyszerű, a történet pedig, még ha nincs is nagyon az orrunkba tolva, megfogó. Persze azért ne vigyük túlzásba a játékot: a túl sok kudarc megcsömörléshez vezethet. Nekem is már abba kellene hagynom... csupán harminckét órája nem volt szerencsém az ágyamhoz...

Returnal (PC) / Tesztplatform: PC

a polcon a helye
  • Stílus: Akció
  • Megjelenés: 2023. február 15.
  • Ár: 21.550 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • A játékmenet változatlanul megfogó, bosszantó és addiktív
  • Nagyszerű prezentáció, számos grafikai opcióval kiegészítve
  • A végigjátszások sikere a szerencsétől is függ
  • Apróbb technikai hibák itt-ott
  • Hang
    8
  • Grafika
    8
  • Játszhatóság
    8
  • Hangulat
    8
8
6 hozzászólás

VaPe

1 éve, 1 hónapja és 17 napja

Érdekes hogy sikerült bele bugot csempészni, a Sonys portoknál pedig nem jellemző.

válasz erre

Patrik94

1 éve, 1 hónapja és 17 napja

El is felejtettem hogy megjelent áááááááá!!!!! röhögő smiley röhögő smiley röhögő smiley röhögő smiley Na mindegy, rendelve!

válasz erre

fighterlaci

1 éve, 1 hónapja és 18 napja

Ez igen. meglepett smiley Hónap közepén veszem. mosolygó smiley

válasz erre

Ronalddo

1 éve, 1 hónapja és 18 napja

Hát ez nagyon baszó!

válasz erre

Tommy

1 éve, 1 hónapja és 18 napja

Úgy látom ez már messze nem hibátlan, de tény hogy nagyon jók a Sony portok.

válasz erre

Moby Dick

1 éve, 1 hónapja és 18 napja

Na ez akkor tényleg jó lett. Pedig féltem tőle.

válasz erre
Returnal (PC)
21.550 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profilja