Resident Evil Origins Collection teszt

Sajnos 2016 elejére eljutottunk odáig, hogy a sorozat kedvelői két táborra szakadtak. Az egyik fél ragaszkodna a tötymörgős játékmenethez, a kissé bárgyú fejtörőkhöz, az Umbrella vállalathoz, a zombikhoz - tehát az összes olyan tételhez, amivel újat tudtak mutatni anno, amivel túlzás nélkül történelmet írtak. Persze, a Resi 6 Leon szegmensében voltak csoszogó hullák, de ez már nem pont olyan, mint régen, állítják.

Ugyanakkor mások szerint a negyedik epizóddal megkezdett irány a helyes, mivel senki sem kíváncsi az oldschool játékmenetre és elemekre, bizony haladni kell a korral, különben ezt a franchise-t is lehet temetni. Nos, megérkezett hozzánk tesztre a Resident Evil Origins Collection, ami a Zero, illetve a klasszikus első epizódot foglalja magába, természetesen a kor igényeihez igazítván azt. Szóval, régen tényleg minden jobb volt?

Ülünk a vonaton

Annyit előre el kell árulnom, hogy nagyon nehéz helyzetben vagyok a végső értékelést tekintve, mivel a két epizód szinte teljesen eltérően sikerült, ugyanakkor egyként kell kezelni őket, hiszen ez mégis csak egy kollekció. Haladjunk kronológiai sorrendben, ezért értekezésünket kezdjük a Zero-val, már csak azért is, mert ez mindennek az előzménye, legalábbis a Capcom szerint. A helyszín természetesen az ikonikus Raccoon City, illetve a környező erdőség, ahol Rebecca Chambers és a Bravo egység nyomozásba kezd a különös kannibál gyilkosok után.

Némi sétálás után találnak egy, szinte megsemmisült rabszállító autót, ahonnan a rab, bizonyos Billy Coen kámforrá vált, így őt is be kellene gyűjtenünk. Egy közeli vonat lesz az elsődleges célpontunk, ahol viszonylag hamar találkozunk is a tetovált legénnyel, ugyanakkor egy kazal zombi ugrik a nyakunkba, így nem marad más hátra, mint az összetartás és a túlélés.

Ahogy látjátok, a történeten egy szemernyit sem változtattak a 2002-es eredetihez képest. Sőt, igazából az egyetlen dolog, amin fejlesztettek, az a grafika, noha az is elmarad a 2016-ban elvárható szinttől, sőt, még a korongon lévő másik játéktól is, ami nagyon vicces. Nagyon sok új dolgot vezettek be anno Zero-ban, de a legfőbb, hogy egyszerre két szereplőt tudunk irányítani, szinte bármikor váltogatva közöttük.

Rebecca egy igazi nebánts virág, kevés életerővel, viszont kémikusként csak ő tudja a különböző anyagokat összekeverni, ami mondjuk gyógyításnál elengedhetetlen lesz, de néhány fejtörő is erre épül. Billy ezzel szemben egy tank, sokkal nagyobbat sebeznek a kezében a lőfegyverek, meg van egy öngyújtója is, amire szintén épülnek majd megoldandó dolgok.

Álkapocs leejtős külcsín! Ja, nem.

Szóval az esszencia tényleg pontosan az, mint régen, ugyanakkor temérdek hibát nem javítottak a portolás közben. Ráadásul ezek szinte csak és kizárólag az időhiányra vezethetőek vissza, mert a Resi 1 esetében nincsenek ilyenek. A legelső a grafika, illetve az átvezető filmek. Értem, hogy az előre eltárolt képeken való animálás régebben hatalmas nagy kihívásnak számított, viszont azért ezzel kezdhettek volna valamit, mert elég gyászosan fest már.

Arról nem is beszélve, hogy a felvehető tárgyak öklömnyi pixelekként vannak feltüntetve és teljesen elütnek a háttértől, ami szintén elég nevetségesen fest. Az átvezető videókkal sem kezdtek sokat, egy az egyben áthozták a Gamecube változatból, aminek mindenféle tömörítési és megjelenítési hiba lett az eredménye. Bravó.

Sajnos nem tudom befejezni az ekézést, mivel az irányítással sem kezdtek túl sokat. Oké, optimalizálták az analóg karokra, viszont például azzal nem kezdtek semmit, hogy a kamera szögének váltásakor más-más irányt kell nyomnunk, ami irgalmatlan idegesítő. Ez amúgy a fix nézet miatt a legtöbb RE-nek hibája volt. Sajnos ezeken kívül is nagyon sok baja van a stuffnak (ha mondjuk nem pixelre pontosan egy gyertya mellett állsz, nem tudod meggyújtani, hiába tudod, hogy használnod kell), így az összkép sem lett túl festői.

Hangulata azonban így is van, főleg a vonatos szekvenciának, de sajnos utána átállunk a megszokott sablonokba. Igazán kár érte, mert nagyobb odafigyeléssel és sokkal több idővel egy korrekt port lehetett volna, így azonban csak szimplán egy kihagyott ziccer.

Jól állnak Jill-nek a kockák, nem?

Ezek után gondolom sejtitek, hogy mennyire szkeptikusan álltam hozzá a lemezen található második (első) résznek, viszont nagyon kellemeset csalódtam a stuffban, szinte pontosan az ellenkezője történt, mint a Zero esetében. Oké, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ez már egy alapból felújított epizód, szóval talán kevesebb meló volt vele, viszont tagadhatatlan, hogy jól sikerült.

A sztorit mindenki ismeri: a STARS csapatának Bravo osztaga eltűnik valahol a Raccoon City-t körbevevő erdőségben, így az Alfa brigád is útra kel, hogy megkeressék őket, viszont menet közben sosem látott rémségekbe botlanak és csak a közelben lévő birtok kapuin túlra menekülve jönnek rá, hogy egyenesen a baj epicentrumába szaladtak bele. Az alapok természetesen maradtak, azaz Jill és Chris szempontjából is végig tudjuk játszani a programot, sőt, kell is, ha mindent meg akarunk érteni az amúgy nem túl csavaros történetben.

A Zero-hoz képest azonban a változás már az első pillanatokban tetten érhető: furcsa módon az átvezetőket itt sikerült jól megoldani, illetve a külcsín sokkal meggyőzőbb és hangulatosabb. Valahogy élesebb minden, szebbek a színek, sokkal több poligon jutott a szereplőkre és úgy összességében is szebben kidolgozott. Persze azért csodát ne várjunk, hiszen egy 2002-es cuccról beszélünk, ami fix kamerákat és előre rögzített háttereket használ, viszont itt sikerült azt megoldani, hogy ne rettenetesen nagy pixeleket bámuljunk a felvehető tárgyak esetén.

Bodri, fekszik!

A játékmeneten is nagyon sokat alakítottak: kibővült a kastély, ami új elérhető területeket jelent, illetve ezzel párhuzamosan érkezett egy új főellenség is, meg persze a nagyon tetű szuper zombi(k). Elérhetőek az úgynevezett defensive itemek, amik szó szerint az önvédelmünket hivatottak javítani: ha megragad egy zámbó, akkor Jill/Chris a fejébe állít egy tőrt/sokkterápiát alkalmaz rajtuk. A térkép is ráncfelvarráson esett át és pontosan mutatja a dolgokat, valamint különféle jelölésekkel segíti a tájékozódásunkat, így nem kell órákat bóklásznunk, mondjuk egy írógép után. A Resident Evil játékok esetében mindenképp meghatározó tényező volt a hangulat, ami a felturbózott első epizódban sokkal erősebben hat, mint a Zero esetében.

Hiába ismerős szinte az összes helyszín, a zenék újrakeverésével, átalakításával irgalmatlan nyomasztó atmoszférát sikerült összehozniuk a fejlesztőknek. Bevallom férfiasan, néha egészen nyomasztó volt küzdeni a folyosókon, szinte kézzel fogható a kétségbeesés és reménytelenség, ami a falak közé ragadt. A játékidő amúgy mindkét rész esetében korrekt, a Zero kilenc és fél órámba került, de ott nagyon sok volt a backtrack, míg az elsőnél ez a szám nagyjából a tíz felé közelített.

Igen, le akarom lőni a lépcsőt. Problem?

Egyébként a korongon lévő mindkét részre elmondható az, hogy kifejezetten nehezek, főleg ha mondjuk hard fokozaton kezdi az ember. Ilyenkor minden elérhető terület minden egyes négyzetméterét át kell fésülni lőszer, molotov koktél, eü spray vagy növények után. Ha nem ésszel és taktikusan játszunk, akkor másodpercek alatt fog bedarálni minket egy-egy keményebb dög, aztán pisloghatunk, mert itt nincsenek checkpointok, csak a jó öreg írógép. A trófea vadászok is kaptak az arcukba, mivel olyan kihívások elé állítják őket, hogy zavarjuk le a játékot három óra alatt, csak kést használjunk, mentés nélkül zúzzuk végig az epizódot és még sorolhatnám a szemétségeket. Ha ezt platinázod, akkor tényleg hardcore játékos vagy.

Szóval, ahogy látjátok, sajnos nagyon felemás lett a RE Origins Collection, amit a végső pontszám is tükröz. Nem értem egyébként, hogy miért volt olyan sürgős ezt ilyen formában kiadni. Ha szántak volna rá még nagyjából 3-4 hónapot, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy sokkal magasabb lenne az összpontszám. A legkeményebb ágyékon lövést viszont direkt a végére hagytam, ez pedig az árazás. Elvben örülnünk kellene, mert budget áron adják a két játékot.

Kamera váltásnál vajon ki ugrik a nyakamba?

Ha viszont felnézünk a PS Store-ra vagy a Marketplace-re, láthatjuk, hogy ha külön megvásároljuk digitális formában őket, akkor még ennél is olcsóbb lesz, ráadásul nem vontam le a PS Plus miatt 10%-ot, illetve az egyéb kedvezményeket. Szóval ezt így nem teljesen értem, de van egy olyan érzésem, hogy néhány árazással foglalkozó illető nézhet új meló után.

Ha valamelyik részt már korábban megvetted, akkor felejtsd is el ezt a gyűjteményt, nem érdemes beruházni rá. Amennyiben kimaradt az életedből, akkor a relatíve alacsony pontszám ellenére is érdemes beruházni már, mert a RE 1 tényleg nagyon jó darab, a Zero meg kompromisszumokkal ugyan, de pár kósza órára le fog kötni.