RAGE teszt

/>A RAGE sztorija a 2029-es esztendőben, tehát a nem túl távoli jövőben veszi kezdetét, napra pontosan augusztus 23-án. Ekkor történik ugyanis, hogy az Apophis aszteroida telibe találja a Földet, ezáltal elhozva az emberiség számára a legnagyobb katasztrófát, a totális apokalipszist. Csodával határos módon bolygónk nem pusztul bele a nagy ütközésbe, sőt mi több, akad néhány szerencsés humán, akik túlélik az eseményt. A valamikor virágzó planéta azonban már sosem lesz ugyanolyan, mint volt. A zöld bolygóból akkorra ugyanis már egy halott, elsivatagosodott, nem mellesleg pedig elvadult világ lett, ahol a régi erkölcsnek csak a csírái maradtak fent, azok is a különféle jól elkerített és védett települések falai között. A nagyvilágban ugyanis továbbra is a káosz és az anarchia az úr! A vadregényes tájakon ugyanis mutálódott emberek, banditák és azok leszármazottai próbálnak boldogulni a mindennapokban, hobbijuk pedig, hogy a biztonságot jelentő városokból kimerészkedő emberekre vadásznak vagy valamilyen formában megkeserítik azok életét.

Ebbe az önmagából kifordult világba csöppenhetünk a RAGE betöltését követően, méghozzá valamivel több, mint 100 esztendővel a katasztrófát követően, az Eden Project részeként. Eme projektbe még a nagy katasztrófa előtt válogatták be hősünket, lényege pedig, hogy a világ leghasznosabb és legjobb képességeivel bíró embereit különféle kapszulákba zárva, hibernált állapotban kilőjék az űrbe, hogy sok-sok év múlva, visszatérvén a Földre, képesek legyenek újrateremteni a civilizációt. A terv csak részben sikerül, hősünk ugyan szerencsésen becsapódik a Földbe, de a vele egy légtérbe zárt emberek közül csodával határos módon csak ő éli túl a kalandot. A kapszulából előmászva szinte azonnal átéljük az egyik legdurvább - ám mégis klisét alkalmazó - ijesztést, amit videojátékban valaha is láthattunk, a továbbiakban pedig csakhamar rájövünk, hogy az Eden Project megbukott, senkit nem érdekel, hogy miféle képességeink voltak korábban, most ugyanis minden egyes lépésünk a túlélésről szól, így bele is vágunk a klánok között átívelő történetbe, hogy megismerjük az önmagából maximálisan kifordult világot.

A koncepció - habár nem túl eredeti - szerény véleményem szerint mégis elragadó, a RAGE által lefestett világ pedig annak ellenére, hogy inkább soha ne jöjjön el a valóságban, így virtuálisan igencsak izgalmasnak tűnik. Biztosan rengetegen lesznek olyanok, akik hozzám hasonlóan már az első betöltést követően beleszeretnek ebbe a nem mindennapi hangulatba, amit videojátékban eleddig olyan alkotások tudtak jól lefesteni, mint például a Metro 2033 vagy éppen a Fallout-sorozat. Ezzel a résszel tehát azonnal egy nagy kerek csillagos ötöst írhatunk a fejlesztők ellenőrzőjébe, hiszen a történet és a hangulat együtt a RAGE első olyan vonzereje, ami ha sikeresen telibe talál, garantáltan nem ereszt el. Márpedig még nem is beszéltünk a játékmenetről, amely szintén nagyon erősre sikeredett, de hát mit is vártunk egy olyan névtől, mint az id Software, nem igaz? Sokan csak annyit tudnak a RAGE-ről, hogy egy poszt-apokaliptikus FPS, ami ugyan megfelel a valóságnak, de azt már kevesen tudják, hogy komoly szerepjátékos vonulat, valamint külső nézetű autós ütközetek is találhatók benne.

Haladjunk azonban szépen sorban! Alapjáraton a játék valóban egy FPS, belső nézetből kémlelünk és látunk mindent, valamint ilyenformán harcolunk is. Számtalan fegyver lehet nálunk egyszerre, amelyek között a világvégi hangulatnak köszönhetően több a valóságoshoz hasonlító, de komolyan átalakított darab is található. A harc fontos eleme lesz a RAGE-nek, hiszen a legtöbb küldetésünk arra irányul majd, hogy menjünk el valahová és ott vagy irtsuk ki az összes mutánst vagy hozzunk el valamit, de közben azért irtsuk ki az összes mutánst a biztonság kedvéért. A harcrendszer kényelmes, jól kezelhető, nem mellesleg pedig azonnal elsajátítható, hiszen semmi újdonságot nem hoz a műfajba, ami jelen esetben egyáltalán nem negatívum. Visszatérvén azonban a stílus tisztázásához, az FPS nézet és harcok mellett van egy szerepjátékos oldal is, aminek köszönhetően a játékban bárkihez odamehetünk, beszélgethetünk vele, ha pedig szerencsénk van, akkor egy mellékküldetéssel is gazdagíthat minket. Az egész szisztéma - és úgy általában ez az RPG/FPS vegyület - a nemrégiben megjelent Dead Island-re hajaz, ahol hasonló módszerrel szereztünk küldetéseket és haladtunk előre a történetben.

Némileg a szerepjátékos vonulathoz tartozik, hogy bár karakterünket nem fejleszthetjük, képesek leszünk különféle felvett tárgyakból különféle használati tárgyakat barkácsolni, így például robbanó távirányítós autót vagy zárfeltörő készüléket. Az arra alkalmas helyeken vehetünk majd fegyvereinkre különféle fejlesztéseket is, amelyek szintén az RPG vonalat erősítik, de karakterünk mellett nagyon fontos szerepet játszanak majd az alkotásban a különböző járgányok, amelyek egy az egyben a valamikori MadMax-féle roncsautókra hasonlítanak. Számtalan változatuk létezik majd a programban, segítségükkel pedig könnyebben eljuthatunk egyik pontból a másikba. Fontos, hogy négykerekűink is fejleszthetők, az újabb gumiktól kezdve a fegyvereken át a különféle motorokig, de páncélokig bármit vehetünk hozzájuk és töltény nélkül eszünk ágába se jusson kimerészkedni velük a nagyvilágba, ugyanis odakint banditák tucatjai várnak minket, felfegyverzett autókkal, gyakran súlyos létszámfölényben. Lesznek egyébként olyan küldetések, amelyek csak az autókra koncentrálnak majd, így például hagyományos autóversenyek is, amelyek finoman szólva érezhetően csak a tölteték miatt kerültek beépítésre.

Érdekesség mindemellett, hogy az autós részek közben az FPS nézetből TPS-re vált a program, ezáltal kívülről szemlélhetjük a tájat. Erre feltehetően azért volt szükség, mert belső nézetből a harcok és az utazások inkább jelentettek volna nyűgöt, mint szórakozást, mert így az árkádos jelleg miatt igencsak jópofa autókázni egyet a poszt-apokaliptikus világban, miközben néhány bandita járgányát miszlikbe szedjük. Küldetéseink egyébiránt szinte kivétel nélkül kötődnek majd autóinkhoz is, hiszen a legtöbbször ki kell merészkednünk a biztonságot nyújtó falak közül, hogy az óriásinak beállított, de közben korántsem olyan nagy világban kalandozzunk kicsit. Érdekes koncepció húzódik meg egyébiránt a missziók között, hiszen bár hangsúlyoznám, hogy valóban szabadon bejárható világban vagyunk, az korántsem olyan nagy, mint amilyennek a RAGE magát beállítja, nem mellesleg folyamatosan terelget is minket a játék, tulajdonképpen rohanni fogunk feladatról-feladatra, így nem lesz időnk körülnézni olyan szinten, mint például egy GTA-ban. Ez alapjaiban nem probléma, ugyanakkor nagyon sokan azt hiszik, hogy a játék óriási bejárható világgal bír, ami ebben a formában egyáltalán nem igaz.

A missziók egyébiránt már az elejétől fogva rendkívül hosszadalmasak lesznek, tehát korántsem csak arról lesz bennük szó, hogy menj ide vagy oda, ott öld meg ezt vagy azt és kész is vagy. Egy küldetés a legtöbb esetben több részből tevődik össze és gyakran nem várt fordulatokat is hozhat. Egy biztos és közös pont van köztük, hogy bár akad a felhozatalban klisés is, az illetékeseknek sikerült olyan jó történettel és tartalommal megtölteniük őket, hogy szó szerint élmény az újabb és újabb kalandok után kutakodni. Ez óriási erőssége a RAGE-nek, hiszen nagyon sok hasonló játékot láthattunk már a múltban, de kevés olyant, ami az elejétől a végéig fenn tudja tartani az ember érdeklődését. Az id Software legújabb alkotása márpedig ilyen. Nagyon meg kell erőltetnem magam, hogy valamiféle hibát emeljek ki a hosszúra nyúlt kampányból, de szinte képtelen vagyok rá. Olyan általános dolgok jutnak az eszembe, hogy hosszútávon már kezd frusztráló lenni a sok kocsikázás, vagy szintén magasabb szinteken kezdenek unalomba fulladni a harcok, de összességében olyan elragadó hangulat és történet uralja az egészet, hogy képtelen vagyok rossz színben feltüntetni.

Ha valamivel kapcsolatban mégis kénytelen leszek megszorításokat bevezetni, akkor az a küllem lesz, hiszen bár egy bivalyerős gépen futtatva szép látványt csikarhatunk ki a programból, összességében csak erős átlagos a teljes összkép, olyan nevetséges hibákkal, mint a hiányos textúrák, a két dimenziós tereptárgyak és így tovább. Szintén nem festett túl jó képet előttünk, hogy a játék indulása nem volt zökkenőmentes, az első javítás megérkezéséig ugyanis nem akart elindulni a hivatalos Steames tesztpéldány, de ez orvosolta a problémát, aminek köszönhetően később masszívan futott a program, nem érzékeltünk fagyásokat, fennakadásokat, de grafikai hibákat és hiányosságokat annál inkább. Ha másba nem is, ebbe mindenképpen muszáj belekötnünk a RAGE esetében. Ami azonban újfent mosolyt csalhat az arcunkra, az a hangok és a zenék témaköre, hiszen a szinkronhangok szó szerint elragadóra sikerültek, óriási beleéléssel kerültek felmondásra, a zenék pedig hol epikusak, hol harciasak, mindig jó helyen szólalnak meg és mindig illenek az adott szituációhoz, engem több helyen is a klasszikus Terminátor 2 mozifilm dallamaira emlékeztettek.

Éveket vártunk tehát a RAGE-re, de összességében mégis kijelenthető, hogy megérte. Biztosan lesznek, akik hosszútávon egy kicsit unalmasnak találják majd a játék kampányát - nekik ott a többjátékos mód, merthogy az is van -, de mivel egy nagyon jól összerakott, tipikus "mindennek megvan a maga helye" játékmenetet hoztak össze az illetékesek, méghozzá enyhén a klasszikus szellemiségben, ezért csak és kizárólag elégedettséggel tölthet el minket a végeredmény. Ugyan akadnak hibái a játéknak - elsősorban a küllem tekintetében -, de az id Software csapata így is bebizonyította, hogy képtelen hibázni, amihez ők hozzáérnek, az kis híján arannyá változik. Ha szereted a poszt-apokaliptikus játékokat, amelyek a régi szellemiségben készülődtek, akkor a RAGE neked is csakhamar a szívedhez fog nőni. Bár tudom, hogy korai erről beszélni - főleg a fejlesztők esetében -, de nagyon remélem, hogy egyszer az életben elkészül még a RAGE folytatása is, mert az első rész minket bizony nagyon levett a lábunkról.