Outriders Worldslayer teszt

Ennek az eredménye lett az első, teljesen ingyenes frissítés, a New Horizon - ha nem is rázta teljesen gatyába a cuccot, de mindenképp jó irányba indult el a fejlesztés. Nemrég pedig befutott az első nagyobb, fizetős DLC, a Worldslayer, ami a további javítások mellett új kampányt, egy csomó extra felszerelést meg modot, illetve friss nehézségi szinteket hozott.

Mivel nem készült nálunk teszt az alapverzióról, ezért ez most egy kicsit hibrid írás lesz, amiben megpróbálom bemutatni hogy miről szólt a tavalyi iteráció, most hol tart, illetve hogy mennyit ad hozzá valójában a kalandhoz a meglehetősen borsos áron mért kiegészítő. Ami akkor is igaz ha tartalmazza az alap kiadást is. A sztori amúgy szerintem teljesen rendben van: adott az emberiség, akik sikeresen elpusztították a Földet és a túlélők megpróbálják kolonizálni az egyik közeli, életre alkalmas világot.

Hé, Fenix, merre vagy?

Mi egy Outridert alakítunk, akik amolyan különleges erőt képviselnek, mint mondjuk a Gears-ek egy másik platformon. Bóklászásunknak az úgynevezett "anomália" vet véget: a legtöbb haverunk egyszerűen elporlad a viharban, viszont mi valamiért túléljük, de egy létfenntartó tartályba kerülünk. Eltelik bő harminc év mire felébresztenek (nekünk nyilván két pillanatnak tűnik) és egy teljesen felforgatott, magából kivetkőzött világra tévedünk, ahol pontosan ugyanazt csináljuk, mint a kolonizáció előtt: háborúskodunk és egymás írtjuk.

A gond csak az, hogy alapvetően véges az emberiség száma, szóval valami megoldást kéne találni erre az egészre, ráadásul az erőforrások is durván fogynak. Erre megoldást kínálhat egy jel, ami a világ másik felére mutat. Így hősünk felkerekedik, hogy utána járjon és rendet tegyen a dolgokban. Az így leírtak alapján egy korrekt sci-fi elbeszélést kapunk, amiben ugyan nincsenek túl nagy csavarok, de ahhoz bőven elegendő, hogy az érdeklődésünket a végéig fenntartsa.

A játékmenet sem tartogat olyan hűdenagy megfejtéseket, viszont az alapvető darabokat egészen jól pakolták egymás mellé. A fedezékes harcot nagyon jól kiegészíti hősünk kasztja és az ehhez rendelt különleges képességek. Természetesen a szintlépés adott, mint ahogy az elkölthető pontok is a meglehetősen kiterjedt képesség fán. Az igazi finomság azonban a mod rendszer lesz. Itt bármelyik fegyvert vagy páncélt kedvünk szerint fejleszthetünk (ha van hozzá elegendő, megfelelő minőségű nyersanyag), valamint másodlagos perkekkel ruházhatjuk fel őket.

És itt vajon mennyi fát kéne elültetni?

Ez az egész halmaz kellően változatos buildek létrehozását teszi így lehetővé, szóval mindenki meg fogja találni a számára kedves leosztást. Ahogy mondtam, a megjelenés után nagyon sok, teljesen jogos kritika érte tesztalanyunkat a különféle bugok miatt, amik közül kiemelkedett a szerverek használhatatlansága. Mivel állandó internet kapcsolatra van szüksége, ezért nem indultak el missziók, vagy ha igen, állandóan szétfagyott és ledobálta a játékosokat.

Ez már csak azért is kellemetlen, mert a többjátékos mód szintén sokat hozzátett az élvezeti faktorhoz. Ha ez még ne lett volna elég, számtalan, a játékmenetet megkeserítő rovar szintén hozadéka volt a (valószínűsíthetően) siettetett befejezésnek. Ezek tükrében azt hiszem több, mint érthető a minimum mixed visszajelzés. A jó hír az, hogy a fejlesztők tényleg nem engedték el a stuffot, így a visszajelzések alapján, meg persze a saját tapasztalataikat felhasználva folyamatosan javítják az Outriderst.

Olyannyira, hogy épp a napokban futott be a Worldslayer első nagyobb foltozása, ami a hibajavításon felül egy csomó minden mást is orvosol, de ezekről konkrétabban egy kicsit később még beszélek. Fontos kiemelni, hogy az OR nem live service játék, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy nincs előre eltervezett roadmap, nincsenek állandóan frissülő kihívások és semmi hasonló, mint ami mondjuk a Destinyben megfigyelhető. Cserébe nem tűnnek el küldetések, vagy lesz elérhetetlen bizonyos fizetős content.

Fuh, micsoda elkapott pillanat

Joggal kérdezhetitek, hogy most, ezek fényében mennyire élvezhető az alapjáték? A válaszom erre az, hogy felküzdötte magát egy abszolút korrekt szintre, amit az akció kedvelőinek majdnem ajánlani is tudok. Sajnos még mindig idegesítően sok a bug: ha egy helyszínen például több küldetés van, akkor nem azt mutatja, ami aktív, hanem mindig a fő misszió irányát.

De ragadtam bele hullahalomba, ami miatt simán kinyírtak. Olyan is előfordult (szerencsére nem sokszor), hogy nem tudtam befejezeni egy feladatot, mert nem lehetett felvenni a végső tárgyat. Az endgame tartalom sem túlzottan vaskos, pedig a hasonló anyagoknak ugye ez az egyik legfontosabb része - hiába tolod le a kampányt (ami amúgy több mint korrekt a hosszát tekintve), az Expeditions résszel el lehet bohóckodni, de azért hosszabb távon közepesen szórakoztató.

És akkor most térnék ki a legfrissebb kiegészítőre, amin látszik, hogy nagyon sokat dolgoztak és ahogy már említett, abszolút jó irányba terelik a programot. Persze a tökéletestől messze van. Indításként kapunk egy teljesen új kampányt, ahova a beugró a harmincadik szint. Semmi gond nincs azzal, ha nem érjük ezt el, mert lehetőségünk van kreálni egy új hőst, aki rögtön így indít.

Most komolyan nekem jöttök?

Az eddig World Tier rész kibővül az úgynevezett Apocalypse szintekkel, ráadásul egyből negyven ilyet kapunk. Igazából ezekkel tudjuk paraméterezni a játék nehézségét: minden egyes szinttel egyre nagyobbra nyílik az olló közöttünk és a legyőzendő ellenfelek között, cserébe egyre durvább és ritkább loot üti a markunkat. Természetesen az ehhez köthető felszerelések szintén megjelennek, amik kettő helyet immár három mod slottal rendelkeznek, tehát még tovább finomíthatjuk a buildeket.

Még ide tenném, hogy kapunk egy második, amolyan másodlagos képességfát, illetve az Ascension nevű, teljesen új fejlődési rendszert. Szóval dolgoztak rendesen a tartalommal, ennyi biztos. Ugyanakkor messze nem tökéletes a kiegészítő, finoman szólva is érdekes dolgok csúsztak bele. Talán a legidegesítőbb ezek közül a nehézség értelmezése. Sosem kedveltem azokat a fejlesztőket, akik ezt úgy kezelik, hogy küldjünk a pályára annyi dögöt, amennyit csak tudunk ahelyett, hogy mondjuk az AI-t vagy mást fejlesztenénk.

Szóval ha valami komolyabb szinten vagyunk már, akkor készüljünk fel arra, hogy egész hordák támadnak ránk, akiket nem tudunk olyan gyorsan lelőni, hogy ne söpörjenek el másodpercek alatt. De az új fegyverek beszerzésénél is lett egy ördögi kör. Az Espetitions alatt nem túl gyakran találkozunk ilyenekkel, tehát kvázi kis túlzással okafogyottá vált az ezekkel való szórakozgatás. Ugyanakkor mégsem, mert az Apocalypse cumók fejlesztéséhez szükséges nyersanyagot pedig ott a legegyszerűbb farmolni, viszont ugye random dobálja be a pályákat a gép, szóval nem tudunk célzottan nekállni a fejlesztésnek.

Hát, igazából a ti dolgotok kihez imádkoztok

Ahogy az értékelőben láhatjátok, a végső pontszám teljesen korrekt. El is gondolkodtam egy kerek nyolcason, viszont annál azért több, főleg programozással kapcsolatos hiba van még mindig benne, plusz meglehetősen borsos felárat kérnek el a Worldslayerért. A kezdeti gyerekbetegségeken szerencsére sikerült már túllépni, a szerverek működnek.

Azt már csak halkan teszem hozzá hogy így kellett volna alpavetően kiadni, ugye, nem pedig béta tesztelőnek hasznáni a kedves játékosokat. Szóval, ha eddig halogattad a vásárlást, akkor szerintem az ubiszezon kellős közepén egy kifejezetten jó vétel lehet mind a sima Outriders, mind pedig a WS. Én tényleg jól szórakoztam a tesztelés hosszú órái alatt.